Az Erkel Színház Budapesten, a VIII. kerületi II. János Pál pápa téren található. 2025-től az Erkel Színház új művészeti küldetéssel, Szente Vajk vezetésével folytatja működését: az intézmény a musicalek első számú hazai otthonává kíván válni. A megújulás célja, hogy önálló arculattal, saját produkciókkal és kortárs színházi szemlélettel szólítsa meg a közönséget.
1911-ben épült Népopera néven, 1951-ig önálló intézmény volt, ekkor a felduzzasztott közönségigényt kielégíteni nem képes Magyar Állami Operaházhoz csatolták. 1961–1962 között átépítették, negyvenöt évvel később azonban műszaki okok miatt bezárták. 2013. március 1. -től az Operaház kamaraszínházaként működött. 2025-től önálló színházként működik, ahol musicaleket játszanak.
1819 ülőhelyével Magyarország legnagyobb állandó kőszínháza.
250px|bélyegkép|A Népopera a 20. század tízes éveiben
Története Az épület Az akkori Tisza Kálmán téren 1911. december 8-án adták át, kezdetben 3167, később 2400 fővel az ország legnagyobb befogadóképességű színházépületét Népopera néven. 250px|bélyegkép|jobbra|Az első premier fináléja
A Népopera Részvénytársaság megbízásából a terveket Jakab Dezső, Komor Marcell és Márkus Géza készítették. A telket a székesfőváros, szigorú tartalmi elvárásokkal, ötven évre ingyenesen adta a részvénytársaságnak. A megállapodás része volt többek között: állandó magyar színtársulat szerződtetése az előadások nyelve csak a magyar lehetett meghatározták a külföldi vendégjátékok számát és jellegét is külön figyelmet kellett fordítani magyar szerzők műveinek bemutatására
A színház rövid idő (9 hónap) alatt készült el. A színpad 14 m széles és 8,5 m magas volt, tágas hátsó térrel és a kor legmodernebb színpadtechnikai eszközeivel ellátva. A színpadtér orgonával is rendelkezett.
A színházba belépő előbb a tágas fogadótérbe (40×10 méter) jutott. A puritán nézőteret csak Pór Bertalan nagyméretű freskója díszítette, a világítás erősségű volt.
A nézőtéri ülőhelyek megoszlása a megnyitó időpontjában Földszint: 1644 Emeleti karzat: 1303 A 44 páholyban 220
Az intézmény gazdaságos működtetése az első négy évtizedben komoly problémát jelentett. Sűrűn változtak a bérlők, az eredeti művészi koncepciót a főváros többször, rövidebb-hosszabb időre feladni kényszerült.
A Népopera
Az első igazgató, Márkus Dezső (Márkus Géza fivére) igényes szolgáltatást ígért az óriási nézőtérre jegyet váltóknak. A belépők ára töredéke volt a Andrássy úti intézményének: a legjobb helyekre 3 koronáért, az első emeleti erkély utolsó soraiba 50 krajcárért lehetett jegyet váltani.Az Operában ugyanebben az időben a földszinti zsöllye első sorai 12, a harmadik emeleti zártszékek 1 koronába kerültek. Három éven belül a társaság a jegyárakat nem emelhette. 250px|bélyegkép|jobbra|Mérei Adolf – Béldi Izor –Zerkovitz Béla Katonadolog című operettjét 1913-ban mutatták be a Népoperában
A nyitó előadáson először az igazgató vezényelte Erkel Ferenc Hunyadi László operájának nyitányát. Ezt követte az első bemutató, Jean Nouguès Quo vadis című operája. Az évadban többek között még három Verdi-opera (A trubadúr, Rigoletto, Traviata), Rossini: A sevillai borbély és Robert Planquette operettje: A corneville-i harangok szerepelt műsoron.
Rangos társulatok vendégszereplése színesítette a teátrum gazdag repertoárját. Az első évadban fellépett az Orosz Balett és a Theater an der Wien is. Ez utóbbi együttes karmesterei Lehár Ferenc és Stella Oszkár voltak.
Az évadot egy megismételhetetlen sorozat, szinte a teljes Wagner-életmű bemutatásával zárták. Neves Wagner-énekesek és a dessaui Hoftheater zenekarának közreműködésével a Ring ciklus, valamint a Lohengrin, a Tannhäuser, A bolygó hollandi, a Trisztán és Izolda és A nürnbergi mesterdalnokok is színre került.
A második évadban is elsősorban népszerű operák voltak műsoron. Az operettek közül az Aranyesőt játszották a legnagyobb sikerrel, Zerkovitz Béla első darabját. A több mint 3000 nézőt befogadó teátrumban 70 előadást ért meg a darab.
A harmadik évad legnagyobb eseménye Wagner: Parsifal (1914. január 1.)Barcelonában és Budapesten a harmincéves moratórium lejárta után egy időben mutatták be. Állítólag éjfél után 1 perccel intett be a karmester. című grandiózus operájának bemutatója volt. A zenekart és a kórust Reiner Frigyes vezényelte. a betanításban az igazgató Márkus Dezső volt segítségére. A rendező Mérei Adolf, a címszereplő Anthes György volt.
Az első három évadban a színház több tucat bemutatót tartott, több külföldi társulatot is vendégül látott. Huszonöt előadásból álló hangversenysorozatán a Filharmóniai Társaság zenekarát Kerner István vezényelte.
Az első világháború kitörése megszakította a színház fejlődését, 1915. május 15-én a Népopera megszűnt létezni. Egy fél évvel később a főváros élt a jogával, és átvette a színházat. Az új igazgató Márkus Jenő lett. A repertoár nem sokban különbözött a korábbiaktól. Önálló társulat hiányában azonban csak vendégjátékokra építhettek. Rendszeresen fellépett a Vígszínház és Sebestyén Géza társulata.
A népopera eszménye megvalósíthatatlannak bizonyult. Azóta sem próbálkoztak hasonló koncepcióval. Bőséges anyagi támogatás mellett is utópisztikusnak tűnik közel háromezer személyes nézőtéren – Wagnerrel – telt házakat produkálni.
1916/1917-es szezonban Beöthy László bérelte ki a színházat. Elsősorban operettek, daljátékok voltak műsoron. Ebben az évadban volt Oscar Strauss Londonban már nagy sikerrel játszott Csokoládékatona című darabjának magyarországi ősbemutatója.
Megemlítendő, hogy 1917-ben Vágó László tervei alapján belső átépítésekre került sor, amely a nézőteret és a színpadot érintette.https://caruso.blog.hu/2016/12/07/erkel_105_az_atepitesek_tortenete_avagy_kuzdelem_a_goliattal
A Városi Színház
250px|bélyegkép|A nézőtér az átépítés után
1917 őszétől Faludi Gábor lett a bérlő. A színházat korszerűsítette, a nézőteret 2400 személyesre csökkentette. Az intézmény most már a nevében sem vállalta a népopera eszményét, az új név Városi Színház lett. Változatos évek következtek. 1921-től három éven át Ábrányi Emil vezetésével saját társulattal, az Operaház fiókintézménye, amely ifjúsági előadásokat is szervezett. 1924-től Sebestyén Géza a bérlő, aki néhány évvel később bérletrendszert is bevezetett. Néhány opera mellett főleg operettek és népszínművek voltak műsoron. Itt játszották tovább az 1937-ben lebontott Budai Színkör nyári előadásait.
1931-től, alig egy évig Ferenczy Károly volt a bérlő. Tőle egy színészekből álló grémium vette át a vezetést.
1932-től Bernardo Labriola bérelte az épületet, a nevet Labriola Varietére változtatva.
1933-ban a főváros alkalmi előadásokat rendezett az épületben. 1934-től hat szezonon át Föld Aurél lett a bérlő. Önálló társulata nem volt, befogadó jelleggel működtette, de 1940-ben fizetésképtelenné vált, és bérleményét kénytelen volt visszaadni a fővárosnak.
A Magyar Művelődés Háza thumb|250px|A felújítás előtt (2009) thumb|250px|A felújítás előtt (2009)
1940 és 1945 között a főváros kezelésében mint népművelődési intézmény működött. Előadás-sorozatokat tartott itt az Operaház és a Nemzeti Színház, de rendeztek irodalmi esteket és hangversenyeket is.
1946-tól két éven át filmszínházként hasznosították.
Az Operaház részeként 1948-tól ismét színházi előadásokat, köztük számos operát játszottak az épületben.
1951-ben került az Operaház felügyelete alá. Az Erkel Színház nevet 1953-ban vette fel. 1980 és 1984 között, az Operaház rekonstrukciója idején csak itt tartottak operaelőadásokat.
Az Erkel Színház néhány emlékezetes bemutatója:
Nádasdy Kálmán–Oláh Gusztáv: Hovanscsina (1955); Don Giovanni (1956) Lamberto Gardelli: Ory grófja (1960), Macbeth (1961); A lombardok (1974) Ljubimov: Don Giovanni Ferencsik János–Mikó András: Parsifal Kovalik Balázs: Turandot
Az 1960-as években a Ki mit tud? tehetségkutató műsor számos döntőjére került itt sor. Többek közt ekkor vált ismerté Szécsi Pál, Zalatnay Sarolta és az Omega együttes is.
Az 1970-es években került a büfé mellé két nagy falikép, melyek Bernáth Aurél munkái két színdarabról, ezek a Szentivánéji álom (1972) és Az ember tragédiája (1973).Erkel Színház: a freskókat leszedik, ugye? hvg.hu, 2009. október 22.
Bezárás és újranyitás A bezárás előtt, a 2007. június 7-i búcsúkoncerten telt meg utoljára az épület. Ezt követően majd hat évig zárva tartott. Szó volt a lebontásáról is, azonban végül a felújítás mellett döntöttek, amely két lépcsőben történt meg. Az első „kis” nyitóelőadása 2013. március 1-jén a Magyar Nemzeti Balett, a Győri Balett és a Pécsi Balett közös Pas de Trois13 című előadása volt. A tavaszi szezon során még több mint 80 előadáson telt meg a nézőtér, majd nyáron újra bezárta kapuit az intézmény. 2013. november 7-én, a magyar opera napján, a névadó Erkel Ferenc születésének kétszázharmadik évfordulóján négynapos programsorozattal adták át az felújított színházat, amely az Operaház teljes jogú és értékű testvérszínházaként, színházként és közösségi térként folytatja működését.
Ismét önálló színház bélyegkép|A megújult Erkel Színház (2025) A kormány 2024. november 28-án döntött egy 100%-ban állami tulajdonban lévő nonprofit cég létrehozásáról, amely 2025. január 1-től az Erkel Színház épületében egy új zenés-táncos színházat működtet. A színház így leválik az Állami Operaházról és önálló teátrumként működik tovább. 2025-ös állami költségvetésben a Magyar Állami Operaháznak az ingóságok átadásáért 2 milliárd forintot míg az új színház működésére 3,5 milliárdot irányoz elő.
2025. május 2-án egy gálaest keretében, amelynek a Hello, Erkel! – Beköszönünk nevet adták, 1800 néző előtt mutatták be az önálló színház első évadának műsorát. A 2025/2026-os évadban induló intézmény ügyvezető igazgatója Szente Vajk, művészeti vezetője pedig Cseke Péter.
Művészek (2025/2026) Ábrahám Gellért Auksz Éva Bacskai Dávid Bánsági Petronella Barát Attila Barnák László Básti Juli Bede-Fazekas Máté Berkecz Petra Bernáth Nina Biró Kristóf Boda Péter Bori Réka Borsi-Balogh Máté Braga Nikita Brasch Bence Cseh Dávid Péter Csobot Adél Csonka András Dobos Judit Ember Márk Fehér Tibor Fejszés Attila Feke Pál Felkai Flóra Gallusz Nikolett Holczinger Szandra Járai Máté Juhász Lilla Bella Kápolnási Maia Elinor Kecskés Tímea Kirády Marcell Koltai-Nagy Balázs Kópiás Konrád Lukács Kovács Gyopár Kovács Harmat Kőrösi András Malek Andrea Marics Peti Murvai Márton Náray Erika Papadimitriu Athina Pásztor Virág Peller Anna Péntek Fanni Péter Richárd Polyák Rita Puskás Péter Rigler Márton Sári Éva Serbán Attila Szabó P. Szilveszter Szalay Ágnes Szerednyey Béla Szinetár Dóra Tóth Angelika Tóth-Abonyi Milla Törőcsik Franciska Trokán Nóra Trokán Péter Udvaros Dorottya Vágó Bernadett Vágó Zsuzsi Vásári Mónika Veréb Tamás Veres Mónika
Bemutatók (2025–) +ÉvadSzerzőkMűRendező2025/2026Juhász Levente – Szente Vajk – Galambos AttilaA trónSzente VajkSzilveszter Lévay – Michael KunzeElisabethAlan Menken – Glenn Slater –Joseph Howard – Marc ShaimanApáca showDemjén Ferenc – Goda Krisztina – Kormos AnettHogyan tudnék élni nélküled?Szilveszter Lévay – Michael KunzeRebeccaBéres AttilaOrbán Tamás – Rakonczai ViktorÁlomutazóJuronics Tamás2026 nyárVajda Katalin – Fábry PéterAnconai szerelmesekCseke Péter2026/2027Stephen Schwartz – Winnie HolzmanWickedSzente VajkAndré Breedland – Ferdi Bolland – Rob BollandA 3 testőrFurák Péter – Hujber Szabolcs – Svraka-Gévai Juli – Ember MárkLakógyűlés, a musical Ember Márk
Nevezetes események 1912 márciusában itt lépett színpadra Magyarországon először a Gyagilev által vezetett Orosz Balett. Az együttes tagja volt többek között: Vaclav Nyizsinszkij, Adolf Bolm, Mihail Fokin, Anna Pavlova, Tamara Karsavina és Ida Rubinstein. Jasha Heifetz első budapesti vendégjátéka a Népoperában Az épületben fellépett: Bartók Béla Arturo Toscanini Wilhelm Furtwängler A milánói Scala Bécsi Filharmonikusok Párizsi Opéra Comique