250px|bélyegkép|jobbra|Hulladékgyűjtés A hulladék keletkezése emberi tevékenység eredménye, és mint ilyen a keletkező probléma megoldása vagy legalábbis kezelése szintén csak emberi tevékenység lévén valósítható meg. A hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszerét, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást együttesen hulladékgazdálkodásnak nevezzük.
A hulladékgazdálkodás általános elvei A hulladékgazdálkodás során egy általános hierarchiát érdemes követni, mely első körben a hulladék megelőzésére összpontosít, amit az újrahasználat, az újrahasznosítás, a hasznosítás végül pedig az ártalmatlanítás követ. Fontos kérdésnek számít az is, hogy a hulladék elégetése és az ezzel nyert energia a hulladék hasznosításának számít-e? E kérdés azért fontos, mert így sok esetben olyan anyagok is égetés áldozatává válhatnak, melyek egyébként még nyersanyagként hasznosíthatóak lennének. A hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében a következő alapelveket kell érvényesíteni: a megelőzés ezen belül az integrált szennyezés megelőzés elve alapján legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét (veszélyes hulladékok), a környezetterhelés csökkentése érdekében, ez azt is jelenti, hogy úgy kell megoldani ezen problémát, hogy ne okozzon további környezeti kárt. az elővigyázatosság elve alapján a veszélyes, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehető legnagyobbak lennének, vagyis a lehető legkedvezőtlenebb esetet kell figyelembe venni. a gyártói felelősség elve alapján a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásért, beleértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességét, a termék élettartamát és újrafelhasználhatóságát. A termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is. Erre vonatkozó szabványok is születtek: életciklusköltség-számítás (Life Cycle Cost, EN ISO 14040-14044) valamint életciklus elemzés (LCA). Többféle szoftver és akkreditált intézmény is létezik erre hazánkban. a megosztott felelősség elve, a gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük. az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen, vagyis ne okozzon kárt a gyűjtés , hasznosítás, ártalmatlanítás során. az elérhető legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra, azaz a lehető legkisebb környezet-igénybevételével járó anyag és energiatakarékos technológiák alkalmazására. a szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője birtokosa vagy hulladékká vált termék gyártója köteles, a tevékenysége során okozott károk, szennyezés elkerüléséért teendő intézkedések teljes költségét viselni. a közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor. a regionalitás elve alapján a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni. az önellátás elve alapján a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni. a fokozatosság elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni. a példamutatás elve alapján az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit. a költséghatékonyság elve alapján a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.
A hulladékgazdálkodás elemei A hulladékgazdálkodás gyakorlati megvalósítása során a következő lehetőségek vannak: a hulladékok keletkezésének megelőzése, a keletkezett hulladékok veszélyességének csökkentése, a hulladékok fajtánkénti gyűjtése és hasznosítása, a nem hasznosítható hulladékok megfelelő módon történő ártalmatlanítása.
A hulladék keletkezésének megelőzése, a hulladék mennyiségének csökkentési lehetőségei az Európai Unió útmutatása alapján Megelőzés tiszta technológiák tiszta termelés csomagolóanyagok visszaszorítása
Hasznosítás szelektív hulladékgyűjtés hasznosító technológiák kifejlesztése
A hulladék hasznosításával előállított termékek piacának megteremtése A lerakásra kerülő hulladékok csökkentése: a hulladék hasznosíthatóvá tétele fizikai, kémiai, biológiai eljárásokkal a lerakásra kerülő hulladék csökkentése fizikai, kémiai, biológiai eljárásokkal hulladék előválogatása gépi eljárásokkal
Hulladékgazdálkodás szervezetei
Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) (területi hulladékgazdálkodási terv) Országos Megelőzési Program (OMP) (területi megelőzési program) Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT) Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv (OHKT) A 322/2014 (XII. 13.) Kormányrendelet értelmében Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség keretein belül létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság (NHI) végzi a hazai állami hulladékgazdálkodást.
Gyakorlati megvalósítás A hulladékgazdálkodás egyik legjelentősebb része az újrahasznosítás, ami a nyersanyagigény csökkentését, a hulladék csökkentést, és a környezetszennyezés csökkentését is eredményezi. Néhány megvalósult esetet mutat be a következő felsorolás.
Hulladéklerakó depóniagáz hasznosítása:
A Debrecenben már két depóniagáz erőmű készült, az egyik 500 kilowatt névleges teljesítményű kiserőmű évente 15 ezer tonna szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatású gázt semlegesít azzal, hogy átalakítja villamos energiává. A hulladéklerakó szerves anyag tartalmából biogáz, éghető anyagokat tartalmazó gáz fejlődik.
Üveghulladék hasznosítása:
A Daniella Ipari Park Kft. a környezetszennyező hulladéküvegből exportképes, ipari célokra és építkezési alapanyagként használható hőszigetelő üveghab-granulátumot állít elő. Az üveggyártás során készített termékek újrafelhasználása jelentős energiamegtakarítást jelent, mert a szilárd alapanyagok megolvasztása nagyon energiaigényes. A hulladék üveghabként való újrahasznosítása többféle minőségű, színű, formájú kiinduló anyagból történhet.
Műanyag újrahasznosítás:
Napjainkban a műanyag az egyik olyan szerves anyag, ami hosszú idő alatt bomlik le, és nagy mennyiségben gyártják. A műanyag cikkek mennyisége fokozatosan növekszik. Ezzel párhuzamosan a műanyag újrahasznosítás fontos volna, hogy kevesebb új alapanyagra legyen szükség, másrészt a lerakók, tengerek szennyezése, terhelése csökkenjen. Az Öcko-Pack kft pl. műanyag termékeket állít elő műanyag hulladékból: pl. könnyűbeton, vödör, lavór, kábelvédő csatorna, fekvő rendőr, vízzáró fólia, műanyag padlólapok, és egyéb.
Papír újrahasznosítás:
A papír a környezetvédelemben gyakran említett termék, mert előállításához nagyrészt fa alapanyagot használnak. A fák megkímélésével a levegő tisztaság növekszik. Több cég gyárt újrahasznosított papír termékeket, melyet külön megjelölnek, az internetes kereskedelmi oldalakon külön menüpontban, vagy a keresővel megtalálhatók. Külön papír feldolgozó cégek gyűjtik, és az új terméket külön ikonnal (pl. fa) jelölik. A leggyakoribb termékek újrahasznosított papírból: A4 irodai papír, levélpapír, boríték, ékszerek.
Jegyzetek
Források Domonkos Sándor, dr. Forgács József, Kopasz Margit, dr. Kovács Nóra, Tóth Andrásné: Környezetvédelmi alapismeretek I.II.
Külső hivatkozások Hulladék.lap.hu Szelektív hulladékgyűjtés ZÖLD PORTÁL: Hulladékhierarchia, újrahasznosítás! Műanyag felvásárlás Optikai válogatómű épül a somi hulladéklerakón
Kapcsolódó szócikkek Hulladék A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése Újrahasznosítás Hulladékhasznosítást koordináló szervezetek hulladékvadász.hu szennyező fizet elv Pigou-adó Életciklus értékelés ISO 14001