A komposztálás a kertművelésben régóta ismert és alkalmazott módszer. A komposztálódás egy olyan biológiai folyamat, amely a szerveshulladékok, melléktermékek anyagait jelentős részben humuszszerű anyaggá alakítja át. A lezajló folyamat biológiai oxidáció, valamint földlakó élőlények tevékenysége, mely a szerves anyagokat lebontja. A komposztálódás a levegő oxigénjével történik, tehát aerob folyamat (korhadás), szemben az anaerob rothadással. A komposztálással keletkező anyagok: széndioxid, valamint ásványi sók, melyek trágyaként használhatók. A folyamat során részben humusz is keletkezik. A kiinduló anyag pl. háztartási hulladék esetén kb. 30% szervesanyagtartalommal rendelkezik, a végtermék komposzt kb. 20% szervesanyagtartalmú. Ezért kedvezőbb az égetésnél, mert széntárolási kapacitással rendelkezik.
Komposztnak nevezzük a komposztálásból származó, szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok, valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások (oxigén, megfelelő nedvességtartalom) mellett. Más szervesanyag-bomlási folyamatokban a bomlástermékek hasonló részét szintén humusznak nevezzük.
Komposztálás kellékei thumb|Konyhai hulladékból készített komposzt metszete komposztálható nyersanyagok megfelelő komposztkeret, komposztáló kas, komposztáló hordó, és komposztálóhely (eső)víz lapát, rosta
Komposztálást befolyásoló tényezők hulladék összetétele (toxicitás, lebonthatóság) nedvességtartalom (szennyvíziszap adagolással növelhető) aerob viszonyok (forgatásos homogenizálás, levegőztetés szükséges) C/N arány (városi szemétnél nitrogéntartalmú műtrágya bekeverésével javítható) hőmérséklet (a hulladékban előforduló kórokozók elpusztítása csak tartósan magas hőmérsékleten, 55 °C felett valósítható meg) szemcseméret (optimális: 25–40 mm) pH (a komposztálásban résztvevő mikroorganizmusok pH-tartománya 4-9 közé esik). Ha ezeket a tényezőket biztosítjuk, tisztán aerob oxidáció jön létre, ha oxigénhiányos bomlás zajlik le, akkor biogáz keletkezik (pl. metán). Házilagos körülmények között pl. a forgatás nélkül, vastagon egymásra rakott anyag képes erre. De (pl. faapríték) 5- cm-nél vastagabb rétegben szabadon, nedvesen már anaerob bomlás jeleit mutathatja.
Komposztálható anyagok konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, kávézacc, teafű (tasakkal is), tojáshéj (összetörve) háztartási hulladékok: kezeletlen papír, kerti hulladékok: gallyak, falevelek, fű, sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek (ezeket a gyorsabb komposztálódás érdekében érdemes aprítani), egyes gyomnövények (amennyiben még nem hoztak magot) fűrészpor, faapríték egyéb hulladékok: nem festett kartonpapír, fahamu, elhervadt virágok (vágott és cserepes egyaránt, földlabdástól), megunt növények növényevő állatok ürüléke (javasolt szénával vagy hasonlóval jól elkeverni, illetve vastagabb növényi réteg alá elhelyezni a szagok elkerülése végett)
Kártevők a komposztban A kerti komposzthalom a benne lévő háztartási hulladék élelmiszerrel, zöldséghéjakkal, kertből összegyűjtött férges hullott gyümölccsel vonzza a mezei egereket, esetleg patkányokat. Ezek ellen a csapda a megfelelő védekezés, mert mérgezéssel egyéb állatokban is kárt teszünk. Házi baromfi elől kerítsük el, mert lyukakat túrnak a komposzthalomba. Énekesmadarak, sündisznók nem tudják jelentősen széttúrni a halmot, oldalt kisebb lyukak talán még a szellőzéshez is hozzájárulnak. A meztelencsigák főleg a fehérjedús tápanyagra jönnek, ezeket szintén csapdákkal lehet elfogni (ne mérgezzük, mert pl. a rigók szeretik a csigákat). A rovarok pajorjai előfordulhatnak a halomban, de kiszórás előtt rostáláskor eltávolíthatjuk őket. A giliszták nem károsak, sőt hozzátartoznak a jó komposzthalomhoz. Nem elhagyható teendő, hogy rakjunk vakondhálót a komposztálónk alá, mert nem kis kellemetlenséget tudnak okozni vakondok, megeszik a számunkra hasznos gilisztákat, ezzel károsítva komposztunkat.
A komposztot kiegészítő anyagok mészkőőrlemény, lápi mész, összetört tojáshéj csatornaiszap fahamu, szalmahamu zeolitőrlemény, baromfitrágya, stb. (mű)trágya, nitrogén műtrágya gyorsítja
Nem komposztálható anyagok kövek, műanyagok, fémek, üveg, gumi építési törmelék festék, vegyszer, ezek dobozai veszélyes, illetve radioaktív hulladék
Komposztálás előnyei jobbra|bélyegkép|250px|Otthoni komposztálás A keletkező humuszanyagok javítják a talaj szerkezetét, ezzel védik a talajt az eróziótól, javítják víz- és hőháztartását. A komposzttrágyázás hatása tovább tart, mint a szerves trágya hatása. A komposztálás során az anyagban lévő kártevők, kórokozók elpusztulnak. A háztartási hulladékok mennyisége csökken (30-50%, a kerti hulladékoké gyakorlatilag teljesen), így a hulladéklerakókat is tehermentesíteni tudjuk. A komposzt teljes értékű táplálék a növényeknek, melyből a nehezen oldódó ásványi tápanyagok, mikroelemek folyamatosan felvehetőek számukra. Kiemelkedő vízmegkötő és fényelnyelő képessége elősegíti a talaj felmelegedését, a növények gyorsabb csírázását és növekedését. Növeli a talajlakó élőlények aktivitását, erősíti a növények immunrendszerét. Szerkezetesebbé, porhanyósabbá, levegősebbé, dúsabbá, zsírosabbá, kövérebbé teszi a talajt. A komposztálódás során a kiindulási alapanyagok – a zöld javak – teljesen lebomlanak. Még a diófalevélben található növekedés gátló anyag is átalakul, hatása a kész komposztban már nem mutatható ki.
Javaslatok, ötletek 10-14 naponta átforgatni, összekeverni a komposzthalmot (a külső részt középre forgatni), hogy gyorsabban komposztálódhasson a tartalma nedvesen kell tartani (és időnként ellenőrizni, hogy ne száradjon ki, de ne is ázzon szét teljesen), de alul kifolyjon a víz ágak elhelyezésével szellőző rétegek kialakítása félárnyékos helyen felállítani a komposztálót vagy komposzthalmot, a túlzott felmelegedés és kiszáradás megelőzése végett a kész komposztot felhasználás előtt átrostálni és a nem komposztálódott vagy darabos részeket az új komposzthoz adni (ezzel biztosíthatjuk az új komposzthalom „indító” mikroorganizmus-flóráját is) nagy mennyiségű falevelet (elégetés helyett) érdemes külön komposztálóban gyűjteni, és apránként adni a készülő komposzthoz létezik olyan komposztáló hordó, melyet forgatva átjárja a levegő a bomló anyagot. érdemes arra is figyelni, hogy déli gyümölcsöt ne dobjunk a komposztálóba mivel ezek erős vegyszerekkel vannak kezelve, így megölhetik a talajlakóinkat ha gyorsítani szeretnénk a folyamatot, helyezzünk gilisztákat a komposztnkba
Fűtésre használt komposzt (komposztkazán) A bomló szerves anyag hőjét többféle megoldással hasznosítják, az általános megnevezés a "komposzt kazán" nem mindig fedi a technológiát. Ha nem lehet átrakni a halmot, akkor anaerob bomlás történik, biogáz fejlődése mellett. Komposzt felhasználásával fűtésre alkalmas „kazánt” is lehet építeni.Komposztkazán Baji Béla permakultúrás üvegházak fűtésére használja a komposztból keletkező hőt.Baji Béla: Permakultúra és önfenntartó biogazdálkodás
Jean Pain a 20. század közepén készített komposztkazánt, mely minimum 10 m3 térfogatú. Az alapanyagok szerves növényi hulladék, állati eredetű hulladék (trágya), és emberi hulladék (fekália, árnyékszékekből). Érintkeznie kell a talajjal, hogy az élőlények a belsejébe bejussanak. Egyelőre nincs kész szabadalom, vagy gyártmány, még további mérésekre, fejlesztésre van szükség. A felhasznált összetevők gyakorlati alapon:
10 m³ faapríték (nyers és ágakból készült), 2 m³ lótrágya, 2 m³ kerti komposzt (falevelek, kerti és konyhai hulladék, emberi trágya), 8 talicska érett komposzt (humusz), kút- vagy esővíz (jó sok, amennyit csak felvesz a fa).
Tényleges égés nincs, de optimális esetben van bizonyos mennyiségű oxidáció, a levegő oxigénje átjárja a halmot. Ha nem, az alapanyag bomlása anaerob, ami metán fejlődéssel jár, vagyis elveszítjük a kézbentartott oxidáció kevésbé környezetszennyező lehetőségét. A halom teljesítménye napi 30-50 MJ hő, vagyis egy nap alatt kb. 300 liternyi vizet tud melegíteni. A komposzthalom mérete miatt inkább kertészeti üzem számára lehet hasznos. Mivel teljes térfogatát átszövik a hőcserélő csövek, évente egyszeri, őszi átrakás képzelhető el, ami jelentős fizikai munkát is igényel. A hozzáférhető fényképek alapján (VGF 2017. júl. 5.) kívülről nincs szigetelve, ami jelentős hőveszteséget okoz, viszont hőszigetelés esetén meg kellene oldani a hőcserélős szellőzést. A termelt melegvíz kb. 35-40 C°-os.
Komposztálási technikák
Komposztáló kas A legjobb környezetvédelmi megoldás: kevesebb hulladék, több és jó minőségű termőföld, környezetkultúra és biztonságos, saját élelmiszer! A komposztáló kas ötlete Gyulai Iván ökológustól származik, aki a gömörszőlősi oktatóközpont biogazdaságában fejlesztette ki a komposztáló kast. Ez a kasfonással készülő permakultúrás építmény egyaránt alkalmas a konyhai-, és a kerti zöld javak komposztálására, magas ágyás készítésére, illetve melegágyásként is tökéletesen funkcionál!
Összeállítási melléklet és útmutató
Keveréses eljárás Valamennyi alapanyag minél tökéletesebb összekeverésére törekszünk. A legkedvezőbb volna, ha az alapanyagokat berakás előtt összeaprítanánk. A komposzttelep területe kb. 1/10-e a komposzttal ellátott területnek. Állandóan nedvesnek kell lennie, kb. a nyers zöld hulladék nedvességéhez jó, ill. kicsavart szivacshoz hasonlítson. A halom hőmérséklete kb. 18 C fok. A túl nedves halom levegő híján rothad, bűzös, nem aerob bomlású. Nyáron a beérés ideje 6-8 hét. Vadgesztenye, juhar, dió, tulipánfa levele csak tavasszal használható fel, addig hagyjuk száradni a fa alatt. A halom alja és oldalai a levegőt engedjék át, szellőzzenek, a terepen az alapja középen domború legyen, hogy a víz kifolyjon. Általában kb. 20 cm keverékre egy ujnyi laza földet teszünk. Ha kész egy halom (1,5–2 m széles, 1 m magas), rakhatjuk a másikat. Ha összeesik, átforgatjuk, átrakjuk, betakarjuk száraz fűvel, gazzal. Ha a halom teljesen korhadt, 1,5 cm-es rostán átrostálva kihordhatjuk. Ha a halmot nem mozgatjuk, a hulladékanyag kb. 1-2 év alatt érik be, vagyis az 1 év alatt összegyűlt anyag 3 év alatt lesz teljesen kész.
Réteges eljárás Többféle anyag rétegezésével készül. A vizet elvezető talajkialakítás után 10–20 cm vastag alapréteget képezünk ágakból, ami a jobb szellőzést biztosítja. Az alaprétegre növényi hulladék kerül kb. 15 cm vastagon. Ezután 5 cm tápanyagdús, akár konyhai húshulladék, vagy trágya is kerülhet. Erre vékony (néhány milliméteres) laza föld kerül, kb. 1% mészporral, hamuval. Mindezek a rétegek (az ágak is) ismétlődnek, kb. 1,2-1-5 m magasságig. A prizma egy 6 mm vastag laza takaró földréteget kap. A levegőzöttséghez tartozik, hogy a prizmát középen, és oldalt kb. 0,9-1,2 m mélyen, egymástól kb. 1,5 m távolságban akár építés közben berakott, vagy utólag beszúrt fadorongokkal megszúrjuk, lazítjuk, szellőztetjük. Az erjedés, korhadás kb. 90 napig tart, összeeséskor, és még kétszer árrakjuk. (Ha nem rakjuk át, ennél a módszernél is kb. 1 évi anyag 3 év alatt lesz kész.)
Hatása a környezetre Nem mehetünk el szó nélkül a komposztálás egyik legfontosabb hatása mellett sem. A komposztálás nem csupán egy egyszerű kertészeti gyakorlat, hanem egy fontos lépés a fenntartható és környezettudatos kertészkedés felé. A komposztálás segít fenntartani a talaj termékenységét és egészségét, miközben csökkenti a környezeti terhelést és elősegíti a természetes erőforrások megőrzését. Tehát miközben jóval kevesebb szemetet termelünk a háztartásban egy értékes tápanyagforrást is biztosítunk növényeinknek, relatívan kevés idő és szinte nulla forint befektetésével.
Jegyzetek
Források Permakultúra és önellátó biogazdálkodás / Baji Béla Virágoskert, pihenőkert (Mezőgazdasági Kiadó, 1977) Házikerti kézikönyv (Mezőgazdasági Kiadó 1985) Talajjavítás és komposztálás a házikertben (Dr Dömsödi János, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)