bélyegkép|jobbra|280px|Horvátország szigetei az Adrián Ez a lista Horvátország lakott szigeteit sorolja fel, a szigeteken tartózkodó népesség száma szerint a 2001. március 31-ei adatok alapján. Az Adriai-tenger Horvátországhoz tartozó területén 698 sziget, 389 szigetecske és 78 zátony található , ezek alkotják a horvát tengerpart szigetcsoportját, amely a legnagyobb az Adrián, és második legnagyobb a Földközi-tengeren (ugyanis a görög tengerpart szigetcsoportja nagyobb ).
A 698 szigetből mindössze 47-nek van legalább egy főből álló állandó népessége, amely az adott szigeten tartózkodik. Néhány forrás adatai szerint Horvátország 66 lakott szigettel rendelkezik , amelynek van állandó népessége, viszont 19 ezekből a szigetekből mára teljesen elvesztette a szigeten tartózkodó, állandó lakosságát a népesség csökkenése miatt és a horvát szigetek alacsony gazdasági aktivitása miatt egyaránt.
A Horvátországhoz tartozó szigetek már az ókori Görögország ideje óta lakottak (például Hvar szigete már az i. e. 3500 és i. e. 2500 közötti időkben lakott volt , I. Dionüszosz siracusai türannosz gyarmatot alapított Hvar és Vis szigetein az i. e. 4. században). A szigetek összlakossága az 1921-es adatok szerint 173 503 fő volt. A népesség erős hanyatlása egészen a korai 1850-es évektől érződött, kb. 1981-ig. Az 1990-es években a népesség újra növekedni kezdett, a 2001-es népszámlálás szerint a szigetek népessége már 121 606 volt, az 1991-es 110 953 össznépességhez viszonyítva.
A szigetek lakosságának fő foglalkozása a mezőgazdaság (főleg a szőlőtermesztés és az olívanövesztés), a halászat és a turizmus. A megélhetési költség 10-30%-kal magasabb, mint a fő területen (a horvát anyaországban), emiatt a horvát kormány a Sziget Törvényei (horvátul Zakon o otocima) szerint különféle támogatásokat és kedvezményeket nyújt a szigetek lakóinak, hogy segítse őket a gazdaság és a megélhetés terén: a lakók számára kedvezményesek vagy ingyenesek az autópályahíddíjak és a kompjegyek.
Szigetek Népsűrűség szerinti jelmagyarázat bélyegkép|jobbra|200px|Hvar város kikötője Hvar szigetén bélyegkép|jobbra|200px|Brač szigetének partja bélyegkép|jobbra|200px|A Kornati-szigetcsoport bélyegkép|jobbra|200px|Egy erdő Vis szigetén bélyegkép|jobbra|200px|Rab bélyegkép|jobbra|200px|Egy borvidék Vis szigetén
# Név Népesség(fő, 2005) Terület(km²) Legmagasabb pont(méter) Népsűrűség(fő/km²) 1. Krk 568 2. Korčula 569 3. Brač 780 4. Hvar 628 5. Rab 9480 410 6. Pag 8398 349 7. Lošinj 7771 589 8. Ugljan 6182 286 9. Murter 5060 125 10. Čiovo 4455 217 11. Vis 3617 587 12. Cres 3184 639 13. Pašman 2711 272 14. Dugi Otok 1772 337 15. Vir 1608 112 16. Šolta 1479 236 17. Mljet 1111 513 18. Lastovo 835 415 19. Iž 557 168 20. Prvić 453 75 21. Šipan 436 224 22. Koločep 294 125 23. Zlarin 276 169 24. Lopud 269 216 25. Silba 265 83 26. Vrgada 242 115 27. Krapanj 237 28. Molat 207 148 29. Ist 202 174 30. Susak 188 98 31. Drvenik Veliki 168 178 32. Olib 147 74 33. Kaprije 143 132 34. Žirje 124 134 35. Ilovik 104 92 36. Rava 98 98 37. Unije 90 132 38. Premuda 58 88 39. Drvenik Mali 54 79 40. Sestrunj 48 185 41. Zverinac 48 111 42. Rivanj 22 112 43. Biševo 19 239 44. Male Srakane 9 40 45. Vele Srakane 8 59 46. Kornat 7 237 47. Sveti Andrija 1 N/A
Jegyzetek
Kategória:Szigetek listái