A gót nyelv a gótok által beszélt, kihalt germán nyelv. Elsősorban a Codex Argenteusból, egy 4. századi bibliafordítás 6. századi másolatából ismerjük. Az egyetlen, használható korpusszal rendelkező keleti germán nyelv. Más keleti-germán nyelvek, mint a burgund és a vandál, jóformán csak személynevekből ismertek.
Germán nyelvként a gót az indoeurópai nyelvcsalád része. Ez a legkorábbi, komoly szövegemlékeket felmutató germán nyelv, de nincsenek modern leszármazottai. A legrégibb gót dokumentumok egészen a 4. századig mennek vissza. A nyelv a 6. század közepén hanyatlásnak indult, ami annak volt köszönhető, hogy a frankok legyőzték a gótokat, és ez az itáliai gótok földrajzi elszigetelődéséhez vezetett. A gót túlélte a századok viharait az Ibériai-félszigeten (mai Spanyolország és Portugália), és egy 8. századi frank szerző, Walafrid Strabo leírta, hogy még mindig beszélik a Duna alsó részén. A 9. század elején a Krím elszigetelt hegyi régióiban is éltek még beszélői, sőt a krími gót nyelv maradványai talán egészen a 18. századig fennmaradtak,Todd B. Krause and Jonathan Slocum: Gothic Wanderings, 401-418 habár nem teljesen tisztázott, hogy ez tényleg gót nyelv lenne. A gótnak hitt későbbi (9. század utáni) kéziratok már nem tartoznak ugyanahhoz a nyelvhez. Korai nyelvi korpuszai miatt nagy érdeklődésre tarthat számot az összehasonlító nyelvészek körében.
Történelem Wulfila gót püspök vezetésével a 4. században a Bibliát gót nyelvre fordították. Ezen a bibliafordításon kívül csak kevés egyéb nyelvemlékünk van, néhány rúnaírás, a „Skeireins” c. bibliaértelmezés, egy naptártöredék és néhány oklevél maradt csak fent a 6. századból.
Miután a gót birodalmak összeomlottak, a nyelv is gyorsan eltűnt. Csak a Krím-félszigeten maradt fent a keleti gótok (osztrogótok) egy csoportja, a későbbi krími gótok, akik (a 3. századtól) egészen a 19. század elejéig a gót nyelvet is megőrizték.
Névszóragozás
A gót nyelvben, mint a mai németben 3 nyelvtani nem található: hímnem, nőnem, semlegesnem. Ezek a szó végződése alapján általában nem megkülönböztethetők. A szavak egyes és többes számban, továbbá 5 nyelvtani esetben ragozódnak.
Magánhangzós deklinációk
A deklináció Ide a gyakori a és ja, továbbá a ritka wa tövű szavak tartoznak. Ezen szavak nagy része hím- és semlegesnemű. A ragozás a latin és görög nyelv II. deklinációjának felel meg. A gót nyelv egyik nagyon archaikus jellemzője, hogy az ide tartozó hímnemű szavak ősgermán nominativusának *-az végződését -s formájában megtartotta (ősgerm. *dagaz→ gót dags), ellentétben a nyugati és az északi germán nyelvek kontinentális ágával. +„A” tövű hímnemű főnevek ragozásaa-tövűek „dags” napegyes számtöbbes számja-tövűek „harjis” hadseregegyes számtöbbes számnominativus𐌳𐌰𐌲𐍃 (dags)𐌳𐌰𐌲𐍉𐍃 (dagós)nominativus𐌷𐌰𐍂𐌾𐌹𐍃 (harjis)𐌷𐌰𐍂𐌾𐍉𐍃 (harjós)accusativus𐌳𐌰𐌲 (dag)𐌳𐌰𐌲𐌰𐌽𐍃 (dagans)accusativus𐌷𐌰𐍂𐌹 (hari)𐌷𐌰𐍂𐌾𐌰𐌽𐍃 (harjans)genitivus𐌳𐌰𐌲𐌹𐍃 (dagis)𐌳𐌰𐌲𐌴 (dagé)genitivus𐌷𐌰𐍂𐌾𐌹𐍃 (harjis)𐌷𐌰𐍂𐌾𐌴 (harje)dativus𐌳𐌰𐌲𐌰 (daga)𐌳𐌰𐌲𐌰𐌼 (dagam)dativus𐌷𐌰𐍂𐌾𐌰 (harja)𐌷𐌰𐍂𐌾𐌰𐌼 (harjam)vocativus𐌳𐌰𐌲 (dag)vocativus𐌷𐌰𐍂𐌹 (hari) +„A” tövű semlegesnemű főnevek ragozásaa-tövűek „waúrd” szóegyes számtöbbes számja-tövűek „kuni” nemzetségegyes számtöbbes számwa-tövűek „triu” faegyes számtöbbes számnominativus𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳 (waúrd)𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳𐌰 (waúrda)nominativus𐌺𐌿𐌽𐌹 (kuni)𐌺𐌿𐌽𐌾𐌰 (kunja)nominativus𐍄𐍂𐌹𐌿 (triu)𐍄𐍂𐌹𐍅𐌰 (triwa)accusativus𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳 (waúrd)𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳𐌰 (waúrda)accusativus𐌺𐌿𐌽𐌹 (kuni)𐌺𐌿𐌽𐌾𐌰 (kunja)accusativus𐍄𐍂𐌹𐌿 (triu)𐍄𐍂𐌹𐍅𐌰 (triwa)genitivus𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳𐌹𐍃 (waúrdis)𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳𐌴 (waúrdé)genitivus𐌺𐌿𐌽𐌾𐌹𐍃 (kunjis)𐌺𐌿𐌽𐌾𐌴 (kunjé)genitivus𐍄𐍂𐌹𐍅𐌹𐍃 (triwis)𐍄𐍂𐌹𐍅𐌴 (triwé)dativus𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳𐌰 (waúrda)𐍅𐌰𐌿𐍂𐌳𐌰𐌼 (waúrdam)dativus𐌺𐌿𐌽𐌾𐌰 (kunja)𐌺𐌿𐌽𐌾𐌰𐌼 (kunjam)dativus𐍄𐍂𐌹𐍅𐌰 (triwa)𐍄𐍂𐌹𐍅𐌰𐌼 (triwam)
O deklináció Ebbe ragozásba az o és jo tövű szavak tartoznak. Továbbá minden ide tartozó szó nőnemű, emiatt a latin és görög I. deklinációnak szokták megfeleltetni. +o-tövűek „giba” ajándék egyes számtöbbes számjo-tövűek „mawi” lányegyes számtöbbes számnominativus𐌲𐌹𐌱𐌰 (giba)𐌲𐌹𐌱𐍉𐍃 (gibós)nominativus𐌼𐌰𐍅𐌹 (mawi)𐌼𐌰𐌿𐌾𐍉𐍃 (maujós)accusativus𐌲𐌹𐌱𐌰 (giba)𐌲𐌹𐌱𐍉𐍃 (gibós)accusativus𐌼𐌰𐌿𐌾𐌰 (mauja)𐌼𐌰𐌿𐌾𐍉𐍃 (maujós)genitivus𐌲𐌹𐌱𐍉𐍃 (gibós)𐌲𐌹𐌱𐍉 (gibó)genitivus𐌼𐌰𐌿𐌾𐍉𐍃 (maujós)𐌼𐌰𐌿𐌾𐍉 (maujó)dativus𐌲𐌹𐌱𐌰𐌹 (gibai)𐌲𐌹𐌱𐍉𐌼 (gibóm)dativus𐌼𐌰𐌿𐌾𐌰𐌹 (maujai)𐌼𐌰𐌿𐌾𐍉𐌼 (maujóm)
I deklináció Ebbe a ragozásba az i tövű szavak tartoznak, amik csak hím- és nőneműek lehetnek. A két nem ragozása szinte semmiben nem különbözik, kivéve a hímneműek egyes szám genitivusát és dativuszát az a tövűek analógiájára képzik. +I-tövű hímnemű szavak ragozása„balgs” zsákegyes számtöbbes számnominativus𐌱𐌰𐌻𐌲𐍃 (balgs)𐌱𐌰𐌻𐌲𐌴𐌹𐍃 (balgeis)accusativus𐌱𐌰𐌻𐌲 (balg)𐌱𐌰𐌻𐌲𐌹𐌽𐍃 (balgins)genitivus𐌱𐌰𐌻𐌲𐌹𐍃 (balgis)𐌱𐌰𐌻𐌲𐌴 (balgé)dativus𐌱𐌰𐌻𐌲𐌰 (balga)𐌱𐌰𐌻𐌲𐌹𐌼 (balgim)vocativus𐌱𐌰𐌻𐌲 (balg) +I-tövű nőnemű szavak ragozása„ansts” áldásegyes számtöbbes számnominativus𐌰𐌽𐍃𐍄𐍃 (ansts)𐌰𐌽𐍃𐍄𐌴𐌹𐍃 (ansteis)accusativus𐌰𐌽𐍃𐍄 (anst)𐌰𐌽𐍃𐍄𐌹𐌽𐍃 (anstins)genitivus𐌰𐌽𐍃𐍄𐌰𐌹𐍃 (anstais)𐌰𐌽𐍃𐍄𐌴 (ansté)dativus𐌰𐌽𐍃𐍄𐌰𐌹 (anstai)𐌰𐌽𐍃𐍄𐌹𐌼 (anstim)vocativus𐌰𐌽𐍃𐍄 (anst)
U deklináció Ebbe a ragozásba az u tövű szavak tartoznak. Ezek a szavak kizárólag hím- vagy nőneműek, ez alól kivétel a semlegesnemű pénzt jelentő faíhu. A hím- és nőnem ragozása teljesen megegyezik. hímnem „sunus” fiú egyes számtöbbes számnőnem „handus” kézegyes számtöbbes számnominativus𐍃𐌿𐌽𐌿𐍃 (sunus)𐍃𐌿𐌽𐌾𐌿𐍃 (sunjus)nominativus𐌷𐌰𐌽𐌳𐌿𐍃 (handus)𐌷𐌰𐌽𐌳𐌾𐌿𐍃 (handjus)accusativus𐍃𐌿𐌽𐌿 (sunu)𐍃𐌿𐌽𐌿𐌽𐍃 (sununs)accusativus𐌷𐌰𐌽𐌳𐌿 (handu)𐌷𐌰𐌽𐌳𐌿𐌽𐍃 (handuns)genitivus𐍃𐌿𐌽𐌰𐌿𐍃(sunaus)𐍃𐌿𐌽𐌹𐍅𐌴 (suniwé)genitivus𐌷𐌰𐌽𐌳𐌰𐌿𐍃 (handaus)𐌷𐌰𐌽𐌳𐌹𐍅𐌴dativus𐍃𐌿𐌽𐌰𐌿 (sunau)𐍃𐌿𐌽𐌿𐌼 (sunum)dativus𐌷𐌰𐌽𐌳𐌰𐌿 (handau)𐌷𐌰𐌽𐌳𐌿𐌼 (handum)vocativus𐍃𐌿𐌽𐌿, 𐍃𐌿𐌽𐌰𐌿 (sunu, sunau)vocativus𐌷𐌰𐌽𐌳𐌰𐌿 (handau)
Jegyzetek
Források
F. Mossé, Manuel de la langue gotique, Aubier Éditions Montaigne, 1942
W. Braune and E. Ebbinghaus, Gotische Grammatik, tizenhetedik kiadás, 1966, Tübingen huszadik kiadás, 2004. (hbk), (pbk) Wilhelm Streitberg, Die gotische Bibel , negyedik kiadás, 1965, Heidelberg Joseph Wright, A gót nyelv nyelvtana, második kiadás, Clarendon Press, Oxford, 1966 második kiadás, 1981, Oxford University Press reprintje, W. Krause, Handbuch des Gotischen, harmadik kiadás, 1968, Munich
További információk
Kategória:Germán nyelvek Kategória:Holt nyelvek Kategória:Természetes nyelvek