A df ( disk free rövidítésből ered) egy standard Unix parancs, mely a szabad lemezterület összegzésére szolgál.
A df parancs először az AT&T UNIX első verziójában jelent meg.
Használata df [-aikPv] [-t fstype] [-x fstype] [--all] [--inodes] [--type=fstype] [--exclude-type=fstype] [--kilobytes] [--portability] [--print-type] [--help] [--version] [filename...]
Leírása
A df program kijelzi az argumentumaiban megadott fájlokat tartalmazó fájlrendszerekben rendelkezésre álló lemezterületet. Argumentum nélkül az összes csatolt (mount-olt) fájlrendszer szabad területét adja meg. Alapértelmezés szerint a szabad területek 1K blokkokban értendők, kivéve, ha a POSIXLY_CORRECT környezeti változónak értéket adtunk. Ekkor 512 bájtos blokkok számítanak egységnek.
Amennyiben az argumentum egy lemezes eszköz abszolút fájlneve, amely csatolt (mount-olt) fájlrendszert tartalmaz, a df ezen fájlrendszer szabad területét adja meg, és nem az eszközfájlt tartalmazó fájlrendszerét. A df ezen változata nem mutatja meg a nem beillesztett fájlrendszerek szabad területét, mivel a legtöbb rendszeren ez nagyon átvihetetlen ismereteket igényelne a fájlrendszerek szerkezetéről.
Opciók
-a, --all A 0 blokkot tartalmazó fájlrendszereket is listázza. (Ezeket alapértelmezés szerint elhanyagolja.) Az ilyen fájlrendszerek általában speciális célú ál-fájlrendszerek (pseudo-filesystems), mint pl. automatikusan beépülő fájlrendszerek bejegyzései. Néhány rendszeren az ``ignore illetve ``auto típusú fájlrendszereket is elhagyja alapértelmezés szerint. Ilyenkor is használható ez az opció.
-i, --inodes A blokk használat helyett az inode használati információkat listázza. Az inode (``index node'') egy speciális fajta lemezblokk, amely a fájlról szóló információkat (tulajdonos, engedélyek, időbélyegek, a lemezen való elhelyezkedés) tárolja.
-k, --kilobytes Kilobájtokban (1024 bájt) adja meg az eredményt. Felülbírálja a POSIXLY_CORRECT környezeti változót.
-P, --portability A POSIX kimeneti formátumot használja. Ez olyan, mint az alapértelmezett formátum azzal a kivétellel, hogy minden fájlrendszerről pontosan egy sornyi információ íródik ki. Ez hosszú eszközfájl neveknél (pl. hálózati fájlrendszerek esetében) az oszlopok elcsúszásához vezethet.
-T, --print-type A fájlrendszerek típusát is megadja. Minden ilyen fájlrendszer-típus felhasználható a --type= vagy --exclude-type= opciók argumentumaként.
-t, --type=fstype Csak az fstype típusú fájlrendszereket listázza. Több típus is megadható a -t opció többszöri használatával. Alapértelmezés szerint minden típus listázásra kerül.
-x, --exclude-type=fstype Az fstype típusú fájlrendszereket nem listázza. Több típus is megadható a -x opció többszöri használatával. Alapértelmezés szerint minden típus listázásra kerül.
-v Figyelmen kívül hagyja. Csak a System V rendszerrel való kompatibilitást biztosítja.
--help Használati útmutatót ír a standard kimenetre, majd kilép.
--version A program verziójáról ír ki információt a standard kimenetre, majd kilép.
Példa
$ df -k Filesystem 1024-blocks Free %Used Iused %Iused Mounted on /dev/hd4 32768 16016 52% 2271 14% / /dev/hd2 4587520 1889420 59% 37791 4% /usr /dev/hd9var 65536 12032 82% 518 4% /var /dev/hd3 819200 637832 23% 1829 1% /tmp /dev/hd1 524288 395848 25% 421 1% /home /proc - - - - - /proc /dev/hd10opt 65536 26004 61% 654 4% /opt
Kategória:Unix-parancsok Kategória:Parancssori alkalmazások Kategória:Nyílt forrású szoftverek Kategória:Szabad szoftverek