A lopadotemakhoszelakhogaleokranioleipszanodrimüpotrimmatoszilphiokarabomelitokatakekhümenokikhlepikosszüphophattoperiszteralektrüonoptokephalliokinklopeleiolagóosziraiobaphétraganopterügón (görög betűkkel: λοπαδοτεμαχοσελαχογαλεοκρανιολειψανοδριμυποτριμματοσιλφιοκαραβομελιτοκατακεχυμενοκιχλεπικοσσυφοφαττοπεριστεραλεκτρυονοπτοκεφαλλιοκιγκλοπελειολαγῳοσιραιοβαφητραγανοπτερύγων) egy kitalált étel neve Arisztophanész A nőuralom ( Ἐκκλησιάζουσαι, i. e. 448–380.) című komédiájának 1169-1170. sorában.Aristophanes, Ecclesiazusae (ed. Eugene O'Neill, Jr.), line 1163
A Liddell–Scott-féle szótárban megadott értelmezés szerint „egy mindenféle finomságokból, közte halból, húsból, szárnyasból és mártásokból álló étel neve”."name of a dish compounded of all kinds of dainties, fish, flesh, fowl, and sauces." Liddell–Scott: A Greek-English Lexicon A görög szó 171 betűs (az egyes latin betűs átírások betűinek számai ettől eltérhetnek),Az eredeti forma és a pontos átírás tekintetében nincs teljes megegyezés a szakirodalomban. évszázadokon át a leghosszabb szóként volt számon tartva. 27 önálló szót tartalmaz.
Az 1990-es Guinness Rekordok Könyve szerint ez a leghosszabb, az irodalomban valaha előfordult szó.Guinness Book of World Records, 1990 ed, pg. 129
Az előforduló szavak jelentései bélyegkép|jobb|150px|Tarisznyarák tányéron bélyegkép|jobb|150px|Homár zöldségágyon bélyegkép|jobb|150px|Garnélasaláta bélyegkép|jobb|150px|Homárbecsinált bélyegkép|jobb|150px|Kis macska- vagy kutyacápa bélyegkép|jobb|150px|Sült macskacápa krumplis körettel bélyegkép|jobb|150px|Egy kikhlé-faj bélyegkép|jobb|150px|Kaliforniai birkafejű hal (Semicossyphus pulcher), a kikhlé nagyobb rokona bélyegkép|jobb|150px|Szilfium egy kürénéi érmén
lopasz – λοπάς tál, étel temakhosz – τέμαχος hal- vagy hússzelet, „filé” szelakhosz – σέλαχος cápa vagy rája(Elasmobranchii alosztály) galeosz – γαλεός valamely kisméretű cápafaj, valószínűleg a Mediterráneumban is honos, maximum egy méterre megnövő tüskés- vagy macskacápaSqualidae (korábban Scyliorhinidae) rendje, például a kis pöttyös macskacápa (Scyliorhinus v. Squalus canicula, Linnaeus, 1758). A macskacápát kutyacápának is nevezik (angolul catfish, illetve dogfish) a latin elnevezéséből (canicula: kiskutya). FishBase (Ed. Ranier Froese and Daniel Pauly) kranion – κρανίον fej (koponya) leipszanon – λείψανον maradvány, maradék darab drimüsz – δριμύς csípős hüpotrimma – ὑπότριμμα moretum, szilfion – σίλφιον – latinul silphium az ókor egyik fontos és értékes fűszer- és gyógynövénye, a római időkben az észak-afrikai Kürenaika tartomány (a mai Líbia területén) keskeny tengerparti sávjában termesztették. Fontosságára jellemző, hogy Küréné minden pénzérméjét e növény képével díszítették. Általánosan elterjedt konyhai felhasználása mellett a gyógyászatban is fontos szerepet játszott, valamint értékes volt laserpicium vagy lasarpicium néven ismert gyantája. Mára kipusztult, ezért pontos azonosítása nem lehetséges, de minden valószínűség szerint az édesköménnyel rokon növény lehetett.(Hérodotosz: A görög-perzsa háború, Budapest, 2003., II:161, 181, III:131, IV:150-165, 200-205., Plinius: Naturalis historiae, XIX:15, XXII:100-106.) karabosz – κάραβος – tarisznyarák, homár vagy garnéla (esetleg szarvasbogár) meli – μέλι – méz katakekhümenosz – κατακεχυμένος – le- vagy ráöntve (a καταχέω katakheó ráönt valamire, leönt medio-passzív perf. part.-a) kikhlé – κίχλη – apróhal A sügéralakúak rendjébe tartozó Labroidei alrend Labridae családjának valamely faja. Zömmel apró, 20 cm körüli, széles körben elterjedt akváriumi, illetve étkezési halak tartoznak ide. epi – ἐπι rajta, rá, valaminek a tetején / tetejére' kosszüphosz – κόσσυφος – egy tengeri halfajta vagy feketerigó phatta – φάττα – vadgalamb periszterosz – περιστερός – házigalamb alektrüón – ἀλεκτρυών csirke optosz – ὀπτός sült kephalion – κεφάλιον – fejecske kinklosz – κίγκλος – valamilyen kismadár vagy vöcsök peleia – πέλεια – egy másik fajta vadgalamb -- lagóosz – λαγῷος – (vagy λαγῷς lagósz λαγῷν lagón) nyúl, ami azonban lehet egy madárfaj vagy az úgynevezett tengeri nyúlnak nevezett tengericsiga-féleNagy, akár a 70 cm-t és 2 kg-ot is elérő meztelen tengeri csigák, melyek nevüket kerekded formájukról és a fejükön lévő két hosszú, „nyuszifülként” felmeredő rinophorájukról (szag- és ízérzékelő szervükről) kapták. (Orthogastropoda alosztály, Heterobranchia öregrend, Opisthobranchia rend, Aplysiomorpha alrend, Aplysiidae család.) sziraion – σίραιον – must-koncentrátumAz ókori Rómában a must általánosan használt konyhai kellék volt, amit a felhasználás előtt különböző erősségű koncentrátummá főztek (carenum: az eredeti kétharmada, defrutum: az eredeti fele, sapa: az eredeti egyharmada) és édesítő-, savanyító- vagy tartósítószerként alkalmaztak. A defrutumot a garumnak nevezett erjesztett halszósz-koncentrátummal keverve kapták az oenogarumot, mely Róma egyik legnépszerűbb fűszere volt. (A szó a görögöktől eredt – garosz, garon – és azokat a halakat jelölte, amelyek belsőségeit az elkészítés során felhasználták.) A mustkoncentrátumot a Balkánon és a Közel-Keleten ma is használják szirupként (török fpekmez, arab dibs) vagy liszttel kevert édességként (görög musztalevria és szutzukosz, grúz csurkcskhela). baphé – βαφή – belemártás traganosz – τραγανός – ropogós pterüx – πτέρυξ – szárny vagy uszony; szárnyas''
A recept Az étel egyfajta becsinált lehetett és legalább 16 édes és savanyú összetevőből állt. A felsorolt egyes összetevők az ókorban valóban létező és nagy népszerűségnek örvendő, illetve a luxuskategóriába tartozó ételek voltak. Az összetevők:
halszeletek cápa vagy rája rothasztott macskacápafej édeskömény(?) vagy különböző fűszerekből összeállított csípős fűszerkeverék szilfion valamilyen rák (tarisznyarák vagy homár) vagy garnéla méz valamilyen (apró?) tengeri hal vagy egy rigóféle egy tengeri halféle vagy feketerigó – ez volt a tetején vadgalamb házigalamb csirke sült vagy pirított vöcsökfej nyúl (vagy valamilyen madár vagy tengeri nyúl) lefőzött mustkoncentrátum szárny vagy uszony
Egyesek 17-ediknek az ouzót is felsorolják az összetevők között.G. Vogel (1980) The Big Book of Amazing Facts Playmore Pubs.
Jegyzetek
Források Aristophanes. Ecclesiazusae. The Complete Greek Drama, vol. 2. Eugene O'Neill, Jr. New York. Random House. 1938 Aristophanes Comoediae, ed. F.W. Hall and W.M. Geldart, vol. 2. F.W. Hall and W.M. Geldart. Oxford. Clarendon Press, Oxford. 1907 Guinness Book of World Records, 1990 ed, pg. 129 G. Vogel (1980) The Big Book of Amazing Facts Playmore Pubs. Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon
Irodalom Arisztophanész: Nőuralom. Ford.: Arany János. Budapest, 1957. Magyar Helikon.
Kategória:Ókori görög irodalom Kategória:Ételek Kategória:Nyelvi rekordok