Tábori Róbert, született Tauber RóbertAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 35444/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 23. oldal 17. sor (Bácsalmás, 1855. november 10. – Budapest, Erzsébetváros, 1906. május 24.) magyar író, újságíró, Tábori Piroska (1892–1947) írónő és Tábori Lili (1897–1967) újságíró, rádióriporter édesapja, Tutsek Anna (1865–1944) férje.
Életpályája Tauber Ármin tanító és Grosz Nina fia. A középiskolát Baján, az egyetemet Bécsben és Budapesten végezte. A Baja című lapban kezdte meg hírlapírói tevékenységét 1873-ban, majd a Jász-Nagy-Kun-Szolnokban és számos más vidéki hírlapban folytatta. Munkatársa lett 1876-ban a bécsi Fremdenblattnak, később pedig a Morgenpostnak. 1883-1884 között a Berliner Zeitungnál dolgozott. A Pesti Hírlap valamint a Fővárosi Lapok levelezője volt 1881–1882 között. 1884-ben tért vissza Budapestre, majd júliusban a Pesti Hírlap szerkesztőségének tagja lett. 1887. július 10-étől 1890-ig szerkesztette Temesvárott a Délmagyarországi Közlönyt, utána pedig három éven keresztül Budapesten a Magyar Ifjúságot. Az 1880-as évek végén tárcaírója volt a prágai Politiknak és a berlini Deutsches Heimnak. Utolsó éveiben színházi referense volt a Pesti Naplónak és megalapítása óta helyettes szerkesztőként dolgozott az Új Időknél.
Családja Első felesége Engel Eugénia (Jenny) volt, akit 1882. január 29-én vett nőül Budapesten. 1900-ban, harmincnyolc éves korában elhunyt.
Gyermekei (első feleségétől):
Tábori Mária Nina (1887–?) Tábori Piroska (1892–1947) Tábori Ilona (1897–?). Férje Donáth Gyula mérnök volt.
1900. június 16-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Tutsek Anna Emíliával, Tutsek József és Kis Cecília lányával.A házasságkötés bejegyezve Budapest VII. ker. polgári házassági akv. 600/1900. folyószám alatt. A két tanú Wolfner József és Pósa Lajos volt.
Gyermeke (második feleségétől):
Tábori Jenő Róbert (1905–?)
Művei
A szobor titka (1885) Párbaj (1890) Az élet folytatásokban (1890) Ildikó (dráma, Temesvár, 1890) Temesvári királybíró (1892) A nagy játék (1893) Korhadt oszlopok (1895) A negyvenéves férfiú (1897) Óceánia (1898) Megfagyott pezsgő (1899) A királynő kesztyűi (1901) Beszédes Klára (novellák, 1905) Fehér keresztek Azután Kétféle igazság (elbeszélések, Budapest, 1911)
Jegyzetek
Források
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek
További információk
Kategória:Magyar írók Kategória:A Pesti Hírlap (1878–1944) vezetői, újságírói Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1855-ben született személyek Kategória:1906-ban elhunyt személyek Kategória:Bácsalmásiak Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek