Perlak (horvátul Prelog) város és község Horvátországban, Muraköz megyében.
Fekvése Csáktornyától 15 km-re keletre a Dráva bal partján fekszik. Perlak mellett a községhez tartoznak Csehlaka, Drávaegyház, Drávafüred, Drávasiklós, Henisfalva, Ligetvár és Ottok falvak.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban és a vaskorban is éltek emberek. A rómaiak az 1. században foglalták el ezt a vidéket. A 3. században villa rustica épületegyüttes állt itt.
A 13. században a Muraközben főként német királyi hospesek telepedtek le, akiknek a kézművesség és kereskedelem fellendítése volt a feladata. Perlakot 1264-ben említik először a Rátold nembeli Roland horvát bán oklevelében "Prelak" alakban. Az oklevél keltének napja december hatodika ma a város ünnepnapja. 1334-ben a Zágrábi egyházmegye oklevele megemlíti a Muraköz 11 egyházközsége között a perlakit is. A település 1461-ben "Perlak", 1478-ban "Prilakh" néven szerepel oklevélben. 1480-ban Mátyás király táborozott itt seregével. Ekkor már oppidumként, azaz mezővárosként említik. Révje a Ludbregi, majd a Bitovecz családé volt.Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
A település akkor lett kereskedelmi központ, amikor 1546-ban a Zrínyi család tulajdonába került. Amikor 1671-ben Zrínyi Pétert felségárulásért kivégezték sokan elmenekültek tartva az idegen hadak pusztításától. 1716-tól a lakosság száma újra növekedni kezdett és a növekedés folyamatos volt a 20. század közepéig. Egy 1750-es útleírás szerint Perlak nagy és népes város, forgalmas utcákkal és sok kis szalmatetős faházzal. Ebben az időben a régió legfejlettebb kézműves központja volt. A 18. század közepén már iskolája is működött. 1761-ben felépült a barokk Szent Jakab templom is. A 18. században két fontos gazdasági esemény történt a településen. Az első a királyi só raktár, a másik a selyemgyár alapítása, mely a Muraköz első jelentős ipari üzeme volt és 1848-ig működött. 1786-ban az első népszámlálás során Perlakon 1729 lakost számláltak. Csáktornyán ugyanekkor csak 1048 lakos élt. A 19. század közepére Perlak a Muraköz legjelentősebb települése lett, a lakosság, a kézművesek, a céhek és az üzletek számát tekintve is a Muraköz kereskedelmi és gazdasági központja.
Vályi András szerint „ PERLAK. Prelok. Elegyes horvát Mezőváros Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Horvát Országnak széle felé, sóház is van benne, határja a’ természetnek szép javaival bővelkedik, első osztálybéli.”
A város fejlődése azonban a 19. század második felében érthetetlenül megtorpant, a vasútvonal elkerülte, ezért távol esett a Budapestet Fiuméval összekötő kereskedelmi útvonaltól. Ez az ipari termelés visszaeséséhez vezetett. Az első bank 1873-ban nyílt meg és a század végére a lakosság száma 4000 körül volt. 1905-ben megalapították a perlaki takarékpénztárat.
A 20. század elején is folytatódott a visszaesés, a város elveszítette korábbi közigazgatási hatáskörét. 1910-ben 4513 lakosa volt, közülük 3754 horvát, 713 magyar, 20 német és 26 egyéb anyanyelvű volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Perlaki járásának székhelye volt. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz. 1990-ben a független Horvátország része lett. 1997-ben újra városi rangot nyert. 2001-ben Lakosainak száma 4288, a hozzá tartozó településekkel 7871 lakosából 7738 horvát volt. Ma a lakosság több mint 50%-a az iparból, 23 %-a kereskedelemből és vendéglátásból, 18 %-a mezőgazdaságból él. A városban bíróság, iskola, sport és tűzoltó egyesületek, rendőrség működik. A város folyamatosan bővül és fejlődik.
Népesség A község népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 6.357 6.872 7.121 7.849 8.420 9.450 9.679 9.291 9.756 9.466 8.621 8.328 8.080 8.024 7.871 7.815 7.027
A város népessége Lakosság változása 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 3.049 3.233 3.444 3.750 3.956 4.345 4.278 4.222 4.445 4.387 4.131 4.156 4.254 4.274 4.288 4.324 4.042
Gazdaság Perlak bevételeinek legnagyobb részét az ipar (több mint 50%), a kereskedelem és a vendéglátás (23%), a mezőgazdaság (18%), valamint egyéb tevékenységek teszik ki. Számos állami, közigazgatási és egyéb intézmény és hivatal működik a város területén, beleértve a bíróságot, iskolákat, kulturális, sport- és tűzoltó egyesületeket, egy rendőrőrsöt stb. A turizmus tekintetében Perlak a Dráva folyóhoz kapcsolódik, a sportban pedig leginkább a gyorsasági pályájáról ismert.
Perlak fejlődésében a fő húzóerő, a mezőgazdaság mellett, amelyben a város régóta Muraköz alsó részének központja, évszázados fennállása során az ipar játszotta a legfontosabb szerepet. A gazdasági fejlődés legfontosabb és legjelentősebb folyamatai azonban az elmúlt 40 évben zajlottak le. A nagyobb vállalatok mellett a kisvállalkozások és a kézművesek hozzájárulása is felbecsülhetetlen. Az új perlaki ipar követi a modern piac igényeit. A globalizáció új trendeket kényszerít ki az üzleti életben. Számos terméket exportálnak, még olyan igényes piacokra is, mint Németország vagy Ausztria. Körülbelül tizenöt évvel ezelőtt kezdődött az ipari zóna fejlődése Perlak kijáratánál Cirkovljani irányába, amely mára nagyon sikeres vállalatok bölcsődévé nőtte ki magát. Perlakon működik a világhírű antiballisztikus védősisakok gyártója, a Šestan-Busch. Az üzem horvát rendőrök, a hadsereg, valamint a NATO-missziók tagjai által viselt védőfelszereléseket gyárt. Az utóbbi években a polgári védelmi piacra is összpontosítottak. Nanotechnológia segítségével fejlesztik saját termékeiket.Jasmina Grbavec/Dnevnik/IMS/HRT: U Prelogu proizvode supermaske.html HRT. 2020. július 24, hozzáférés: 2020. szeptember 24.
Kultúra Perlakon három kulturális intézmény található: Perlak város könyvtára és olvasóterme Perlak város Croata inuslanus Múzeuma Kulturális Központ
Nemzetközi turisztikai és repülési fesztivál a Perlaki Hőlégballon Fesztivál egy, amelyet 2022 óta minden évben megrendeznek. A rendezvényt a híres kappadókiai és más világhírű hőlégballon-fesztiválok mintájára hozták létre.
Oktatás A „Fijolica” óvoda a város egyetlen olyan oktatási intézménye, amely óvodáskorú gyermekek nevelésével és oktatásával foglalkozik. A perlaki óvoda mellett a Fijolicának két fiókintézménye is van, egy Draškovecen és egy Cirkovljanban működik.
Az óvoda mellett működik még a Perlaki Általános Iskola és a Perlaki Gimnázium. A gimnáziumot az 1998/1999-es tanévben alapították műszaki-ipari iskolaként, amely vendéglátás és turizmus, közgazdaságtan és táplálkozástudomány területén képez szakembereket. Az iskola általános tornaprogrammal is rendelkezik. A gimnázium 2019 elején ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját.
Sport A községben 26 sportegyesület és klub működik, amelyek közül talán a leghíresebb a Prelog Speedway Klub, a legrégebbi horvát speedway klub. Ez a klub szervezte a Nagrada grada Preloga meghívásos speedway versenyt.
További helyi sportklubok: RK Prelog – röplabdaklub NK Mladost Prelog - labdarúgóklub TK Prelog KK Prelog - kosárlabdaklub Karate klub Mihovil SD Jocker Prelog Streličarski klub Prelog – lövészklub ŠRD Glavatica – sporthorgászklub Nautički klub Labud USR Sport za sve Prelog ŽRK Prelog Biciklistički klub "Prelog"
Nevezetességei Szent Jakab tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1119. 1758 és 1761 között épült barokk stílusban. Építői stájer mesterek voltak. A főoltár Koeniger grazi szobrászművész munkája. Két mellékoltára Szent József és Nepomuki Szent János tiszteletére van szentelve, a 19. században készültek neogótikus stílusban. A mellékoltárokat Giacomo Broll olasz festőművész készítette. Ez Észak-Horvátország egyetlen barokk temploma, amely kereszt alakú, sekély kupolákkal rendelkező dongaboltozattal rendelkezik. A plébániát 1768-ban építették. A településen több 18. századi szobor is áll, melyeket Szent Flórián, Szent Lőrinc, a Szent Család és a Szenvedő Krisztus tiszteletére emeltek.
A Perlaki járás főszolgabírái és szolgabírái bélyegkép|300px| 1885-ben kezdte meg működését a királyi járásbíróság Főszolgabírak Kostyál Ferenc (1885. szeptember 14. -1895. szeptember 1.) Kovács Rezső 1895. szeptember 1.- 1907. december 16.) dr Sághváry Jenő (1907. december 16. -1914. szeptember 14.) Gájássy Lajos (1914. szeptember 14. - 1919. október 1.) 1919. október 1. és 1941. augusztus 18. a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság hatásköréhez tartozott. hertelendi és vindornyalaki dr. Hertelendy Ferenc (1941. augusztus 18. - 1943. február 15.) ifj forintosházi dr. Forintos Géza (1943. április 17. -1945. március) Szolgabírai Kollay Rókus (1872. január 9. - 1876. június 20.) Jankovich József (1876 második fele - 1878. január 4.) Terbócz Emil (1878. január 4.- 1880. december 15.) "segédszolgabíró" Kostyál Ferenc (1880. december 15. - 1885. szeptember 14.) "segédszolgabíró" Csesznák József (1878. január 4. - 1883. december 17.) Kónyáry Mihály (1883. december 18.- 1885. augusztus 22.) Szmodics Viktor (1885. szeptember 14.-1887. április 4.) "segédszolgabíró" Sólyomy Tivadar (1887. április 4. - 1895. december 17.) Bölcs Sándor (1895. december 17. - 1898. november) Unger (Karácsony) Kálmán (1898. november - 1899. november) Sólyomy Tivadar 1899. november - 1904. szeptember 12.) Mezriczky Jenő (1904. szeptember - 1905. március 1.) Szilágyi Dezső (1905. március 9. - 1905. június 1.) bessenyői és velikei dr. Skublics Gábor (1905. május 8. - ?) Gájássy Lajos (1910-es évek első fele) hertelendi és vindornyalaki Hertelendy József (1910-es évek közepe) Polgár Ferenc (1910-es évek második fele) dr.Kovács Jenő (? - 1918. december 1.) 1919. október 1. és 1941. augusztus 18. a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság hatásköréhez tartozott. dr. Beznicza István (1941. augusztus 19. - 1942. október 15.) dr. Monostori Tibor (1943. március 15. - 1945. április 1.) dr. Mesterházy István (1943. szeptember 1. - 1944. augusztus 8.) Ismert személyek Itt született 1901-ben Szabó Gyula jogász, cserkésztiszt, magyarországi országgyűlési képviselő.
Külső hivatkozások Perlak város hivatalos oldala Horvátország kulturális emlékei
Jegyzetek
Kategória:Horvátország városai Kategória:Muraköz települései Kategória:Zala vármegye települései