bélyegkép|Krími tatár előőrsök Szigetvár ostrománál (perzsa miniatúra, 1579). I. Devlet Giraj (krími tatár nyelven I Devlet Geray, arab átírással ۱دولت كراى), (kb. 1512 – Bahcsiszeráj, 1577. június 25.) a Krími Tatár Kánság fejedelme 1551 és 1577 között.
Eletrajza Először a krími hordák vezére volt I. Száhib Giráj hadvezéreként. 1543-ban részt vett I. Szulejmán magyarországi hadjáratában (Habsburg–török háború (1540–47)), harcolt Esztergom és Székesfehérvár alatt. Ez időben még Isztambulban élt, s megszerezve a porta támogatását, 1551-ben a Krím trónjára került. Uralkodása alatt a Krím az Oszmán Birodalmon belül szélesebb kiváltságokat és önállóságot élvezett mint a hűbéres Havasalföld és Moldva.
1555-től állandó háborút vívott Moszkva ellen, mert Rettegett Iván a tatár területek leigázására törekedett. 1568-ban I. Szelim sereget küldött az oroszok ellen, amelyet Devlet 50 ezer lovassal támogatott (asztrahányi hadjárat), de a hadjárat csúfos kudarccal ért véget. 1571-ben Devlet folytatta a háborút Moszkva ellen, s újabban török segítséget vett igénybe, ám a döntő mologyi csatában vereséget szenvedett.
A Moszkva ellen vezetett hadjáratainak elsődleges célja, hogy a Kazáni és Asztrahányi kánságot visszaszerezze Rettegett Ivántól, de nem sikerült. Ennek ellenére gazdaságpolitikáját tekintve sikeres volt, mert hazájának szép jövedelme származott az Ukrajnával és Oroszországgal folytatott prémkereskedelemből.
Források
Fordítás
További információk I. Devlet Girejről cikk [ Girej-dinasztia]
Kategória:Történelmi személyek Kategória:Ukrajna történelme Kategória:Oroszország történelme Kategória:Oszmán Birodalom Kategória:1512-ben született személyek Kategória:1577-ben elhunyt személyek Kategória:Krími kánok