bélyegkép|jobbra|250px|2014-ig a Magyar Rádió székháza voltZsuppán András - Veszélyben a Pagoda: bontás fenyegeti a 20. század egyik fontos magyar épületét (Válasz Online, 2022.02.17.) A Palotanegyed Budapest VIII. kerületének egyik városrésze. 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól Az elnevezés a pesti belváros közvetlen folytatásaként a Nemzeti Múzeum mögött keleti irányban benépesült területet jelöli.
Határai Az Astoriától kiindulva a Rákóczi út, a Nagykörút, az Üllői út, a Kálvin tér és a Múzeum körút által határolt terület. A Fővárosi Közgyűlés rendelete szerint: Múzeum körút-Rákóczi út-Blaha Lujza tér északi és keleti oldala-József körút-Üllői út.
Története A terület beépülése már az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után elkezdődött; a területen többnyire vidéken élő arisztokraták, nemesek és a jómódú nagypolgárság neves építészekkel fényűző palotákat, kúriákat kezdett építtetni állandó pesti lakhely gyanánt. Nagyjából 1860 és 1900 között épült fel a legtöbb épület, ekkoriban kapta a „Mágnásfertály” becenevet a környékbeliektől.Mágnásfertály a Nemzeti Múzeumnál, Magyar Nemzet Online, 2002. április 10. A városrész közkeletű, nemhivatalos elnevezése az idők folyamán a diszkrétebb Palotanegyedre változott, de a régies neve, ha jelentősen visszaszorulva is, de máig fennmaradt.
A Palotanegyed 2007 decemberétől részönkormányzatként működik a józsefvárosi, azaz a VIII. kerületi Önkormányzaton belül,Mágnásfertály önkormányzat alakult, Belföld.ma, 2007. december 9. aminek felállításával elnevezése és határai is hivatalossá váltak.
Ezt követően a Fővárosi Közgyűlés rendelete is felvette Budapest VIII. kerületének városrészei közé.
Paloták thumb|250px|A Baross utca Kálvin téri torkolata 2010 óta sétálóutca, a Szabó Ervin tér és a Wenckheim-palota 250px|thumb|Nemzeti Múzeum 250px|thumb|Festetics-palota 250px|bélyeg|Budapesti Olasz Kultúrintézet 250px|bélyeg|Gróf Zichy Nándor, országgyűlési képviselő szobra a Lőrinc pap téren Szabó Ervin tér 1.: Wenckheim-palota (1887-1890, Pucher József), 1931 óta a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára. Reviczky u. 2.: Pálffy-palota (1867, Ybl Miklós), 2021-ig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár zenei gyűjteményének adott otthont. Reviczky u. 3.: Berczik-palota (1893-1896, Berczik Gyula) 2001 óta a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárához tartozik. Reviczky u. 4.: Wenckheim-palota (1889, Dánile György), a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának épülete. Reviczky u. 5.: Bánffy-palota (1873, Bánffy Miklós?), 2010-ig az Országos Rádió és Televízió Testület, azt követően a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság pesti székháza. Reviczky u. 7.: Bánffy-bérház (1871, Berg Károly) Pollack Mihály tér 3.: Festetics-palota (1862, Ybl Miklós), ma: Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem. Pollack Mihály tér 8.: Esterházy-palota (1865, Baumgarten Sándor) 1946-1948 között köztársasági elnöki rezidencia, 2022-ig itt működött a Magyar Rádió Márványterme. Pollack Mihály tér 10.: Károlyi-palota (1863-1865, Ybl Miklós) Bródy Sándor u. 2.: Fechtig báró háza (1873, Skalnitzky Antal) Bródy Sándor u. 4.: Dessewffy-palota (1875-1876, Weber Antal) Bródy Sándor u. 6.: Keszlerffy-palota (1897, Huber József) Bródy Sándor u. 8.: Régi képviselőház (1865, Ybl Miklós), ma a Budapesti Olasz Kultúrintézet működik itt. Bródy Sándor u. 9.: Keglevich-palota (1871, Dötzer Ferenc) Bródy Sándor u. 10.: Tauffer-palota (1892, Schannen Ernő) Bródy Sándor u. 12.: Gschwindt-palota (1901, P. Tóth Sándor) Bródy Sándor 14.: Odescalchi-palota (1872-1874, Ybl Miklós) Bródy Sándor 15.: Kéményseprő-ház (1851-55, Hild Károly) Bródy Sándor 16.: Törley-palota (1893-95, Ray Rezső) Múzeum u. 5.: Hadik–Barkóczy-palota (1896, Lux Endre) Múzeum u. 7.: Hasenfeld-ház vagy Hadik-palota (1875, Kauser János, átépítés: 1912, Möller István), most a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kossuth Klub Egyesület található benne Múzeum u. 9.: Bókay-palota (1870, Ybl Miklós) Múzeum u. 11.: Károlyi-palota (1869-1871, Szkalnitzky Antal, Pucher József), 2016-ig itt próbált a MÁV Szimfonikus Zenekar, 2017-ben a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa kapta meg az épületet. Múzeum u. 15.: Zichy-ház (1871, Skalnitzky Antal) Múzeum u. 17.: Károlyi–Csekonics-palota (1881, Wechselmann Ignác), a Károlyi–Csekonics Rezidencia ma reprezentatív rendezvényhelyszín, korábban az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal működött itt. Ötpacsirta u. 2.: Almásy-palota (1877, Gottgeb Antal), ma az Építőművészek Székháza. Trefort u. 1.: Pulszky-palota (1890, Nefanei Arnold) Trefort u. 2.: Prónay-palota (1890, Fridrich Lóránt), ma szállodaként működik a palota. Trefort u. 3.: Hunyady-palota (1892, Meinig Artur), 2006-ig a Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat működött itt. 2015-ben a Georosco Kft. tulajdonába került. Szentkirályi u. 10.: Szentkirályi-bérpalota (1894-97, Zobel F. Ernő) Szentkirályi utca 32.: Károlyi-palota Lőrinc pap tér 2.: Zichy-palota (1897, Havel Lipót) 2009 óta szállodaként működik Lőrinc pap tér 3.: Darányi-palota (1896, Stark Sándor) Gyulai Pál u. 5.: Kauser kőfaragó háza (1860, Gerster Károly) Gyulai Pál u. 13.: Gottgeb Antal háza (1870, saját tervezés)
Képgaléria
Jegyzetek
Források Palotanegyed Részönkormányzat a Józsefvárosi Önkormányzat honlapján
További információk M. Szücs Ilona: Palotanegyed a Józsefvárosban; Józsefvárosi Önkormányzat, Budapest, 1996 Háztól házig, utcától utcáig. Történetek a megújuló Palotanegyedről; szerk. Papp Luca; Józsefvárosi Önkormányzat, Budapest, 2017 Bálint Angelika: Háztól házig, utcától utcáig. Történetek a megújuló Palotanegyedről 2.; Józsefvárosi Önkormányzat, Budapest, 2020
Kategória:Budapest VIII. kerületének városrészei Kategória:Üllői út Kategória:Nagykörút