A közép-amerikai civilizációk jellegzetessége és praktikuma, hogy különböző célokra különböző naptárakat dolgoztak ki. Ezekből az aztékoknál a három legfontosabb a rituális naptár, az éves naptár és az 52 éves körnaptár. Az azték naptár másik megnevezése: azték napkő.

A naptár ismeretét a nemesség gyermekeit tanító kalmekak nevű iskolákban külön tanították.

Története Az aztékok által használt megnevezés cuauhxicalli volt (jelentése: „a sas medencéje”). Az eredeti azték naptárat egy 22 tonnás bazalt lapba vésték be, amit 1790-ben találtak meg a mai Mexikóváros főtere, a mai Plaza de la Constitución alatt. A vésett lap jelenleg a Mexikóvárosban lévő Chapultepec Parkban található National Museum of Anthropology and History-ban van.

Azték rituális naptár (tonalpovajli) Tonalpovajli (a napok számlálása): Ez a naptár – nevéből adódóan – az azték rítusok időpontjának meghatározására szolgált elsősorban, de rituális jellegénél fogva egyfajta horoszkóp jelleget is kapott. Két ciklus összekapcsolódásából jött létre, amelyből az egyik 13 napos, a másik 20 napos periódus. A két szám egymáshoz való viszonyából következően (legkisebb közös többszörösük a szorzatuk) egy 260 napos naptár jött létre ilyen módon. 20 folytatólagosan következő napnév mellé egy szám is társult (1-13-ig). Minden napnévhez patrónus-isten is társult, a 13 számozott naphoz pedig 13 isten, a nap urai társultak, valamint 13 szent madár és 9 további isten, melyeket az éjszaka urai néven neveztek. A 13 napos ciklus neve spanyolul trecena, a 20 naposé veintena.

A napok kezdete a reggel (a Nap születése).

A 20 azték nap neve: Szipaktli – aligátor Ehekatl – szél Kalji – ház Kvetzpaljin – gyík Koatl – kígyó Mikiztli – halál Mazatl – őz Tocstli – nyúl Atl – víz Itzkvintli – kutya Ozomatli – majom Malinalji – fű Acatl – nád Oszelotl – jaguár Kvauhtli – sas Kozkakvauhtli – keselyű Oljin – mozgás Tekpatl – kovakés Kiavitl – eső Socsitl – virág

Azték éves naptár (siupovajli) Siupovajli (az évek számlálása): Az azték éves naptár szoláris, 365 napos évből állt. Az év neve siuitl, 18 részre osztották, a húsznapos hónapok (meztli vagy meztlapovaliztli) 360 napot adtak ki, a maradék öt, a nemontemi napok a naptáron kívüli, szerencsétlen napok voltak. A hónapot 4, egyenként ötnapos ciklusra tagolták. A napév hosszát pontosan ismerték, azonban nem tudjuk, hogy a negyednapos többlet kérdését hogyan oldották meg. Fray Bernardino de Sahagún szerint négyévente nem öt, hanem hat nemontemi nap volt, ami azonos a mi szökőévünk megoldásával.

{| class="wikitable" border="1" ! Sorszám !! Hónapnevek !! Jelentés !! Kapcsolódó istenség !! Aera vulgaris megfelelő !! Kapcsolódó szertartások |- | 1. || Atlkavalko (vagy Kvavitleva, Silomanaliztli) || Vizek megszűnése (Fák állítása / Zöld kukorica felajánlása) || Tlalok, Csalcsiutlikve, Csikomekoatl, Silonen, Ketzalkoatl || február 14 – március 5. || Póznaállítás a templomokban, gyermekáldozatok a kukoricaisteneknek |- | 2. || Tlakasipevaliztli || Emberek megnyúzása || Sipe Totek || március 6-25. || szíváldozat, gladiátor-áldozat |- | 3. || Tozoztonli (vagy Socsimanaloja) || Virrasztás (Virágáldozat) || Tlalok, Csalcsiutlikve, Koatlikve, Kojolsauki, Szentzon Viznava || március 26 – április 14. || Virágáldozat, növényültetés, esővarázsló gyermekáldozat |- | 4. || Vej tozoztli || Hosszú virrasztás || Szinteotl, Tlalok, Csalcsiutlikve, Csikomekoatl, Ketzalkoatl, Silonen || április 15 – május 4. || Szüzek felvonulása, gyermekáldozatok a Tlalok-hegyen és a Tetzkoko-tóban |- | 5. || Toskatl || Aszály || Tezkatlipoka, Vitzilopocstli, Miskoatl || május 5 – 22. || Tezkatlipoka megszemélyesítőjének feláldozása |- | 6. || Etzalkvaliztli || Gabona felfalása || Tlalok, Csalcsiutlikve, Ketzalkoatl || májusm 23 – június 13. || Kukoricaszár-tánc, böjt |- | 7. || Tekvilvitontli || Az urak ünnepe || Vistoszivatl, Socsipilji || június 14 – július 3. || Uralkodói tánc, közrendűek megvendégelése a nemesség körében |- | 8. || Vej tekvilvitontli || Az urak nagy ünnepe || Silonen, Szivakoatl || július 4 – 23. || Zsenge kukorica ünnepe, nőáldozat, közrendűek ismételt megvendégelése |- | 9. || Mikkailvitontli (vagy Tlasocsimako) || Halottak ünnepe (Virágok születése) || Vitzilopocstli, Tezkatlipoka, Ősök || július 24 – augusztus 12. || Felajánlások, lakomák, táncok, emberáldozat Vitzilopocstlinak || |- | 10. || Vej mikkailvitontli (vagy Sokotl vetzi) || Halottak nagy ünnepe (Gyümölcshullás) || Siutekutli, Veveteotl, Jakatekutli, Ősök || augusztus 13 – szeptember 1. || Tűzáldozat, póznamászó verseny |- | 11. || Ocspaniztli || Az út felsöprése || Toszi, Tlazolteotl, Teteoinnan, Koatlikve, Szinteotl, Csikomekoatl || szeptember 2 – 21. || Aratási ünnepek, takarítás, javítás, hadijelvények kiosztása a harci szezon közeledtével |- | 12. || Pacstontli (vagy Teutleko) || Spanyol moha (Istenek érkezése) || Az összes visszaérkezett isten || szeptember 22 – október 11. || Ételáldozat, lakomák, tánc |- | 13. || Vej pacstli (vagy Tepeilvitl) || Nagy spanyol moha (Hegyek ünnepe)Az utóbbi kettőnek nincs köze a spanyolokhoz, véletlen, hogy a növényt spanyol mohának nevezzük. || Tlalok, Tlaloke, Tepiktotan, Oktli || október 11 – 31. || Hegyi szentélyekbe vitt felajánlások |- | 14. || Kecsolji || Arapapagáj || Miskoatl || november 1 – 20. || Halott harcosok tisztelete, vadász-szertartások, hadifoglyok feláldozása, fegyverkészítés |- | 15. || Panketzaliztli || Zászlók magasba emelése || Vitzilopocstli, Tezkatlipoka || november 21 – december 10. || Rituális színjáték, hadifoglyok feláldozása, felvonulás |- | 16. || Atemoztli || Víz leereszkedése || Esőistenek hegyei || december 11 – 30. || Hegyeknek bemutatott szertartások |- | 17. || Titil || Nyújtózás || Ilamatekutli, Szivakoatl, Tonantzin, Jakatekutli || december 31 – január 19. || Lakoma, rabszolgaáldozat, tánc |- | 18. || Izkalji (vagy Vaukiltamalkvaliztli || Sarjadás (Tamale fogyasztása) || Siutekutli, Tlalok, Csalcsiutlikve || január 20 – február 8. || Állatáldozat, szertartásos füllyukasztás || |} Azték istenekről lásd még: Aztékok

Azték körnaptár (Nagyciklus, siumolpilji) Siumolpilji (évköteg): A harmadik azték naptár az első kettő kombinációja, a 18 980 napból, azaz ~52 évből álló periódus a nagy körnaptár''. Ebben minden nap egyedi jelzést kapott, és a kettős rendszerű napmegnevezések 52 évenként ismétlődtek. Ebből ered az azték kormeghatározás egyik nagy problémája: mivel az aztékok az 52 éves ciklusokat nem számozták, a datálásként alkalmazott napmegjelölések nem helyezhetők el pontosan a kronológiában.

Kapcsolódó szócikkek azték civilizáció Azték napkő Kronológia Maja naptár

Jegyzetek

Irodalom

Kategória:Naptárak Kategória:Azték Birodalom