Krüzselyi Erzsébet, írói neve Krüzselyi Erzsike, álneve Viski Böske (Máramarossziget, 1875. március 21.A 1874. március 21-ére teszi születésének dátumát. – Szatmárhegy, 1953. október 15.) költőnő, Krüzselyi Bálint és Pellády Erzsébet leánya.
Életútja
Hatéves korától egy betegség miatt egyre gyengülő látással, nyolcéves korától hallássérültként, önművelő módon képezte magát; az 1930-as évektől elvesztette látását is. Tragikus sorsa rányomta bélyegét irodalmi munkásságára.
Felsővisón élt, írásait A Hírnök, Pásztortűz, Vasárnap, Ellenzék közölte. A Brassói Lapok gyermekrovatában Erzsika néni és Pápaszemes Erzsika néni aláírással jelentek meg meséi, gyermektörténetei. Az 1902-ben alakult máramarosszigeti Szilágyi István Irodalmi Kör, 1924-től az Erdélyi Irodalmi Társaság (EIT), 1926-tól a Kemény Zsigmond Társaság (KZST) tagja. A II. világháború után Szatmárhegyre költözött, ekkorra már minden kapcsolata megszűnt a külvilággal.
Első versei, novellái 1893-tól kezdve édesapja, Krüzselyi Bálint lapjában, a Máramarosban jelentek meg. Írásait Budapesten A Hét, Magyar Nők Lapja, Magyar Bazár, Magyar Lányok, Ország-Világ, Pesti Napló, Új Idők, Vasárnapi Ujság közölte. Tompa Mihály, Reviczky Gyula, Szabolcska Mihály hatott költői indulására; később, az erdélyi magyar irodalom önálló kibontakozása során mint "Csendország rabja" adott hangot a női lélek problémáinak. Jellemző vonása a fojtott tragikus életérzés, a magányosság. "Legnagyobb hatása ott, ahol a modern líra eredményeit finoman, tartózkodóan s egyéniségéhez illő módon olvasztja, ötvözi magába" – írja róla Reményik Sándor. Világos felépítésű, műgonddal írt verseiben egyaránt hangot ad egyéni tragédiájának, mély vallásosságának s a női lélek rezdüléseinek.
Verskötetei
Versek (Máramarossziget, 1897) Újabb versek (Máramarossziget, 1902) Örök csendben (Máramarossziget, 1907) Csendország dalai (Budapest, 1913) Hangtalan lírán (Máramarossziget, 1924) Örök csenddel ködön át (Budapest, 1928) Ködös csendváramból kis verscsokor (Nagyvárad, 1933)
Források
Magyar életrajzi lexikon
Jegyzetek
Kapcsolódó információk
Oláh Károly: Krüzselyi Erzsébet, a költő. Máramarosszigeti Lapok, 1906/21. Reményik Sándor: Hangtalan lírán. Pásztortűz, 1924/14. Walter Gyula: Krüzselyi Erzsébet versei. Vasárnap, 1928/15. Muzsnay Árpád: Krüzselyi Erzsébet irodalmi hagyatéka. Magyar Könyvszemle, Budapest, 1973/2 Muzsnay Árpád: Mikor halt meg Krüzselyi Erzsébet? Utunk, 1976/6. Marosi Ildikó: Fukaron mért rokoni szeretet. Krüzselyi Erzsébet levele Kőmíves Nagy Lajoshoz. Utunk évkönyv, 1976. 175-77.
További információk
Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2003 Reichard Piroska: Örök csenddel ködön át Koncz Gábor: A „fehéringes közmagyar” nagybanya.ro – Máramarossziget Sas Péter: Csendország rabja. Az első magyar siket költőnő, Krüzselyi Erzsébet élete és költészete; Verbum, Kolozsvár, 2016
Kapcsolódó szócikkek
Máramarossziget magyar irodalmi élete
Kategória:Romániai magyar költők, írók Kategória:Magyar nők Kategória:Máramarosszigetiek Kategória:Hallássérültek Kategória:Református magyarok Kategória:1875-ben született személyek Kategória:1953-ban elhunyt személyek Kategória:Látássérültek Kategória:Felsővisóiak