Ormosbánya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése A település Miskolctól 30 kilométerre északra fekszik, az Ormos-patak völgyében; főutcája a Felsőtelekes, Rudabánya és Múcsony között húzódó 2609-es út. Régebben megközelíthető volt a község vasúton is, a Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonalon, melynek itteni megállóhelye (Ormosbánya megállóhely) majdnem közvetlenül a 2609-es út mellett fekszik; közúton az abból, annak 10+100-as kilométerszelvényénél kiágazó, 40 méternél is rövidebb, -es mellékút szolgálta ki.

Története balra|bélyegkép|Munkás lakóház Ormosbányán A környék az őskor óta lakott, a közelben találták a Rudapithecus hungaricus-leletet. A község területén is találtak ősembermaradványokat, valamint kelta kori leleteket. Ezek ma a Herman Ottó Múzeumban találhatóak.

Az Ormos-patak völgyében bronzöntő műhely maradványait találták. Ebben a feltehetően rudabányai rezet ötvözték a messzebbről hozott ónnal és antimonnal. Először 1275-ben említik a települést, Vrmus alakban írva, de jóval korábban keletkezett. 1408-ban birtokosa, Perényi Imre pálos kolostort alapított, romjai ma is láthatók. A törökök 1564-ben elfoglalták a települést, a lakosok a török uralom alatt többször is elmenekültek. 1612-ben pusztaság volt, de egy évvel később újra állt. 1864-ben a közeli Disznóshorváthoz csatolták (ma: Izsófalva). A kiegyezés után megindult a bányászat, 1887-ben nyílt meg az első szénbánya. 1897-ben a Magyar Állami Szénbányák megvásárolta a falu birtokosától a bányászati jogot a Diósgyőri Acélművek szénellátásának biztosítására. 1912-ben megépült a vasút, majd a bányászkolónia. 1913-ra az erőmű is felépült. Az első világháború során a szénbányászat még fontosabbá vált, a település nőtt, iskolája is épült. A bányában már 250-en dolgoztak. 1917-ben sztrájk tört ki az alacsony bérek miatt, a katonaság verte le, majd több bányászt Kassára hurcolt. A nagy gazdasági világválság komoly gondokat okozott, és a szénosztályozó is ebben az időben égett le, csak két évvel később épült újra fel. Ekkorra épült fel a katolikus templom is. A második világháború alatt az üzem katonai irányítás alatt állt. A szovjetek 1944. december 14-én foglalták el. A háború után a község gyorsan fejlődött. 1946 októberében az üzem két aknája különvált a Diósgyőri Vas- és Acélgyártól, és felvette az Ormospusztai Bányaüzem nevet. 1953-tól a település neve Ormospuszta helyett Ormosbánya. Az 1956-os forradalom idején munkások tömege indult vonattal Miskolcra részt venni a forradalomban. Ezt követték a megtorlások. A település azonban tovább fejlődött, vízmű, csatornarendszer, művelődési ház épült. A bányákban már 3900-nál is többen dolgoztak. 1963 és 1973 között gimnáziuma is volt a településnek. 1984-ben a bánya fokozatos leépítés után bezárt, a lakosság száma csökkenni kezdett. 1993-ban Ormosbánya levált Izsófalváról.

Közélete Polgármesterei + Terminus Név Jelölő szervezet Megjegyzés1990–19941994–1998Nagy Tiborfüggetlen1998–2002független2002–2006független2006–2010Sike Ferencnéfüggetlen2010–2014független2014–2019független2019–2024független2024–2025Diószeghy István Zoltánfüggetlenhivatalában elhunyt2025–Almási Auréliafüggetlen A településen 2025. október 5-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző polgármester néhány hónappal korábban elhunyt.

Népessége A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,5%, református 11,2%, görögkatolikus 2,3%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 22,7% (33,4% nem válaszolt).Ormosbánya Helységnévtár

2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, ruszinnak, szerbnek és örménynek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,1% volt római katolikus, 9% református, 4,3% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 23% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).Ormosbánya Helységnévtár

Környező települések Izsófalva (2 km); a legközelebbi városok: Rudabánya (4 km) és Kazincbarcika (12 km).

Híres emberek

Itt született és 1969–1974 között a helyi csapatban játszott Grolmusz Gyula (Ormosbánya, 1952. július 29. – 2001) magyar kupagyőztes, magyar bajnoki bronzérmes labdarúgó, csatár. Faigel Gyula (Ormosbánya, 1954. szeptember 17. –) Széchenyi-díjas magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Pásztor Albert (Ormosbánya, 1955. január 23. – ?, 2017. május 13.) magyar rendőr ezredes, jogász, 2000 és 2010 között miskolci rendőrfőkapitány. Itt dolgozott és hunyt el Almási István (Felsőtelekes, 1922. november 24. – Ormosbánya, 1977. március 29.) Kossuth-díjas vájár.

Jegyzetek

Források

További információk Ormosbánya hivatalos honlapja

Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései