Az adatvédelem olyan jogi és etikai alapelv, amely garantálja, hogy minden embernek joga van rendelkezni a saját személyes adataival. Célja megakadályozni, hogy a különböző szervezetek, cégek vagy az állam visszaéljenek a magánszemélyek információival.

A személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozásával, az érintett személyek védelmével foglalkozik. Nevével ellentétben tehát nem elsősorban az adatokat védjük, hanem azokat a személyeket, akikkel az adatok összeköthetők. Ennek eszközei lehetnek jogi szabályok, eljárások, de akár technológiai eszközök is.

A nemzetközi és a hazai jogban az adatvédelem fogalma három kulcsfontosságú pillérre épül:Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) – Az adatvédelem alapjaiAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR) Alapvető emberi jog. Az adatvédelem az emberi méltóságból fakadó alapjog, a magánélet védelméhez való jog (privátszféra) szerves része. Kimondja, hogy az állam vagy harmadik fél nem kutakodhat indokolatlanul és ellenőrizetlenül az egyén magánéletében, levelezésében vagy pénzügyeiben. Információs önrendelkezési jog. Ez az elv azt jelenti, hogy mindenki maga döntheti el, hogy, ki, mikor és milyen célból ismerheti meg a személyes adatait; az adatokat meddig tárolhatják, és kiknek adhatják tovább. Bárki kérheti a róla tárolt adatok helyesbítését vagy törlését (ez a „felejtéshez való jog”). Szigorú jogi szabályozási keret. Európában és Magyarországon az adatvédelmet a világ egyik legszigorúbb adatvédelmi rendelete, az Általános adatvédelmi rendelet szabályozza.

Fontosabb alapfogalmak Az adatvédelemre vonatkozó hatályos jogszabály az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.), amely hatályon kívül helyezte a korábbi adatvédelmi szabályozást, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt (Avtv.).

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 3. § 2. pontja szerint személyes adat: "az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés". A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek. (Infotv. 4. § (3))

Az Infotv. 3. § 3. pont szerint különleges adat: "a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;"

A 3. § 9. pont szerint adatkezelő: "az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja;"

A 3. § 10. pont szerint adatkezelés: "az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;

Az adatvédelem története Magyarországon Az 1949. évi XX. törvény 1989. októberi módosítása már elismeri a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, melyet az 1990. évi teljes alkotmányrevízió a kétharmados szabályozású törvények körébe emelt. Az adatvédelem, más néven az információs önrendelkezési jog az egyén „azon joga, hogy alapvetően maga döntsön személyes adatainak kiszolgáltatásáról és felhasználásáról.” - mondta ki a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat.Kulcsár Zoltán: Adatvédelem az interneten

Az állam és a gazdaság működéséhez, a társadalmi tevékenységek tervezéséhez és szervezéséhez egyre több információra van szükség. A nagy tömegű információkezelésben növekedett az informatika jelentősége. Hiányzott egy átfogó szabályozás az adatok feldolgozásával és nyilvántartásával kapcsolatban, mely jogbizonytalanságot szült. Az Országgyűlés alkotmányos kötelezettségének eleget téve megalkotta és 1992. november 17-én kihirdette a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt, közismertebb nevén az adatvédelmi törvényt (Avtv.). A törvény 2004. január 1-jétől hatályos módosítása átültette a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet.Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról A 2018 óta közvetlenül alkalmazandó uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR) a magyar szabályozás mellett az Európai Unió egészére kiterjedő, egységes adatvédelmi keretet ad. Az irányelv jelenleg is fontos, főleg jogértelmező szerepet tölt be a magyar törvény mellett.

Az adatkezelés feltételei Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. (Infotv. 5. § (1) a) és b))

Különleges adat akkor kezelhető, ha az érintett írásban hozzájárul, vagy ha az törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli, vagy bizonyos – a hatályos törvényben meghatározott – adatok esetében törvény közérdeken alapuló célból elrendeli.

A hozzájárulás csak akkor érvényes, ha az megfelelő tájékoztatáson alapul. Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. Az érintettet - egyértelműen és részletesen - tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. (Infotv. 20. § (1) és (2))

A tájékoztatás követelményének való megfelelést szolgálja pl. az internetes honlapok esetében az adatvédelmi nyilatkozat.

Az adatkezelés konjunktív feltétele az adatkezelés célhoz kötöttsége elvének való megfelelés is, amely így szól: 4. § (1) Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

Az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adatkezeléseiről, az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében a Hatóság hatósági nyilvántartást, adatvédelmi nyilvántartást vezet, amely tartalmazza (Infotv. 65. § – 68. §) a) az adatkezelés célját, b) az adatkezelés jogalapját, c) az érintettek körét, d) az érintettekre vonatkozó adatok leírását, e) az adatok forrását, f) az adatok kezelésének időtartamát, g) a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját, ideértve a harmadik országokba irányuló adattovábbításokat is, h) az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét, a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét, i) az alkalmazott adatfeldolgozási technológia jellegét, j) a belső adatvédelmi felelős alkalmazása esetén annak nevét és elérhetőségi adatait.

Jogorvoslati és jogérvényesítési lehetőségek Az érintett tájékoztatást kérhet adatai kezeléséről, kérheti személyes adatainak helyesbítését, és - a kötelező adatkezelés kivételével - kérheti adatai törlését vagy zárolását. (Infotv. 14. §)

Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. (Infotv. 22. § (1))

(2) Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani.

(4) A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. A perbe a HatóságA Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat.

A jogellenes adatkezelés következményei Törlés (17. § (2))

Bíróság lehetőségei (22. §)

Kártérítés és sérelemdíj (23. §)

Más polgári jogi igények (Ptk. 3:406. § és 6:498. §)

Szabálysértés (Szabs. tv.)

Munkajogi (Mt.)

Bűncselekmény (Btk.)

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Az adatvédelmi biztosi intézményt autonóm államigazgatási szervként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) váltja fel. A független Hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre.

A Hatóságnál bárki vizsgálatot kezdeményezhet, akár a jogsérelem bekövetkezését követően, akár ha csak annak veszélye fennáll. A bejelentéstől számított két hónapon belül a Hatóság dönteni kényszerül. Döntéséről értesíti a bejelentőt. Amennyiben a bejelentést megalapozatlannak tartja, lezárja az eljárását. Megalapozottság esetén adatvédelmi hatósági eljárást indít, vagy egyéb intézkedést tesz. Az egyéb intézkedések körében a Hatóság az adatkezelőt a jogsérelem orvoslására, illetve a jogsérelem veszélyének megszüntetésére szólíthatja fel, illetve ajánlással élhet a felügyeleti szerve felé. A Hatóság jogszabály, illetve közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítását, hatályon kívül helyezését vagy épp megalkotását is javasolhatja. A Hatóság tehát nem csak a már bekövetkezett jogsértés esetén szankcionál, hanem preventív célból is intézkedhet. Ha a Hatóság intézkedése nem vezetett eredményre, adatvédelmi hatósági eljárást indíthat.

A Hatóság nem mérlegelhet, hanem köteles megindítani a hatósági eljárást – akár az előzetes vizsgálati eljárás nélkül is –, ha a jogellenes adatkezelés személyek széles körét érinti, különleges adatokat érint, vagy nagy érdeksérelmet, kárveszélyt idézhet elő.

Adatvédelmi tisztviselő Az adatvédelmi tisztviselő kijelölése minden olyan esetben szükséges, amikor:

a) az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik, kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat;

b) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél és/vagy céljaiknál fogva az érintettek rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé;