bélyegkép|Az egyesület logóját,30px|link=Wikipédia:Nem szabad tartalom felhasználásaami egy dürgő túzokkakast ábrázol Muray Róbert tervezteTúzok a 2014 év madara, mme.hu - 2013. dec. 27. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg Magyar Madártani Egyesület néven. 1990 óta létezik jelenlegi elnevezésével, a névváltoztatást a természetvédelmi tevékenység hangsúlyozása indokolta. 2014-ben a taglétszám 8235 fő volt.2014. október 31-ei adat. A BirdLife International hazai tagszervezete.

Története

Elődszervezete az 1928-ban alakult és a második világháborúig létezett Magyar Ornithológusok Szövetsége (MOSZ) volt. Az MME 1974. január 6-án alakult meg Budapesten 196 alapító taggal, alapító elnöke dr. Jánossy Dénes, első főtitkára Sterbetz István volt. Már az első évben 17 helyi csoportja alakult; 1978-ban 27, 1983-ban már 36 helyi szervezete működött. 1975-ben alakultak szakosztályai.

1979-ben a gyurgyalag védelmének évével kezdődött meg az Év madara program, amely azóta is a hazai természetvédelem egyik legismertebb lakossági szemléletformáló kezdeményezése.

Az 1980-as években több ikonikus faj, így a fehér gólya, a fecskék, a gyöngybagoly és a túzok védelmére szervezett országos programok révén az egyesület országos ismertségre tett szert. 1988-ban az MME megvásárolta első saját természetvédelmi területét, a Boronka-melléki rezervátumot, és Pro Natura díjjal ismerték el munkáját.

1990-ben az egyesület hivatalosan is felvette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nevet. 1991-től az Országgyűlés is támogatta működését, ugyanebben az évben csatlakozott a Természetvédelmi Világszövetséghez (IUCN). 1993-ban a nemzetközi madárvédelmi szervezet, a BirdLife International magyarországi képviselője lett.

A 2000-es évektől az MME egyre több nemzetközi projektben vett részt, többek között a parlagi sas, a kerecsensólyom, a kék vércse és a túzok védelmét szolgáló EU LIFE programokban. Jelentős szemléletformáló programjai közé tartozik a Madárbarát kert és a Madárbarát település kezdeményezés, valamint az országos lakossági adatgyűjtő akciók, például a fecske- és gólyamegfigyelések.

Helyi szervezetek

Az egyesületnek jelenleg 31 helyi szervezete működik.

Baranya Megyei Helyi Csoport Bács-Kiskun Megyei Helyi Csoport Békés Megyei Helyi Csoport Börzsönyi Helyi Csoport Budapesti Helyi Csoport Bükki Helyi Csoport Csongrád Megyei Helyi Csoport Dél-Balatoni Helyi Csoport Dombóvári Helyi Csoport Észak-Borsodi Helyi Csoport Fejér Megyei Helyi Csoport Gödöllői Helyi Csoport Gömör-Tornai Helyi Csoport Hajdú-Bihari Helyi Csoport Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Helyi Csoport Kisalföldi Helyi Csoport Komárom-Esztergom Megyei Helyi Csoport Nógrád Megyei Helyi Csoport Nyíregyházi Helyi Csoport Soproni Helyi Csoport Szatmár-Beregi Helyi Csoport Szekszárdi Helyi Csoport Tápió-vidéki Helyi Csoport Tiszavasvári Helyi Csoport Vas Megyei Helyi Csoport Veszprém Megyei Helyi Csoport Zala Megyei Helyi Csoport Zempléni Helyi Csoport

Szakosztályok, tagozatok MME Ragadozómadár-védő és Solymász Szakosztály (1974-76) Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály (1974-)A MME. Madárgyürüző és Vonuláskutató Szakosztálya 1974 első félévi munkajelentése, mme.hu Ragadozómadár-védelmi Szakosztály (1976-)MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának tevékenysége, mme.hu Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály (1993-)Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály, mme.hu Vízimadár-védelmi Szakosztály (1985, újjáalakulások: 1996, 2021)Vízimadár-védelmi Szakosztály, mme.hu Emlősvédelmi Szakosztály (2012-)Emlősvédelmi Szakosztály, mme.hu Harkályvédelmi Szakosztály (2019-)MME Harkályvédelmi Szakosztály - Hungarian Woodpecker Working Group , mme.hu Nappali Lepke és Szitakötő Védelmi Szakosztály (1999-ben alakult, később munkacsoporttá szervezték át) Lepkevédelmi Szakosztály (2022-) Ritkaságvadász Szakosztály (2021-)

Élőhelyvédelmi Szakosztály (2025-) Ifjúsági Tagozat (2021-)

Az egyesület által alapított díjak

Chernel István-emlékérem Petényi Salamon János-emlékérem Keve András-díj Kerecsensólyom-díj Brellos Tamás-díj Az egyesület azon tagjainak vagy tagok csoportjainak díja, akik jelentős szerepet játszanak a környezettudatosság, valamint az ifjúság szemléletének formálásában. A díjat kétévente az MME elnöksége ítéli oda.https://www.mme.hu/sites/default/files/binary_uploads/2_magunkrol/kuldottkozgyules_2017/mme_alalpszabaly_2017.05.27.pdf MME Alapszabály (2017.) Nevét Brellos Tamásról (1938–2001) kapta, aki a Királyréti Erdészetnél és az MME Börzsönyi Helyi csoportjának titkáraként dolgozott.Barton Zsolt (2002): Brellos Tamás (1938-2001) Erdészeti lapok, 137(5): 152.

Palkó Sándor-díj

A díjat automatikusan kapja az a madárgyűrűző, aki a tárgyévet megelőző évben elérte a 100 000. gyűjtött madárgyűrűzési adatot (gyűrűzés és megkerülés). A díj Palkó Sándorról (1959 – 2002) lett elnevezve, aki Magyarországon először érte el a százezer madárgyűrűzési adat mennyiséget, 2000. július végén.

„50 év a madárgyűrűzés szolgálatában” elismerés

Automatikusan kapja az a regisztrált madárgyűrűző, aki a tárgyévet megelőző évben elérte az 50. olyan évet, amelyben gyűrűzött madarakat.

Schenk Jakab-díj

Olyan aktív madárgyűrűzők kaphatják, akik nagymértékben járultak hozzá a magyarországi madárvonulás-kutatás, a madárgyűrűzés eredményeihez, ezzel a vonuló madarak védelméhez.

Schmidt Egon-díj

Az MME fennállásának 50. évfordulójára alapított díj Schmidt Egon tiszteletére létrehozott, egyszeri alkalommal odaítélt díjjal az Egyesület elnöksége azokat a személyeket ismeri el, akik hosszú időn át (legalább 20 év) kiemelkedő tevékenységet végeztek.

Az MME folyóiratai Az Egyesület által kiadott folyóiratok, kiadásuk időrendjében:

Madártani Tájékoztató (1977-1995) Puszta (1971-ben indult, 1983-1988 között az MME adta ki, "A Magyar Madártani Egyesület Évkönyve – Annales Societatis Ornitologorum Hungaricum" alcímmel, 1995-1999 közt már a Nimfea Természetvédelmi Egyesület a kiadója.) Ornis Hungarica (1991- ) Partimadár (1992-1998) Madártávlat (1994- ) Heliaca (1994-) Túzok (1996-2001) – A Madártani Tájékoztató folytatása.

Az MME Könyvtára-könyvsorozat Az Egyesület számtalan könyv kiadása felett bábáskodott, többet maga adott ki, de egy saját könyvsorozattal is büszkélkedhet. A sorozat tagjai:

1. Ujhelyi Péter: A magyarországi vadonélő emlősállatok határozója. 1989 2. Busse, P.: Kulcs az európai énekesmadarak ivar- és korhatározásához. 1989 3. Schmidt Egon: Egy maréknyi természetvédelem. 1990 4. Waliczky Zoltán (szerk.): Európai jelentőségű madárélőhelyek Magyarországon. 1991 5. Haraszthy László: Gyakorlati ragadozómadár-védelem. 1993 6. Ujhelyi Péter: A magyarországi vadonélő emlősállatok határozója. 1994 7. Schmidt Egon: Madárvédelem a ház körül. 1994 8. Svensson, L.: Útmutató az európai énekesmadarak határozásához. 1995 9. Orbán Zoltán: Az egérmadarak földjén. Madártani expedícióval Nyugat-Afrikában. 1995 10. Bihari Zoltán: Denevérhatározó és denevérvédelem. 1996 11. Ország Mihály: Mindent lehet, de krokodilt – azt nem! 1996 12. Bálint Zsolt: A Kárpát-medence nappali lepkéi 1. Pillangófélék, fehérlepkefélék, boglárkalepke-félék, mozaiklepke-félék. 1996 13. Péchy Tamás & Haraszthy László: Magyarország kétéltűi és hüllői. 1997 14. Magyar Gábor, Hadarics Tibor, Waliczky Zoltán, Nagy Tamás, Bankovics Attila: Magyarország madarainak névjegyzéke = Nomenclator avium Hungariae = An annotated list of the birds of Hungary. 1998 15. Nagy Szabolcs: Fontos madárélőhelyek Magyarországon. 1998 16. Frank Tamás: Természet – Erdő – Gazdálkodás. Mit tehetünk erdeink biológiai értékének megőrzése érdekében? 2000 17. (!) Csivincsik Ágnes, Fülöp Gyula, Nagy Gábor, Szabó Balázs, Szilvácsku Zsolt: Természetkímélő módszerek a mezőgazdaságban. 2000 17. (!) Hawke, C. J., José, P. V.: A nádasok kezelése gazdasági és természetvédelmi szempontok szerint. 2002 18. Schmidt Egon: Kisemlősök. 2001 19. 20. Andrési Pál: Cselekvő természetvédelem. A hazai védett és veszélyeztetett növény- és állatfajokra vonatkozó aktív természetvédelmi eljárások Esettanulmány-gyűjteménye. 2002 21. Haraszthy László et al.: Veszélyeztetett madarak fajvédelmi tervei. 2003 22. Hadarics Tibor, Zalai Tamás (szerk.): Magyarország madarainak névjegyzéke – Nomenclator avium Hungariae. – An annotated list of the birds of Hungary. 2008 23. Orbán Zoltán: Madárbarát településfejlesztés. 2008

Legkedvesebb madaraink-sorozat Az Egyesület 1989-ben kiadott ismeretterjesztő sorozata, Schmidt Egon tollából.

1. Vörösbegy 2. Feketerigó 3.Füsti-és molnárfecske 4. Széncinege 5. Őszapó 6. Barátposzáta 7. Csuszka 8. Kis és nagy fülemüle 9. Gyöngybagoly 10. Túzok 11. Balkáni-és nagy fakopáncs 12. Fogoly 13. Kuvik 14. Kerti rozsdafarkú 15. Búbosbanka 16. Gólya 17. Szalakóta

Magyarország madárvilága-sorozat

Haraszthy László & Bagyura János (szerk.): Magyarország ragadozó madarai és baglyai 1. kötet. Vágómadáralakúak. 2022. Haraszthy László & Bagyura János (szerk.): Magyarország ragadozó madarai és baglyai 2. kötet. Sólyomalakúak és bagolyalakúak. 2022. Gorman Gerard & Haraszthy László (szerk.): Magyarország harkályai. 2024.

Kapcsolódó cikkek Az év madara Európai madármegfigyelő napok

Jegyzetek

További információk A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapja MME Monitoring Központ Madártávlat az MME lapja Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály MME Soproni Helyi Csoport MME Vas Megyei Helyi Csoport MME Dél-balatoni Helyi Csoport MME Bükki Helyi Csoport

Kategória:Magyarországi természet- és környezetvédő civil szervezetek Kategória:Ornitológia Kategória:Ökológia Kategória:Magyarországi tudományos társaságok Kategória:Magyarországi kulturális szervezetek Kategória:1974-ben alapított szervezetek