A madagaszkári vörös fodi más néven madagaszkári fodi, vagy madagaszkári fodiszövő (Foudia madagascariensis) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a szövőmadárfélék (Ploceidae) családjához tartozó faj.
Előfordulása Madagaszkár területén honos, ahol egyike a leggyakoribb madárfajoknak. A sziget szinte valamennyi élőhelytípusában megtalálható (a mezőgazdaságilag művel területeken, a száraz szavannákon és bozótos területeken, sőt a városokban is), csak a zárt erdőket kerüli el. a hegyvidékeken 2450 méteres magasságig felhatol.
Mivel tetszetős küllemű faj sokfelé betelepítették. Ilyen betelepített állományai élnek a Comore-szigeteken, Réunion, Mauritius és Rodriguez szigetén, a Seychelle-szigeteken, a Brit Indiai-óceáni Területhez tartozó Chagos-szigeteken és Szent Ilona szigetén is. Néhány helyen ezek közül mezőgazdasági kártevő vált és több helyütt fenyegeti az ott őshonos ritka egyéb fodi-fajokat agresszív terjeszkedése miatt.
Megjelenése A madár hossza 12,5 centiméter, testtömege 14-19 gramm. A fajnál nagyon kifejezett ivari dimorfizmus figyelhető meg. A tojók és a fiatal madarak tollazata fakó barnás-homokszínű, nagyon hasonlítanak egy verébre. Ezzel szemben a hímek a nászidőszak során a szövőmadárfélék között is az egyik legszínesebbnek számítanak. Tollazatuk ilyenkor egész testükön fénylő vörös színűvé válik. A nászidőszakon kívül narancssárga vagy sárga, barna szárnyfedőtollakkal és farokkal. Mindkét ivar csőre rövid, kúpos, alkalmas magvak kicsippentésére és feltörésére. bélyegkép|270px|A hímthumb|right|240px|és a tojó
Életmódja A vörös fodi a költési időszakon kívül nagy csapatokban él. Tápláléka vadon élő fűfélék és termesztett gabonafélék magvai. A rizstermesztő vidékeken veszélyes mezőgazdasági kártevővé válhat, mivel itt fő táplálékává a rizs magvai válnak és nagy csapatokban meglepve alapos pusztítást visz véghez a földeken.
A fiókanevelési időszakban viszonylag sok rovart is fog, hogy a fiókák nagy fehérjeigényét fedezni tudja.
Szaporodása Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak februártól májusig tart. Ilyenkor feladja közösségi életmódját és a hímek egy nagyjából 20 méteres átmérőjű revírt foglalnak maguknak, ahonnan minden más hímet elűznek. A fészek fűből szőtt tojásdad alakú építmény, mely faágon lóg. A hím kezdi az építést és a tojóval együtt fejezi be. A fészekalj 2-4 halványkék tojásból áll. Ezeken a tojó 11-14 napig kotlik. A fiatal madarak 2 hét után repülnek ki. Táplálásukban mindkét szülő részt vesz. A fogságban tartott egyedeknek egy négy hónapos szaporodási időszakban akár három fészekaljuk is lehet, így ez alapján feltételezhető, hogy a szabadban is legalább kettő fészekaljat röpítenek ki egy szaporodási időszak során.
Képek
Fordítás
Források
A. J. F. K. Craig: Foudia madagascariensis, Madagascar Fody, Fody, Fodimena, in Steven M. Goodman, Jonathan P. Benstead, Harald Schütz: The Natural History of Madagascar, University of Chicago Press,
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Foudia Kategória:Madárfajok Kategória:Madagaszkár endemikus madarai Kategória:A Comore-szigetek madarai Kategória:Réunion betelepített madarai Kategória:A Szent Ilona-sziget betelepített madarai Kategória:A Seychelle-szigetek betelepített madarai Kategória:Mauritius betelepített madarai