Tiszasásvár település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése Nagyszőlőstől délnyugatra, a Tisza jobb partján, Tiszaszirma és Fancsika közt fekvő település.
Nevének eredete A falu neve magyar, építménynévi eredetű. Olyan védelmi pontot, gyepűőrséget jelölhetett, amelyet a Tisza mocsaras, sással benőtt mellékága vett körül. Településtörténeti adatok arra utalnak, hogy a faluban gyepűőrség állt, ahol talán székely határőrök élhettek.
Története A falu Árpád-kori település, az ugocsai kisnemesi vidék egyik legrégebbi települése. Nevét 1220-ban a Váradi regestrum említette először, majd 1366-ig még többször is „Sasuar” formában említették az oklevelekben. 1399-ben „Sasvar”, 1436-ban „Saswar”, 1671-ben „Sásvár” néven írják.
A falu mellett folyó Tisza itteni szigetén feltételezések szerint egykor vár állt, bár kőből épült vár konkrét nyomát nem találták. Tiszasásvár egykori birtokosai a Megyery, Komjáthy, Bornemisza, Bodó, báró Berényi, Hagara, Butykay, Bessenyei, Bónis családok és ezek örökösei voltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SÁSSVÁR. Orosz falu Ugocsa Várm. földes Urai Megyeri, Besenyei Bodó, Komjáti, és több Urak, lakosai, kivévén az Urakat, egygyesűltt katolikusok, fekszik Fancsikától 1/4 óránnyira. Hajdan híres földvára vólt, mellynek dűledék maradványai a’ Tiszában szemlélhetők, mikor megapad; a’ hol a’ falu régen feküdött, ott most a’ legjobb kukoritza terem, mert a’ Tisza egészen elrontotta, és újra kövér homokkal hányta-bé. A’ mostani falu e’ századnak elején épűlt, vólt régi szántó földgyein. A’ mint a’ múltt századbéli levelek bizonyíttyák, itten valának régenten a’ Vármegyének Gyűlései. Határja kukoritzát bőven, búzát, és rozsot is terem; földgye térséges, és iszapos; erdeje, szőleje nints, legelője kevés, piatza Huszton 8 órányira.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sásvár, orosz falu, Bereg-Ugocsa vgyében, a Tisza partján, 536 g. kath. lak., s anyatemplommal. Róna határa szép buzát, s Tisza szigetje sok tengerit terem, rétje kevés. Hajdan ezen szigetben vár volt, melly sásas posványoktól vétetvén körül, Sásvárnak neveztetett. F. u. Megyery, Komjáthy, Bornemisza, Bodó, b. Berényi, Hagara, Butykay, Bessenyei, Bónis örökösök.”
1907-ben, az országos helységnévrendezés során a település nevét a Tisza- előtaggal egészítették ki. 1913-ban és 1918-ban is ezen a „Tiszasásvár” néven említik.
A trianoni békéig Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1925-ben és 1931-ben „Šašvar”, 1929-ben „Trstník” formában találjuk. 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott, 1941-ben és 1944-ben „Tiszasásvár” alakban írják a nevét. 1944 őszén a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. Az 1946-tól hivatalos ukrán „Тросник” a csehszlovák korszakból származó Trstník átvétele, jelentése: nádas. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége Az 1910-es népszámláláskor 947-en lakták, ebből 514 magyar, 37 német, 396 rutén; illetve vallás szerint 773 görögkatolikus, 42 református, 106 izraelita volt.
Neves emberek Itt született Lator László (1927–2023) költő, műfordító, irodalomtörténész
Források Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei A történelmi Magyarország atlasza és adattára, 1914,
Jegyzetek
Kategória:A Beregszászi járás települései Kategória:Ugocsa vármegye települései