Horváth Ferenc, Horn (Söjtör, 1874. szeptember 26.Söjtöri római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve 62/1874. – Budapest, 1932. december 8.Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 2787/1932.) magyar labdarúgó, sportvezető, nemzetközi labdarúgó-játékvezető, székesfővárosi számtanácsos.Nemzeti Sport, 1932. december 13.

Családja Szülei Horvát János gépész és Rogács Ilona. Felesége Lascher Elvira.

Pályafutása Játékosként Az 1899-ben alakult Ferencvárosi Torna Club (FTC) alapító labdarúgója, csapatkapitánya. A Ferencvárosban összesen 10 mérkőzésen (8 bajnoki, 2 nemzetközi) szerepelt és 1 gólt szerzett (bajnoki).

Játékvezetőként Nemzeti játékvezetés Az első hazai, önként vállalt bírók egyike. Az egymás után alakuló labdarúgó-egyesületek felkészülési, illetve barátságos mérkőzéseinek volt az FTC csapat-játékvezetője – ha saját csapatában nem játszott, akkor elfogadta a másik csapat meghívását. Játékvezetésből 1901-ben Stobbe Ferenc társaságában Budapesten, az MLSZ tanácsa előtt vizsgázott. 1904-ben lett az NB I játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1910-ben visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 22. Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma 1904. május 22. Amerikai úti pálya, Budapest első NB I-es mérkőzése MÚE–Fővárosi TC 5 – 0 Zárt kapus 1910. május 22. Amerikai úti pálya, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése Terézvárosi TC–BTC 3 – 3 Zárt kapus

Nemzetközi játékvezetés 1902–1910 között részese volt a magyar-osztrák válogatott mérkőzések maratoni találkozóinak.

Nemzetközi kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 1

Osztrák labdarúgókupa Az osztrák kupát kiíró bizottság felkérésére az egyik elődöntő mérkőzést vezethette. Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény 1901. november 4 Kijelölt pálya, Bécs egyik elődöntő Vienna Cricket–Wiener AC 4 – 2

Sportvezetőként A sportág fejlődését elősegítő egyik aktivista, aki javasolta, hogy a klubok szövetségbe egyesüljenek. Az 1901. január 19-én a szavazáson a Ferencvárosi TC-t Kárpáti Béla társaságában képviselte. A megalakult Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) első elnökségének főtitkára (1901–1902). Kidolgozta az MLSZ első szabályzatát. Összeírták a bírókat, akiket előbb az MLSZ tanácsa, majd Intézőbizottsága a küldött.1903-ban az első Bírói Bizottság tagja. Az első bíróvizsga időpontja 1901. augusztus 10.

Gillemot Ferenc az MLSZ első alelnöke 1901. február 17-én az induló első bajnokság előtt egy nappal, február 16-án mutatta be a játékszabályokat. A szabályokat a Magyar Atlétikai Szövetség (MASz) futballsportosztálya dolgozta ki az angol futball szövetség által kiadott Referees Chart alapján. Az MLSZ tanácsa a kidolgozott szabályokat elfogadva, stiláris változtatásokra visszaadta a kijelölt bizottságnak – tagjai Gillemot Ferenc, Horváth Ferenc, Füzeséry Árpád, Bartos Károly – voltak.

Írásai A modern hazai sportújságírás egyik úttörője. Írásai 1903-tól folyamatosan jelentek meg, a Sport-Világban, a Nemzeti Sportban. 1910-től előbb társszerkesztője, majd szerkesztője a Sport-Világnak 1926-ban megjelent A professzionizmus bevezetése feltételeire és módozataira nézve a magyar labdarúgó érdekeltségek között létrejött megállapodások – munkája.

Szakmai sikerek 1910 végén az MLSZ tízéves. A jubileumi díszközgyűlésen Kárpáti Bélának, Iszer Károlynak, Horváth Ferencnek a labdarúgásban kifejtett munkájuk elismeréseként márványtáblát ajándékozott, Stobbe Ferenc képét megfestette a tanácsterem részére, Ray Ferencnek pedig emlékérmet adományozott.

Jegyzetek

Források

Gerhárd Lajos: A magyar sport pentheonja I-II. és III-IV. kötet - 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat

Külső hivatkozások

Kategória:1874-ben született személyek Kategória:1932-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar labdarúgók Kategória:Labdarúgó-középpályások Kategória:A Ferencváros labdarúgói Kategória:Magyar labdarúgó-játékvezetők Kategória:Magyar sporttisztviselők Kategória:NB I-es labdarúgó-játékvezetők Kategória:Söjtöriek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek