A büntetőjogban a kényszerítés a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények közé tartozó valódi szubszidiárius bűncselekmény.Megjegyzendő, hogy a büntetőjogi fogalom a kényszerítés köznapi jelentésénél szűkebb értelmű fogalom. A kényszerítés bűntettét az követi el, aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz.1978. évi IV. törvény 174. § Az 1978. évi IV. törvényben ez volt az egyetlen valódi szubszidiárius bűncselekmény.
A magyar szabályozás
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény különös része XII. fejezetének III. címében foglalt 174. § szerint "Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." A 2012. évi C. törvény ezt a törvényi tényállást változatlan formában tartalmazza,2012. évi C. tv.: "195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
Ez a bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg.
Elkövető A bűncselekmény elkövetője tettesként bárki lehet. Passzív alanya A kényszerítés passzív alanya, azaz a bűncselekmény elkövetési tárgya, bármely természetes személy lehet. Elkövetési magatartás Az elkövetési magatartás maga a kényszerítés, ami az elkövető olyan külső ráhatása a passzív alanyra, amely a őt a cselekvési szabadságától megfosztja, vagy abban korlátozza.Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog különös része, 131. old. Elkövetési mód A kényszerítést erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával lehet elkövetni. Eredménye A kényszerítés eredménye jelentős érdeksérelem kell, hogy legyen. A bűncselekmény akkor lesz befejezett, ha a jelentős érdeksérelem bekövetkezik, egyébként pedig kísérlet marad. Szubszidiárius jelleg Az idézett különös részi törvényi tényállásban az amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg arra mutat, hogy ez a tényállás csak más bűncselekmény hiányában alkalmazható, ebből következően ez a bűncselekmény nem állhat alaki halmazatban egyetlen más bűncselekménnyel sem. A szubszidiárius bűncselekmény funkciója az, hogy kisegítő, kiegészítő szerepet játsszon azokban a tényállásokban, ahol más törvényi tényállást nem sikerül megállapítani, de a tettes magatartása jogellenes és büntetőjogilag büntetendő. ilyen más bűncselekmény pl. a kényszervallatás.
Hivatkozások Nagy Ferenc (szerk.): A magyar büntetőjog különös része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, Busch Béla (szerk.): Büntetőjog II. Különös rész, HVG-ORAC, Budapest, 2014, Karsai Krisztina, Szomora Zsolt, Vida Mihály: Anyagi büntetőjog Különös rész I., Iurisperitus Bt., Szeged, 2013,
Külső hivatkozások Nemzeti jogszabálytár Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Rablás
Kategória:Büntetőjog Kategória:Bűncselekmények