Vörösmarty Béla (Pest, 1844. április 23. – Budapest, 1904. október 9.) igazságügyi államtitkár, a Kúria másodelnöke.
Élete Vörösmarty Mihály és Csajághy Laura fia, testvérei Ilona, a későbbi Széll Kálmánné és Erzsébet. Apja halála után Deák Ferenc lett gyámjuk. Középiskolai és jogi egyetemi tanulmányait Pesten végezte, majd 1868-ban bíróként kezdte működését a pesti királyi törvényszéknél. 1876-ban a budapesti királyi tábla, 1887-ben a Kúria bírája lett, majd 1892-ben a királyi tábla tanácselnöke lett. 1895-ben Erdélyi Sándort igazságügy-miniszterré nevezték ki, Vörösmarty pedig az ő győri királyi tábla elnöki székébe került. Attól az évtől Erdélyi mellett dolgozott, államtitkárként. Ebbéli működése alatt szavazta meg az országgyűlés a büntető eljárási törvénykönyvet és az esküdtszéki eljárásról szóló törvényt. 1899 és 1901 között Nyitra-Zsámbokrét országgyűlési képviselője volt, 1901-ben Czorda Bódogot követte a Kúria másodelnöki tisztében. bélyegkép|jobbra|250px|Csajághy Laura, Vörösmarty Mihályné, Vörösmarty Béla és Széllné Vörösmarty Ilona sírja Budapesten. Kerepesi temető: B. 316
Származása
</center>
A Vörösmarty–Széll–Bajza családok kapcsolata
Források MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI ALMANACH AZ 1901-1906. évre [] Vörösmarty családja és utódai
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Országgyűlési képviselők (1896–1901) Kategória:Magyarország államtitkárai Kategória:Pestiek Kategória:1844-ben született személyek Kategória:1904-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek