Felsőkomána ( vagy Comăna de Sus, ) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Fekvése Kőhalomtól 21 kilométerre délre, a Persányi-hegység nyugati peremén fekszik.
Története Először 1582-ben, Felső-Komana néven említik. Fogaras vidékéhez tartozott román lakossággal, erdei az erdélyi fejedelmek vadászterületei voltak. Innen származott a Majláth (Maylád) család.
1632-ben 21 jobbágy, két boér családfő és egy pap lakta, és a fejedelemasszonynak a falu felett üvegcsűre volt, kőtörő malommal. A műhelyben 1637-ben tizenegy, 1647-ben már csak négy munkás dolgozott. 1688-ban szűnt meg.Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig. Eger, 2006, 118. és 258. o. 1722-ben ötven jobbágycsaládot és hét malmot számláltak meg itt. Ortodox kolostorában 1748-ban egy szerzetespap, hat szerzetes és egy apáca élt.Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000 1792-ben hamuzsírfőző hutája működött.
Látnivalók A falu külterületéhez tartozó számos barlang közül a legérdekesebb a Komána patak forrásvidékén, 610 méteres magasságban nyíló cseppkőbarlang, amelynek járatai három szinten helyezkednek el és összesen 2500 méter hosszúak. Piatra Cioplită (bazaltoszlopok). Porțile de Piatră dolomitszurdok. A falutól 15 kilométerre, 814 m magasságban kicsiny, középkori várrom. A faluban 18. századi ortodox templom. Belső festése 1773-ban készült.
Népessége 1850-ben 617 lakosából 607 volt román és 10 cigány nemzetiségű; 611 ortodox és 6 görögkatolikus vallású. 2002-ben 373 fő lakta, közülük 326 vallotta magát román és 45 cigány nemzetiségűnek; 349 ortodox és 23 pünkösdista vallásúnak.
Híres emberek Itt született 1889. május 13-án Grigorie Comșa aradi ortodox püspök.
További információk Információk, képek és térkép a várról
Jegyzetek
Kategória:Brassó megye települései Kategória:Fogaras vármegye települései