Ács (németül: Atsch) város Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.
Fekvése A Kisalföld északkeleti peremén, a Győr–Tatai-teraszvidéken helyezkedik el, a Concó- és a Székes-patak összefolyásánál, a Dunától 3 km-re délre, Komáromtól 8 km-re délnyugatra. Északkeletről az Ácsi-erdő övezi, melynek nagyobb része azonban már Komárom területéhez tartozik. Belterületének átlagos tengerszint feletti magassága 122 méter.
Ács 103,83 km²-es területével a megye legnagyobb területű települése. Északi határát (mely egyben államhatár is Szlovákiával) a Duna, délkeleti határát egy szakaszon a alkotja. Nyugati határa egyben a megyehatár is Győr-Moson-Sopron megyével.
Északkeletről Komárom, keletről Csém, délkeletről Nagyigmánd, délről Bábolna és Bana, délnyugatról Bőny, nyugatról Nagyszentjános, északnyugatról Nagykeszi (Szlovákia), északról pedig Csallóközaranyos (szintén szlovákiai) településekkel határos.
Jelentősebb külterületi lakott részei Jegespuszta és Vaspuszta.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 1-es főút, amelynek Komárom és Győr közötti szakasza északról kerüli el. A belterület északi részén húzódik a 8153-as út, mely keleti és nyugati irányban is összekapcsolja Ácsot az 1-es úttal. További mellékutak kötik össze a 12 kilométerre fekvő Nagyigmánddal (8147) és a 11 kilométerre lévő Bábolnával (8151) A településtől délre halad el az M1-es autópálya, melyhez annak 94. kilométerénél csatlakozik a 8151-es út.
A hazai vasútvonalak közül a településen a halad át, amelynek egy megállási pontja van itt; Ács vasútállomás a központból induló 81 329-es számú mellékúton érhető el. Határszélét délkeleten érinti a is.
Hely- és dűlőnevek Ács területén történelmi események emlékét őrzi több földrajzi név: Tatár-út: a hagyomány szerint a tatárjárás idején ebből az irányból támadtak a tatárok. Pénzásás: a vasúttól északra levő, a második világháború után beépült városrész neve arra utal, hogy területén földművelés közben római érméket találtak. A társadalmi tagozódásra és a birtokviszonyokra utalnak a következő helynevek: Kistag, Vitéztelek, Nemes-birtok, Zsellérföldek, Dézsmás szőlők, Pápista szőlők (utóbbiakat a Pannonhalmi Bencés Főapátság bérelte a református egyháztól). Ács határában 1863 és az 1930-as évek között a tagosítások és parcellázások során 13 farmtanya épült, amelyek tulajdonosaik nevét viselték: Bakcsányi-tanya, Harmat-tanya, Jenei-tanya, Juhász-tanya, Kalinatanya, Kocsis-tanya, Kolonics-tanya, Kopácsi-tanya, Mallertanya, Pálfi-tanya, Pável-tanya, Rózsatanya, Tóthtanya. Lovadpuszta és Vaspuszta neve 1540-ben elpusztult középkori falvak nevét őrzi. Lovadot 1297-ből, Vast pedig 1229-ből fennmaradt írásos források említik először. Vas a királyi szekeresek faluja volt, 1635-ben újjátelepítették, de lakossága ismét menekülni kényszerült a török zaklatások elől. Likócspusztát 1221-ben Zent-Gyd, majd 1404-ben Gyid-Zentpéter alakban említik fennmaradt írásos források. Borovszky monográfiája szerint korábban régi templomomladékok voltak láthatóak a határában. Nevét onnan kapta, hogy a török dúlások idején lakói földbe ásott lyukakban húzódtak meg. Concóhátpuszta 1863-ban létesült Forster Géza birtokaként, később itt épült fel a Degenfeld-Schonburg-kastély. Csillapuszta 1863-ban létesült a tagosításkor Ghyczy Kálmán birtokaként. Később Paulovics Dezső birtoka lett, aki feleségéről nevezte el. Egyéb hely- és dűlőnevek: Etelka-telep, Rektortelep, Vörösmajor, Újmajor, Jegespuszta, Ernőmajor, Tököly-telep, Székesre-dűlő, Savó-hegy, Malom-tó és Gütyül.Autoatlas-Slovenská Republika 1:100 000, VKÚ, 2003, 127.p.
Településrészekhttp://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?NN=04428 Településrész (2001) Lakónépesség Lakások száma Nem lakott üdülők száma Külterület jellege Távolsága a központi belterülettől (km) Központi belterület 7030 2599 - - - Concóhát 9 6 - mezőgazdasági lakóhely 1,1 Csabaitanya - - - lakatlan külterület 0,5 Ernőmajor - 1 - mezőgazdasági lakóhely 5,0 Felsőszőlő 13 5 205 gazd.tevékenységhez nem köthető lakóhely 2,5 Hosszúhegy 5 4 39 mezőgazdasági lakóhely 3,8 Jegespuszta 87 24 - mezőgazdasági lakóhely 11,0 Kalinatanya 1 1 - mezőgazdasági lakóhely 0,2 Kerülőház - - - lakatlan külterület 3,0 Kocsistanya - - - lakatlan külterület 0,6 Likócsszőlők 6 1 - mezőgazdasági lakóhely 1,5 Mallertanya - 1 - mezőgazdasági lakóhely 6,0 Rózsatanya 2 1 - mezőgazdasági lakóhely 0,2 Tóthtanya - 1 - mezőgazdasági lakóhely 0,7 Újmajor 4 2 - mezőgazdasági lakóhely 1,5 Vaspuszta 36 14 - mezőgazdasági lakóhely 8,0 Vörösmajor 3 1 - mezőgazdasági lakóhely 11,0
Története Területén már a római korban laktak, közelében két római katonai tábor állt: Ad Mures és Ad Statuas. Előbbi a Concó-patak mai torkolatánál állt (a Bumbum-kút néven ismert helyen), utóbbi pedig Vaspuszta közelében a Duna-parton.http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=18790 Ad Mures egy ősidőktől létező kút mellett alakult ki Traianus császár idején, Brigetio építésével egy időben. A segédcsapat (auxiliaris) táborának keleti falát és a tábort övező árkot az 1989-ben végzett leletmentés hozta felszínre. Az erőd déli oldalán polgári település (vicus) is kialakult. Ad Statuas a Duna magas partján állt palánkerőd volt, mely a Duna áradásai miatt 117 után helyet változtatott. 1817-ben itt ép boltozatú római pincét találtak. A két erőd régészeti feltárása Gabler Dénes nevéhez fűződik.
A település az Árpád-korban itt letelepedett, a király szolgálatában álló ácsokról kapta a nevét. Oklevelekben először feltehetően 1138-ban jelent meg Olt alakban, de biztos adat csak 1297-ből van, akkor Villa Alch néven említik. Első ismert birtokosa 1346-ban nagymartom Simon fia volt, majd 1434-től Pál és Vilmos fraknói grófok tulajdona lett.
A törökök a falut kétszer is feldúlták: 1540-ben és 1639-ben. Az első támadáskor pusztult el Ácstól nyugatra két falu, mely a gróf Cseszneky család birtoka volt: Vas és Lovad. Nevüket dűlő- és pusztanevek őrzik.
1590-ben mindössze 4 család élt Ácson.
A teljes pusztulást követően csak 1628 után kezdett újra benépesülni: először református hitű komáromi magyarok, majd a 18. században németek telepedtek be. A református egyház működése a 17. század óta folyamatos a településen, már 1643-ban működött népiskolája, az anyakönyveket 1726 óta vezetik. 1674-ben Komáromi István ácsi református lelkészt a pozsonyi vésztörvényszék gályarabságra ítélte.
Földesurai kezdetben a Hathalmy, majd a Lengyel, a Kolos és Pogrányi családok voltak; később a pannonhalmi főapátság és az Esterházy család szerzett jelentős birtokot Ács határában. 1824-ben Liechtenstein Alajos szerzett itt birtokot (1848-ban a község 2/3-ának földesura volt), amelyet a század második felében a Zichy család szerzett meg. Jelentős birtokai voltak Ácson Szabadhegyi Móricnak is.
Bél Mátyás már a 18. század elején nagy és gazdag faluként mutatja be Ácsot. 1707-ben Rabutin hadai itt táboroztak, jelentős károkat okozva a községnek. Az 1784-1787-es népszámlálás szerint 674 házban 670 család élt itt, a népességszám 2895 volt. Ács a 18. század végére a Gesztesi járás legnépesebb települése lett. 1848-ban 3800 lakosából 1128 római katolikus, 2435 református, 287 zsidó vallású volt. A katolikus plébániát Saugh pannonhalmi főapát alapította 1751-ben, a zsidó hitközség a 19. század elején alakult (a községben zsinagóga és zsidó felekezeti iskola is működött - utóbbi 1921-ig). Az 1789-ben nyitott zsidó temető ma is megvan a Concó- és a Székes-patak összefolyásánál.http://www.c3.hu/~akiss/zstemeto.html
1809-ben Ács határában verte vissza a Vas vármegyei lovasezred a francia (napóleoni) csapatokat. thumb|250px|Római katolikus templom 1848-ban Fényes Elek Komárom vármegye leírása című munkájában Ács leírásánál említi, hogy ekkoriban hosszúépületű, nádfedeles házak alkották a falut, szép volt a női népviselet, a községi közös legelő a Lovadi-pusztánál terült el. Említést tesz az Esterházy-kastély udvarában összegyűjtött római emlékekről, Liechtenstein herceg telivértenyészetéről és az ácsi cseresznye- és sárgabarack-termesztésről is. Az Ácsi-erdőről a következőket írja: Az erdő József császár rendeletéből ültettetett homokföldű s többnyire akácz és fenyves, egyébiránt kivált a herczegi rész homokföldei fasorokkal is nemcsak ékesíttetnek, hanem homok ellen is védve vannak. Lakosai híres kocsisok voltak.
1849. július 2-án a komáromi csatában Ács mellett verte vissza Görgey Artúr parancsnoksága alatt a honvéd fősereg a Haynau által vezetett, túlerőben lévő osztrák csapatokat. A csata emlékére az ácsi erdőben (már Komárom területén) 1870-ben emlékművet állítottak.
1850-ben Ács legnagyobb része leégett.
1871-ben Patzenhofer Konrád cukorgyárat építtetett a községben. A vasútvonal közelségének köszönhetően alapított üzem a századfordulón már mintegy 500 főt foglalkoztatott, és négy vármegye cukorrépatermését dolgozta fel.
1907-ben a Borovszky-féle vármegye-monográfia szerint Ácshoz tartoztak Alszter, Boros, Felsőlovad, Plebános, Rostakuti, Schrikker és Ref. lelkész tanyák; Csilla, Czonczóhát, Jeges, Likócs, Lovad és Vas puszták; továbbá Czonczó és Pál majorok. Ugyanekkor a községnek 715 háza volt.
Az első világháborúban 647 ácsi lakos vett részt, közülük 215-en vesztették életüket.
Ács társadalmi élete a 19. század második felétől kezdve viszonylag aktív volt: 1873-ban megalakult az Olvasóegylet, 1911-ben a Gazdakör, 1926-ban a Levente Egyesület, 1933-ban a Hadigondozottak Szövetségének helyi egylete, 1934-ben az ortodox zsidó hitközség, 1935-ben az Iparoskör, 1950-ben pedig a Vadásztársaság. Az Ácsi Sportklub 1927-ben alakult. Az ácsi cukorgyár munkásai dalkört is létrehoztak. A helyi népkönyvtár 1927-ben alakult meg. Ács szőlőtermelői már a 19. századtól hegyközséggé szerveződtek.
1944 júniusában az ácsi zsidókat koncentrációs táborokba hurcolták el.
A második világháború frontja 1945. március 26-án vonult át a községen.
Ács 1950-ig a Gesztesi járáshoz tartozott, majd 1984-ig a Komáromi járáshoz.
A települést 1970. január 1-jén nagyközséggé nyilvánították.
Az első ácsi termelőszövetkezet 1952-ben alakult, majd 1956-ban újjáalakult Egyetértés néven. Csillapusztán 1949-ben létesült szövetkezet, mely 1978-ban egyesült az ácsival,http://www.acsvaros.hu/acs_teltort.php ekkor 5228 hektáron gazdálkodott. 1960-ban cukorgyári célgazdaság, állami gazdaság, szeszgyár és malom is működött Ácson, és a cukorrépatermesztés mellett a len- és kendertermesztés is jelentős volt a település határában.
2001-ben volt a cukorgyár utolsó kampánya. A gyár bezárása jelentős visszaesést okozott Ács gazdaságában.
A 2000-es évek elejére befejeződött a szennyvízhálózat kiépítése és ezzel teljessé vált a közműellátottság.
Ács nagyközséget 2007. július 1-jei hatállyal várossá nyilvánították.
Népesség
A település népességének alakulása:
2001. február 1-jén Ács lakónépessége még 7239 fő volt, lakásainak száma 2661. A lakosság 98 %-a vallotta magát magyar, 0,6 %-a cigány nemzetiségűnek. A lakosság 52 %-a római katolikus, 0,4 %-a görögkatolikus, 30,8 %-a református, 0,8 %-a evangélikus vallású volt; 0,8%-a más egyházhoz, felekezethez tartozott; 7,7 %-a nem tartozott egyházhoz vagy felekezethez.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,3%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,1%, református 22,3%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,8% (26,2% nem nyilatkozott).Ács Helységnévtár