bélyegkép|jobbra|250px|Illusztráció a buglyos fátyolvirágról
A buglyos fátyolvirág vagy egyszerűen csak fátyolvirág (Gypsophila paniculata) a szegfűvirágúak rendjébe, ezen belül a szegfűfélék családjába tartozó növényfaj, melyet boglyas fátyolvirágnak, illetve magyar szappangyökérnek is neveznek. Népies nevei: szappanozófű, patikai tajtékozófű, ebmankóró, boglyas dercefű.
Elterjedés, élőhely Laza homokos talajon, vasúti töltéseken, gátakon illetve a Bugac homokbuckáin élő évelő növény. Virágzása június - július között tart.
A Közép- és Kelet-Európában őshonos növény inváziós faj Észak-Amerika nagy részén.Gypsophila paniculata L. – baby's breath , USDA Natural Resources Conservation Service, Plants profile
Megjelenés, jellemzők Szára 0,5-1 méter magasra is megnőhet, felfele dús elágazásokban folytatódik, ízelt. Levelei 3-6 centiméter hosszúak, keresztben átellenesek, lándzsa alakúak, ép szélűek. Virágai aprók, fehéres színűek összetett bogot alkotnak a szárak végein. Gyökere karó alakú, kívül világosbarna, belül húsos sárgásfehér színű, 2 méter hosszúságra is megnőhet, vastagsága elérheti a 15 centimétert.
Hatóanyagok Drogja a fehér magyar szappangyökér (Saponariae albae Hungaricae radix), amely nagy mennyiségű szaponint tartalmaz.
Gyógyhatás Nyálkaoldó, köptető kanalas orvosság készül belőle.
Virágkötészet
Kultivált változata, a telt virágú Bristol Fairy a virágkötészet egyik legkedveltebb nyári díszítő virága („rezgő” népies néven is).
Egyéb felhasználás Korábban finom kelmék tisztítására használták, illetve az ipar a különböző tisztítószerek habzóképességének növelésére használja.
Gyűjtés A gyökerét gyűjtik, amelynek a kérgét eltávolítják, megtisztítva, felszeletelve szárítják.
Jegyzetek
Források Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987. Varró Aladár Béla: Gyógynövények mint háziszerek, Black and White Kiadó, 2002
Kategória:Növényfajok Kategória:Szegfűfélék Kategória:Gyógynövények Kategória:Magyarországon őshonos növények Kategória:Európa növényvilága