Nagyszarva (szlovákul Rohovce, korábban Veľká Sarva) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. Egykor Szentandrás, Szentandrásfa és Szentandrásfalva néven is szerepelt. Kövecses (Štrkovec) tartozik hozzá.
Fekvése Dunaszerdahelytől 15 km-re nyugatra, a Csallóköz déli részén fekszik
Története 1250-ben Zerva néven említik először. 1294-ben Magna villa Zorus, 1309-ben Sanctus Andreas, 1397-ben Nagzarua, 1410-ben Zenthandras néven szerepel az írott forrásokban. Királyi udvarnokok lakóhelye volt, majd a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka. Ezután több nemesi család követte egymást a birtokosok között, a legjelentősebbek a Sárkány, az Illésházy, a Batthyány és Pongrácz családok voltak. Az egykori Szentandrás (Andrásfalva) a mai településtől északra feküdt. A településnek egykor vára volt, melyet a 15. században a Sárkány család építtetett. 1521-ben II. Lajos is vendégeskedett benne. 1570-ben új tulajdonosa Illésházy István reneszánsz kastéllyá alakíttatta át. A Batthyány család előbb barokk, majd a 19. század közepén a Pongrácz család klasszicista stílusban építtette át. Gróf Pongrácz Pál mintagazdaságot létesített a közel 4000 holdas birtokon. Egyházi iskoláját 1892-ben alapították.
Vályi András szerint „Nagy Szarva, Kis Szarva. Két falu Poson Várm. Kis Szarvának földes Urai több Urak; Nagy Szarvának pedig Gr. Illésházy Uraság, a’ kinek épűletével jelesíttetik; fekszenek Vajkához közel, és annak filiáji; határjai jók, vagyonnyai is külömbfélék.”
Fényes Elek szerint „Szarva, (Nagy), magyar falu, Poson vgyében, Somorjához 3/4 órányi járásra, a Szerdahelyre vivő országut mellett. Van egy nagy, órával ékesitett négyszegletü kastélya, kath. filial-temploma, egy kis erdőcskéje, 329 kath., 1 ref. lak., kik sok és jó szántóföldekkel birnak. Rétei hasznosak, valamint az uraság majorsága és juhtenyésztése is igen nevezetes. Ezelőtt derék urasági ménese volt, melly tartós kocsi-lovakat nevelt. Birta ezen helységet a hozzá tartozó uradalommal együtt, a közönségesen szeretett, s jobbágyaihoz igen kegyes ur gróf Illésházy István, ki utolsó éveiben maga is itten tartá lakását. Ut. p. Somorja.”
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Kastélyát a második világháborút követő időkben súlyosan megrongálták és kirabolták.
Népessége
1880-ban 420 lakosából 398 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 387 lakosából 379 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 449 lakosából 441 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 448 lakosából 446 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 526 lakosából 525 magyar és 1 csehszlovák volt.
1930-ban 504 lakosából 493 magyar és 5 csehszlovák volt.
1941-ben 533 lakosa mind magyar volt.
1991-ben 1103 lakosából 971 magyar és 102 szlovák volt.
2001-ben 1037 lakosából 909 magyar és 120 szlovák volt.
2011-ben 1192 lakosából 852 magyar és 204 szlovák volt.
2021-ben 1108 lakosából 828 (+31) magyar, 238 (+24) szlovák, 2 (+2) cigány, 14 (+1) egyéb és 26 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Nevezetességei Reneszánsz kastélya 1570-ben 15. századi vár felhasználásával épült. Homlokzatán az építő Illésházy család címere látható. Az épületegyüttest nagy park övezi. Jelenleg idősek otthona. Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű. A 13. század közepén épült, a 15. században gótikus stílusban átalakították. 1761-ben barokk stílusban újjáépítették, de román és gótikus részletei még láthatók. Művelődési házát 1986-ban építették. Menekülttábor az egykori kaszárnyában. A belügyminisztérium 2001-ben a község jóváhagyása nélkül hozta létre a tábort. Kopjafa a temetőkertben. A népművészeti motívumokkal díszített, tölgyfából faragott emlékoszlop Demeter József erdélyi fafaragó művész alkotása. Közadakozásból emelték 2020 június 4-én.https://ma7.sk/tajaink/impozans-kopjafaval-gazdagodott-felvidek
Oktatásügy Magyar tanítási nyelvű általános iskolájának a 2009/2010-es tanévben 104 tanulója volt. Szlovák kisiskoláját létszámhiány miatt megszüntették.
Galéria
Jegyzetek
Források
Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527-1608). Budapest. Presinszky, L. (szerk.) 2000: Nagyszarva. Mit hagytak ránk a századok. Nagyszarva. Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.
Külső hivatkozások Hivatalos oldal Községinfó Nagyszarva Szlovákia térképén Nagyszarva kastélya
Kategória:A Dunaszerdahelyi járás települései Kategória:Csallóköz települései Kategória:Pozsony vármegye települései