Nemeshodos (1899-ig Hódos, szlovákul Vydrany, korábban Hodoš) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Fekvése Dunaszerdahelytől 3 km-re északnyugatra fekszik.
Nevének eredete "Hodus" formában szerepel az első fennmaradt írott forrásban. Nevét hódokban gazdag területéről kapta. A középkorban Kis- és Felsőhodosként is említik.
Története 1245-ben "Hodus" alakban említik először.Georgius Fejér 1829: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis IV/1. Budae, 381; Zsigmond Tibor 1994: Településlexikon. A Hét 39/7, 10 (1994. február 11.); Említése: Waldapfel Eszter 1931: Nemesi birtokjogunk kialakulása a középkorban. Századok 1931, 269 Vö. Jerney János 1854: Magyar nyelvkincsek Árpádék korszakából. Pest, 122; Pesty Frigyes 1882: A magyarországi várispánságok története különösen a XIII. században. Budapest, 65; Ortvay Tivadar 1892: Pozsony város története I. Pozsony, 75; Sasinek F. 1893: Glossarium. Magyar Történelmi Tár 3/16, 13; Timon Ákos 1903: Magyar alkotmány- és jogtörténet tekintettel a nyugati államok jogfejlődésére. Budapest, 130; Karel Kadlec 1925: Staré Slovensko. Prúdy IX/2, 87; Šmilauer 1932, 8 Lakói 1287-ben nemesi rangot kaptak. 1279-ben "Hudus", 1287-ben "Hodos", 1361-ben "Kishodos", 1428-ban "Felsewhodos" alakban említik a korabeli források. Pozsony várának uradalmához tartozott. A 13. század végén a Hódossy család birtoka, később nemesi község lett. 1828-ban 133 házában 951 lakos élt, akik főként állattartással foglalkoztak. Határában 7 uradalmi major is volt. A 19. században a helyi nemes Vermes család birtoka volt.
Vályi András szerint "HODOS. Magyar falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Sík Abonyhoz 1/2 óra járásnyira, határja két nyomásban van, terem rozszsa, árpája, tengerije, szántó földgye, réttye, legelője bőven van, erdeje nints, vagyonnyaikat Szerdahelyen, és Samarján adják el."
Fényes Elek szerint "Hodos, magyar falu, Pozson vmegyében, Szerdahelytől nyugotra 1/2 mfd. Lakja 379 kath., 485 ref., 26 zsidó. Ref. anyatemplom, és ekklézsia. Legelője, rétje elég, melly kevés de jó szénát terem. F. u. több nemesek. Ut. p. Somorja."
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.
Népessége
1880-ban 986 lakosából 949 magyar, 1 szlovák anyanyelvű és 36 csecsemő volt, ebből 587 református, 375 római katolikus és 24 zsidó vallású volt.
1910-ben 997 lakosából 993 magyar, 3 német és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 1062 lakosából 1046 magyar 1 csehszlovák volt.
1930-ban 1242 lakosából 1205 magyar 2 csehszlovák volt.
1941-ben 1217 lakosából 1182 magyar 1 szlovák volt.
1950-ben 1277 lakosából 884 magyar 393 szlovák volt.
1970-ben 1415 lakosából 1294 magyar 117 szlovák volt.
1980-ban 1391 lakosából 1262 magyar 120 szlovák volt.
1991-ben 1293 lakosából 1171 magyar 102 szlovák volt.
2001-ben 1390 lakosából 1187 magyar és 170 szlovák volt.
2011-ben 1456 lakosából 1203 magyar és 220 szlovák volt.
2021-ben 1783 lakosából 1382 (+53) magyar, 297 (+48) szlovák, 7 (+24) cigány, (+1) ruszin, 12 (+2) egyéb és 85 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Neves személyek Itt született 1825-ben Vályi Lajos református esperes-lelkész és kerületi főjegyző.
Nevezetességei
A község református temploma 1786-ban épült, tornya későbbi építésű. Nemeshodosi Nagy Lakoma http://www.nagylakoma.com/
Jegyzetek
Források Nagy Iván 2023: Adalékok Nemeshodos településnéprajzához. Múzeumi Híradó 2023 Vörösmarty Géza 1980: Az utolsó hodosi kovácsmester – Posledný majster-kováč vo Vydranoch. In: Spravodaj múzea – Múzeumi Híradó, Dunajská Streda 4/ 2, 6-8, 15-17. Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.
További információk Községinfó Nemeshodos Szlovákia térképén Travelatlas.sk E-obce.sk
Kategória:A Dunaszerdahelyi járás települései Kategória:Csallóköz települései Kategória:Pozsony vármegye települései