A Debreceni Egyetem (röviden: DE) Magyarországon, Debrecen városában működő, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény. A korábbi Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem (röviden: DOTE), a Debreceni Agrártudományi Egyetem és a hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola integrációjával jött létre 2000. január 1-jén.
A HVG 2021-es felsőoktatási rangsora szerint a Debreceni Egyetem a 4. legjobb egyetem Magyarországon.Itt a magyar felsőoktatási intézmények rangsora
Története Az alapítástól az első világháborúig A debreceni felsőoktatás gyökerei a Református Kollégiumba nyúlnak vissza, melyet 1538-ban alapítottak, s amelyben már felsőoktatás folyt három karon. Mivel a Parlament 1912-ben megalapította a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet, amelyhez a továbbiakban hozzátartozott a Református Hittudományi Kar, ezért a Református Kollégiumot lehet tekinteni az egyetem jogelődjének. Így a Kollégium jogfolytonosságát tekintve Magyarország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye.
A magyar törvényhozás az 1912. évi XXXVI. törvénycikkel hozta létre a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet öt karral (Református Hittudományi Kar, Jog- és Államtudományi Kar, Orvostudományi Kar, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar, valamint Mennyiség- és természettudományi Kar), amely azonban csak két évvel később, 1914-ben kezdte meg működését három karral.
Az új felsőfokú intézmény hallgatóit kezdetben a Református Kollégium falai között fogadta, ami hamar szűkösnek bizonyult. Debrecen városa a Nagyerdőn hatalmas, 80 hold területet ajándékozott az egyetemnek, emellett az építkezésekre 5 millió, a klinikai kórházak létrehozásához pedig további 3 millió koronát és 25 hold területet adományozott, így 1918. október 23-ánHat évszázad magyar egyetemei és főiskolái. Szerk.: Szögi László. Bp.: Magyar Felsőoktatás, 1994. p. 246. IV. Károly felavathatta az újonnan alapított Orvostudományi Kar központi épületét.
A két világháború között 1921-ben az egyetem felvette az alapításában kiemelkedő szerepet játszó egykori miniszterelnök, az 1918-ban merénylet áldozatává vált Tisza István nevét, így az egyetem neve Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemre változott. Az egyetem központi épületének alapkő-letételi ünnepségét 1927. június 3-án tartották, és 1932-ben avatták fel az egyetem központi épületét, mely a Parlament és a Budavári Palota építése után az ország harmadik legnagyobb beruházása volt. Felépítésében kulcsszerepet játszott gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter. A Főépület építése mintegy négy esztendeig tartott, de a terveknek így is csupán az egyharmadát sikerült megvalósítani. Az épület tervezője Korb Flóris, kivitelezője Stégmüller Árpád debreceni építőmester volt. Az épület 6200 négyzetméteres, homlokzata 108 méter széles, mélysége 88 méter. Központja a 29 méter magas, 700 négyzetméter üvegtetővel fedett Díszudvar.
1945 és 1990 között Az egyetem 1945-ig viselte Tisza István nevét, ezután Debreceni Tudományegyetemként működött tovább. A miniszterelnök emlékművét az egyetemi ifjúság döntötte le talapzatáról 1945. április 23-án. Kisfaludi Stróbl Zsigmond Tisza István szobrát több mint 50 évvel később állították fel újra, a felújított szobrot 2000. október 31-én avatták fel ismét, bár az eredeti helyétől kissé távolabb, mert időközben ott egy másik alkotást helyeztek el. A szobor 2016. október 31-én, a miniszterelnök ellen elkövetett halálos merénylet (Budapest, 1918. október 31.) évfordulóján a Hallgatói Önkormányzat kérésére került az egyetem Főépülete elé.
A második világégés utáni periódus nagy változások ideje volt az egyetem életében is. A Debreceni Gazdasági Akadémiát a budapesti központtal létrehozott agrártudományi egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának debreceni osztályává szervezték át. 1949-ben ítélték halálra az agrárképzést (melyet 1953-ban indítottak újra), ekkor szüntették meg a jogi kart, ekkor vált le az egyetemről a Református Hittudományi Kar és ekkor hozták létre a Természettudományi Kart. 1952-ben, Kossuth Lajos születésének 150. évfordulóján az egyetem felvette Kossuth nevét, így Kossuth Lajos Tudományegyetem néven működött tovább. 1954-ben az MTA létrehozta az Atommagkutató Intézetet, mely otthont ad a természettudományos kutatásoknak is.
A hatvanas években jelentős építkezések folytak az egyetem területén: felépült a Tóthfalusi Sándor Kollégium (1965) és a hatemeletes Kémiai Épület (1969), melyet a rohamosan fejlődő természettudományi képzés hívott életre. 1970-ben jött létre az Agrártudományi Egyetem, a Debreceni Agrártudományi Főiskola és a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum egyesítésével. Egy évvel később (1971) megkezdte működését az Óvónőképző Főiskola Hajdúböszörményben. (Ez a kilencvenes évektől Wargha István Pedagógiai Főiskolaként folytatja tovább működését.) Újabb egy év elteltével már az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola is megkezdte működését, csakúgy, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriuma.
A rendszerváltás után jobbra|270px|bélyegkép|Az 1932-ben felavatott ötszintes egyetemi főépület, amelyet Korb Flóris tervezett gazdagon díszítve neobarokk stíluselemekkel Az 1990-es évek újabb változásokat hoztak az egyetem életében: megalakult Nyíregyházán a Debreceni Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara, 1993-ban pedig az egyetem megkapta a Kassai úti volt szovjet laktanyát, amit ma Kassai úti campusként ismerünk (itt található a kollégiumok közül a Campus Hotel, a Sportuszoda, itt tanulnak a jogászok, az informatikusok, a Népegészségügyi Kar hallgatói, itt található a Lovarda, az egyetemisták kedvelt szórakozóhelye stb.).
2000. január 1-jén nyolc (öt egyetemi és három főiskolai) karral, négy önálló intézettel és három agrárkutatói intézettel megalakult a Debreceni Egyetem, amely ma 14 karral működik, ezzel az ország legtöbb karral rendelkező, legnagyobb hallgatói létszámú és költségvetésű (csaknem 200 milliárd Ft/év) felsőoktatási intézménye, amely több,mint 30000 hallgatót tudhat magáénak, amelyből közel 8000 külföldi hallgatóval magasan az első az országban e tekintetben. A 2017/18-as tanévben a 14 kar 189 tanszéke 69 akkreditált alap- és 83 mesterszakon, 6 osztatlan mesterképzési szakon, 14 felsőoktatási szakképzésen, valamint 196 szakirányú továbbképzési szakon kínál képzési lehetőséget a hallgatóknak.
A nemzeti felsőoktatási törvény módosítását követően (2014. évi XXXVI. törvény 19.) a Debreceni Egyetemen is bevezették 2014-ben a kancelláriarendszert. A kancellár felel a gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért, végrehajtásáért, feladata kiterjed a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységére, az intézmény vagyongazdálkodására, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket. A kancellár felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.
A Debreceni Egyetem első kancellárja Bács Zoltán, aki 2014. november 15-től négy évre kapott megbízást a minisztertől, majd 2017 novemberétől újabb öt évre bízták meg a kancellári feladatokkal.http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK17175.pdf Bács Zoltán egyetemi tanár a gazdaságtudomány területén, korábban az Agrár- és Gazdálkodástudományok centrumának elnökhelyettese, 2011-től a Debreceni Egyetem gazdasági főigazgatója, majd kancellárja. A Debreceni Egyetem költségvetése Bács Zoltán 2014-es kancellári kinevezése óta 82 milliárd forintról több, mint 200 milliárd forintra nőtt.
A nemzeti felsőoktatási törvény 2016-os változását (2016. évi CXIII. törvény 1. §. Hatályos: 2016. XI. 5-től) követően nyílt meg a lehetőség arra, hogy a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet a Debreceni Egyetem fenntartásába kerüljön, és egyetemi kórházként folytassa működését. Ezzel 2017-től kezdődően az ország legnagyobb betegellátó intézménye (közel 3000 betegágy) jött létre az év elején Debrecenben. Az egyetemi kórházzá válást a felsőoktatási törvény 2016. november 4-i módosítása tette lehetővé. A Kenézy 2017. január 1-től került az egyetem fenntartásába, majd július 1-től lett egyetemi kórház, melynek szakmai munkáját Egészségügyi Irányító Testület (EIT) végzi.
Az egyetem portálja az unideb.hu, a legfrissebb információk pedig a hirek.unideb.hu oldalon olvashatók. Az egyetem legrégebbi újságja az Egyetemi Élet, a hallgatók legnagyobb online médiuma a Facebook és a dehok.unideb.hu. Az intézmény hivatalos youtube csatornáján pedig a Debreceni Egyetem Multimédia és E-learning Technikai Központ által készített intézményi PR filmek, eseményközvetítések érhetők el.
Egyetemi arculat A Debreceni Egyetem 2000-es integrációját követően az intézmény azonosítására a gerundiumot használták. A 2001-es keltezésű arculati kézikönyv a logóról a következőket írta: Az egyetemi tisztségek viselői előtt az ünnepélyek alkalmával a felhatalmazottság jeléül készült botot is vittek.
Ezen botok eredete és mintája a kollégiumi diákok egykor tűzoltáskor használt gerundiuma. A boton, a felső részen lévő bunkó tetején kis bronzszobor van, amely az egyetem egészét, illetve az egyes karokat jelképezik. A rektori boton a Debrecen város (egyben a magyarországi református egyház) címerében látható zászlós bárány van. A többi kar gerundiumán a kar által választott, megfelelő jelképek láthatók.
Az egyetemi arculat 2017-es megújításakorhttps://unideb.hu/sites/default/files/upload_documents/de_arculati_kezikonyv_0.pdf az intézmény a nemzetközi trendekhez igazodva, a korábbi arany és zöld színvilághoz illeszkedő címert kapott. Erről az intézmény Szenátusa 2017 májusában döntött.
Egyetemi sport A Debreceni Egyetemi Atlétikai Club (DEAC) a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem 1919-ben alapított sportklubja. Elődje az 1906-ban alapított Debreceni Akadémiai Atlétikai Club. Székhelye Debrecenben található, központja az 1926-ban épített Dóczy József utcai sporttelep, illetve a Sporttudományi Oktatóközpont. A sportegyesületnek 2017-ben 16 szakosztálya működött, 1000 igazolt sportolóval, akik zömében a Debreceni Egyetem hallgatói és oktatói.
1907-ben alakult a debreceni agrár-felsőoktatás első sportegyesülete. A Debreceni Gazdasági Akadémiai Sport Egylet (D.GASE) hat szakosztállyal: atlétika, vívás, torna, játék (labdarúgás, teke), tenisz, lövészet kezdte meg működését. A DASE csapatai a labdajátékokban számtalanszor jutottak a főiskolai bajnokságok döntőjébe. Kiemelkedő volt a férfi röplabdacsapat aranyérme 1958-ban, és a kézilabdások két ezüstérme. 1978-ban létrejött a Debreceni Universitas Sport Egyesület (DUSE), amely automatikusan a DEAC és a DASE átmeneti megszűnését jelentette. Az agráros hallgatók sportolási lehetőségeinek biztosítására 1988-ban újjáalakult a sportegyesület, DASE Diáksport Egyesület néven. 2006-ban megalakult a Debreceni Egyetem valamennyi karának minőségi sportját magában foglaló új egyesület: a DEAC Sport Kft., amelynek keretében egyaránt sportolhat az egyetem valamennyi hallgatója, oktatója és dolgozója.
Egyetem és köznevelés