A müncheni metró (németül: U-Bahn München) egy metróhálózat Münchenben, Németországban. A rendszer 1971-ben kezdte meg működését, és a városi tulajdonban lévő Münchner Verkehrsgesellschaft (MVG; Müncheni Közlekedési Vállalat) üzemelteti. A hálózat a Münchner Verkehrs- und Tarifverbund (MVV; Müncheni Közlekedési és Tarifaszövetség) részét képezi, és összeköttetésben áll a müncheni S-Bahn-nal. A hálózat jelenleg nyolc vonalból áll, 96 állomást szolgál ki (100 állomást, ha a különböző vonalak számára külön szintekkel rendelkező négy átszállóállomást kétszer számoljuk), és 95 kilométer útvonalat ölel fel.
Az S-Bahn mellett a müncheni metró a legfontosabb helyi tömegközlekedési eszköz Münchenben. Az első vonal 1971. október 19-i megnyitása óta 95 km hosszú pályával és 96 megállóval rendelkező hálózat épült ki, amelyhez a szomszédos Garching városa is csatlakozik, és a jövőben Martinsried Planegg kerület is (mindkettő München kerületében található).
A müncheni metrót a Münchner Verkehrsgesellschaft (MVG) üzemelteti, és a Müncheni Közlekedési és Tarifaszövetség (MVV) részét képezi. 2024-ben 452 millió utast szállított.
Vonalak és állomások Vonal Járat Vonalhossz Állomások Átlagos megállótávolság Olympia-Einkaufszentrum – Westfriedhof – Hauptbahnhof – Sendlinger Tor – Kolumbusplatz – Mangfallplatz 12,185 km 15 870 m Feldmoching – Harthof – Scheidplatz – Hauptbahnhof – Sendlinger Tor – Kolumbusplatz – Giesing – Innsbrucker Ring – Trudering – Messestadt Ost 24,377 km 27 938 m Moosach – Olympia-Einkaufszentrum – Olympiazentrum – Scheidplatz – Münchner Freiheit – Odeonsplatz – Marienplatz – Sendlinger Tor – Implerstraße – Obersendling – Fürstenried West 21,204 km 25 884 m Westendstraße – Heimeranplatz – Theresienwiese – Hauptbahnhof – Karlsplatz (Stachus) – Odeonsplatz – Max-Weber-Platz – Arabellapark 9,245 km 13 770 m Laimer Platz – Westendstraße – Heimeranplatz – Theresienwiese – Hauptbahnhof – Karlsplatz (Stachus) – Odeonsplatz – Max-Weber-Platz – Ostbahnhof – Innsbrucker Ring – Neuperlach Zentrum – Neuperlach Süd 15,435 km 18 908 m Garching Forschungszentrum – Fröttmaning – Münchner Freiheit – Odeonsplatz – Marienplatz – Sendlinger Tor – Implerstraße – Harras – Klinikum Großhadern 27,416 km 26 1097 m (860 m München városhatárán belül) Csak hétfőtől péntekig Westfriedhof – Hauptbahnhof – Sendlinger Tor – Kolumbusplatz – Giesing – Innsbrucker Ring – Neuperlach Zentrum 16,602 km 19 csak szombaton: Olympiazentrum – Scheidplatz – Hauptbahnhof – Sendlinger Tor – Kolumbusplatz – Giesing – Innsbrucker Ring – Neuperlach Zentrum 15,762 km 19
1000px|thumb|München metróhálózata 2018 decemberétől|center
Forgalom
Magyarok a 2-es vonal építésén 1994–1997 A müncheni metró 2. vonala a Feldmoching állomástól a Neuperlach városrészig már üzemelt. Amikor a repülőtér Riemből új helyre, távolabb költözött, a város vezetői úgy döntöttek, hogy a vásárvárost a helyszűkétől amúgy is szenvedő Theresienwieséről (a legendás Oktoberfestek, a hagyományos sörfesztiválok helyszínéről) a régi repülőtér területére telepítik. Hogy tömegközlekedéssel jól megközelíthető legyen, elhatározták, hogy a 2. számú metróvonalat az Innsbrucker Ring állomásból kiágaztatva új vonalszakaszt létesítenek. A vonalszakasz hossza 4,7 km. A munkálatokat Fábián Miklós vezette.
A munkák felvétele után egy jó héttel az északi alagúthajtás bal járatának 25. méterében a kalott fejtése során először egy kisebb vízbetörés keletkezett. A kísérletek a vízbetörés elfogására (fóliával, lőtt betonnal) nem vezettek eredményre, sőt egyre erősödött, egyre több kavicsos anyag ömlött a vágatunkba. A fővállalkozó helyi vezetője a négy alagúthajtás összes emberi és betonlövő-kapacitását a bajra koncentrálva próbált szembeszegülni a készülő katasztrófával. Minden igyekezet hiábavaló volt, a kezdetben kezelhetőnek látszott vízbetörés egy elemi erővel ömlő anyagfolyammá változott, végül percek alatt több száz köbméternyi kavicsgörgeteg töltötte fel nemcsak az alagutat, de a kiszolgálóaknát is. A fővállalkozó műszakvezetője a további védekezést reménytelennek, sőt életveszélyesnek ítélte, és a munkaterület (alagúthajtások és akna) evakuálását, a védekezés feladását rendelte el.
A felszínre érkezve szembesültek a vízbetörés következményeivel. Az aknába ömlött szemcsés anyag helyén egy hatalmas üreg keletkezett, mely aztán a külszínig felszakadt. Az így kialakuló kráterbe egy ott várakozó városi autóbusz is beleszakadt, a benne ülő utasokkal együtt. A katasztrófában hárman veszítették életüket, a sebesültek száma több tucat volt, mentők, tűzoltók, katasztrófavédelem, rendőrség vették át az események irányítását.http://www.mtm-magazin.hu/cikk.php?cikk_id=262 Mélyépítő Tükörkép Magazin
Járművek
Térkép
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek München metróállomásainak listája
További információk
MVG (Betreiber der U-Bahn München) Baureferat: U-Bahn-Bau Private Seite mit Informationen und Bildern zu allen U-Bahnhöfen
Irodalom Landeshauptstadt München U-Bahn-Referat: U-Bahn für München. Eine Dokumentation. Süddeutscher Verlag, München 1971, . Wolfgang Pischek, Holger Junghardt: Die Münchner U-Bahn – unterirdisch durch die bayerische Landeshauptstadt. München 2002 (2. Aufl.), . 25 Jahre U-Bahnbau in München. U-Bahn-Referat der LH München, München 1990 (nincs ISBN). Peter Schricker: Münchner Schienennahverkehr. Münchner Schienennahverkehr : Tram, S-Bahn, U-Bahn, O-Bus. GeraMOnd, München 2005, . Christoph Hackelsberger: U-Bahn-Architektur in München / Subway architecture in Munich [Mit einem Beitrag von Rolf Schirmer, Fotograf: Stefan Müller-Naumann, Übersetzer: Annette Wiethüchter], Prestel, München 1997, . Werner Hochmuth (Hrsg.): U-Bahn für München. U-Bahn Linie 8/1. Firmengruppe der ausführenden Baufirmen und U-Bahn Referat der LH München, München 1980 (nincs ISBN). Die U6-West, vom Harras zum Klinikum Großhadern. Festschrift zur Eröffnung der letzten Teilstrecke am 22. Mai 1993. Landeshauptstadt München – U-Bahn-Referat, München 1993 (nincs ISBN). Florian Schütz: München U-Bahn Album. Alle Münchner U-Bahnhöfe in Farbe. (Englische Übersetzung: Robert Schwandl, Mark Davies]), Schwandl, Berlin 2008, (= Nahverkehr in Deutschland, Band 11, deutsch und englisch). Annette Knott (Hrsg.): Der Garchinger U-Bahnbau. Aufbruch der Universitätsstadt Garching bei München in ein neues Zeitalter, Stadtspiegel, Garching 2007 (nincs ISBN).
*