bélyegkép|270px| Eckhart Ferenc (1885-1957) és felesége Janda Erzsébet (1897–1957) sírja a Farkasréti Temetőben [28-0-1-249-250] Eckhart Ferenc (Arad, 1885. november 18. – Budapest, 1957. július 28.) jog- és gazdaságtörténész, levéltáros, egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán; miniszteri tanácsos az MTA tagja (levelező: 1919, rendes 1934). 1946-tól 1949-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Testvére a francia nyelv professzora, Eckhardt Sándor.
Életpályája Római katolikus aradi kispolgári értelmiségi családban született. Apja, Eckhart Ede takarékpénztári igazgató, anyja Gebhardt Teréz (1863 – Budapest, 1939. február 28.) volt. Apai nagyszülei Eckhart Ferenc (1810–1885), és Paschinger Márta (1825–1913) voltak. Anyai nagyszülei Gebhart János és Jachini Júlia (1831–1912) voltak.
Szülővárosában érettségizett, majd Pesten bölcsészhallgató volt. Jogi tanulmányokat nem folytatott, emiatt később támadták. Egyetemi tanulmányai után 1911-ben a bécsi állami levéltárba került. 1919 áprilisában a Tanácsköztársaság a bécsi követséghez osztotta be a Magyarországot érintő anyag hazahozatalának előkészítésére. A feladatot külügyminiszteri osztálytanácsos beosztásban végezte. 1928-ban a bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója lett. 1929-től a budapesti egyetem jogi karán a jog- és alkotmánytörténet tanszéket vezette.
A polgári történettudományon alapuló programját 1931-ben hirdette meg. Ezt a forráskutatás és a Timon Ákos-féle nacionalista irányzattal, valamint a feudális eredetű alkotmánytörténeti illúziókkal szembeni kritika jellemezte. Tézisei miatt az országgyűlésben is támadások érték, tanszékét csaknem elvesztette. A karon Magyary Zoltánnal került baráti kapcsolatba. 1943 és 1945 között a Századok szerkesztője, 1946 és 1949 között pedig a Magyar Történelmi Társulat elnöke volt.
Munkásságából a vérszerződés, a Szent Korona-tan, a földesúri bíráskodás és a megyei igazságszolgáltatás kérdése emelkedik ki. Vallotta, hogy a jogszabályok elemzése mellett azok hatályosulásának a vizsgálata is fontos feladat. Az 1950-es években háttérbe szorult, ekkor a jogtörténet mellett behatóan foglalkozott gazdaságtörténettel is. 1956-os tevékenysége miatt „szellemtörténettel” vádolták, a meghurcoltatástól halála mentette meg. Az ELTE 1986-ban rehabilitálta, egykori szemináriumában emléktáblát avattak a tiszteletére. Az Akadémia 1989-ben állította vissza rendes tagságát.
Testvére Eckhardt Sándor, a francia szótárak szerkesztője.
Eckhart Ferenc felesége, Janda Erzsébet (Budapest, 1897. október 21. – Budapest, 1957. november 13.), akinek a szülei Janda magánnyomozó és Bolvári Teréz bába voltak.
Értékelése
Degré Alajos 1946-os alkotmány- és jogtörténet könyvével kapcsolatban megjegyezte: „Eckhart levetkőzte a szellemtörténeti illúziókat, és könyve a pozitivista jogtörténet klasszikus példája. (…) Az első olyan magyar jogtörténeti tankönyv, mely kora európai polgári történeti színvonalán áll.”
Fontosabb munkái
A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában (Bp., 1922) Bevezetés a magyar történelembe (Pécs – Bp., 1924) Introduction à L'Histoire Hongroise (Paris, 1928); A Habsburg-Lotharingiai ház családi törvénye (Bp., 1929) A magyar alkotmányfejlődés (Bp., 1931) Magyarország története (Bp., 1933) A jog- és államtudományi kar története 1667–1935 (Bp., 1936) Thallóczy Lajos, a történetíró (Bp., 1938) A Szentkorona-eszme története (Bp., 1941) A magyar közgazdaság száz éve 1841-1941 (Bp., 1941) Magyar alkotmány- és jogtörténet (Bp., 1946) 1848, a szabadság éve (Bp., 1948) A földesúri büntetőbíráskodás a XVI–XVII. században (Bp., 1954) A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon 1780–1815 (Bp., 1958)
Jegyzetek
Források Bónis György: Ferenc Eckhart (Zeitschr. der Savigny-Stiftung). Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Szerkesztette, a jegyzeteket és az utószót írta Mezey Barna. Millenniumi magyar történelem/Historikusok. Osiris Könyvkiadó. Budapest 2000. . Magyar életrajzi lexikon. Online elérhetőség Rácz Lajos: Eckhart Ferenc (1885-1957). Magyar Jogtudósok I. Szerk. Hamza Gábor. Budapest, 1999. 105-136. o. Székely György: Eckhart Ferenc (Századok, 1957. 5–6. sz.) Digitalizált Törvényhozási Tudástár – Eckhart Ferenc Hamza Gábor: "Emlékezés Eckhart Ferencre (1885-1957), a Magyar tudományos Akadémia rendes tagjára". https://web.archive.org/web/20170414081115/http://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146
Irodalom Szilágyi Ágnes Judit (2007): Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Budapest, Palatinus, 84-88. o. Törő László Dávid: "A szellemtörténet is csak az adatokból indulhat ki". Eckhart Ferenc történészi munkásságának főbb problémái; Ráció, Bp., 2020
Kapcsolódó szócikkek Jogtörténet
Kategória:Magyar jogtörténészek Kategória:Magyar gazdaságtörténészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Eötvös-kollégisták Kategória:Aradiak Kategória:1885-ben született személyek Kategória:1957-ben elhunyt személyek Kategória:A magyar korona kutatói Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek