Szeder Fábián János OSB (Csáb,A Magyar katolikus lexikon szerint Csáb. A pannonhalmi levéltárban őrzött önéletrajzában azt írja, hogy Csábon született. 1784. június 24.A Magyar katolikus lexikon szerint június 23. – Komáromfüss,A Magyar katolikus lexikon szerint Füss. 1859. december 13.) bencés áldozópap és tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Életútja thumb|250px|Szeder Fábián síremléke a füssi temetőben 1793-tól szülőfalujában, majd Komáromban tanult; 1797-ben Esztergomban a költészetet Révay Miklós, a szónoklatot 1798-ban Kulcsár István alatt tanulta. 1800-tól a bölcseleti tanfolyamot a pozsonyi akadémián hallgatta. 1802-ben Esztergomban írnok, 1803-ban Nagyszombatban gazdasági hivatalnok lett. 1803. november 5-én Pannonhalmán a Szent Benedek-rendbe lépett. Teológiai tanulmányait Győrött és Pannonhalmán végezte. 1808. augusztus 23-án fölszentelték.
Gimnáziumi tanár volt 1808-1811 között Esztergomban a szónoklati, 1811-1812 között Győrött a költészeti osztályban, majd 1812-1813 között igazgató lett ugyanitt. Tanított továbbá Sopronban és Dömölkön is. 1817-19 között házfőnök és gimnáziumi igazgató volt Győrött, 1819-24-ben Nagyszombatban, 1824-26-ban Komáromban, 1826-30-ban Esztergomban.
1830-32 között Pannonhalmán a rend III. évi bölcselethallgatóinak a nevelés-, esztétika-, oklevéltan és tanmódszer tanára volt; miközben a pénz-, ásvány- és régiséggyűjteményeknek elrendezésével foglalkozott.
1823-ban vették fel a római arkádiai társaságba, akik közt Ilissia Amintas nevet viselt. 1831. február 17-én a Magyar Tudós Társaság levelező tagjának választotta, melyről azonban hat év múlva (1837) lemondott. 1832-ben Pannonhalmán levéltárnokká, majd 1838-ban könyvtárnokká nevezték ki.
Elismerést aratott a pannonhalmi főmonostor tövében elterülő kert átalakításával. Különös gondot fordított az eperfák termesztésére, és ezért a helytartótanács meg is jutalmazta. 1841-től a rend füssi jószágát kormányozta.
Munkái Széles körű irodalmi tevékenységet folytatott, részt vett több irodalmi lap szerkesztésében. Számos cikk, értekezés, elbeszélés, vígjáték, költemény jelent meg tőle a következő hírlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben: Aurora, Szépliteraturai Ajándék, Koszorú, Hasznos Mulatságok, Kedveskedő, Uránia, Felsőmagyarországi Minerva, Tudományos Gyűjtemény, Regélő, Egyházi Tár. Szerkesztette az Uránia nemzeti almanachot új esztendei ajándékul 1828-33-ban Esztergomban.
Horváth István ösztönzésére a Tudományos Gyűjtemény pályázatára népismereti tanulmányt írt a palócokról, amely a szakirányú magyar néprajzi érdeklődés egyik elindítója lett.[ Magyar néprajzi lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977]
Kéziratban maradt művei a pannonhalmi könyvtárban: Magyar-latin-német szótár, 2 rét 1066 lap; Melyek a magyar nyelvben a tiszta gyökök?, 4 rét 125 lap; Magyar grammatika, 4 rét 310 lap, mindezek mellett néhány színmű, oklevéltan, széptan, egyházi beszédek és hat rendbeli szakkatalógus a pannonhalmi könyvtár példányairól.
Művei Öröm dal (Győr, 1818) Ode dicata a gymnasio r. Jaurinensi ord. S. Benedicti (1819) [ A palóczokról (1819) – hasonmás kiadás, Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2005, ISBN 80-8062-260-4] A katholikusok tanítása a protestantismusra nézve... (Ford. németből. Nagyszombat, 1820) Válogatott darabok (Néhány jeles honi munkákból a magyar olvasást kedvelő ifjúság számára szedettek ki. 1821) Ázael halála, avagy Dina elragadtatása (Pest, 1826) Kisded köszöntő zsebkönyv az ifjúság számára... (Esztergom, 1837) Nepomuk Szent Jánoshoz való ájtatosság (1829) Örömének (1829) Örömvers
Jegyzetek
Források
Csáky Károly 2007: Néprajzkutatások, kutatók és gyűjtemények Hontban. Dunaszerdahely
További információk Az Uránia nemzeti Almanach digitalizált kötetei a REAL-J-ben
Kategória:Magyar nyelvészek Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Magyar újságírók Kategória:MTA-tagok Kategória:Érsekújváriak Kategória:Esztergomiak Kategória:Komáromfüssiek Kategória:1784-ben született személyek Kategória:1859-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar bencés szerzetesek Kategória:Magyar katolikus papok