Fellner Jakab

Fellner Jakab (Fellenthali Fellner Jakab) (Nikolsburg, 1722. július 25. – Tata, 1780. december 12.) építész, a késő barokk copf stílusú építészet egyik legkiválóbb magyarországi mestere.

Élete Morvaországban született. Képesítés nélküli építész volt, aki a helyi építőmesteri gyakorlatból kinőve vált sikeres, elismert, keresett szakemberré.

1745-ben telepedett le Tatán, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen haláláig élt. Jelentős szerepe volt Tata, Pápa, Eger és Veszprém városképének kialakításában. A klasszicizáló késő barokk építészet legkiválóbb hazai mestere. Főleg az Esterházy grófok számára dolgozott, majd szakmai jó hírének köszönhetően másoktól is sok megbízatást kapott. Az első jelentős munkája a tatai római katolikus plébániatemplom volt, ezt eredetileg Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték el építeni 1751-ben, de a munkálatok döntő hányadát Fellner Jakab végezte el. Az ő halálát követően pedig 1783-ban segédje, Grossmann József fejezte be, aki özvegyét feleségül vette, és több más félbemaradt munkáját befejezte.

Fellner egy ideig Komárom vármegye szolgálatában állt. 1762-ben a Lamberg család kastélyát tervezte Móron. Eszterházy Károly püspök 1764-ben az egri püspöki uradalom egyes építkezéseinek tervezésével bízta meg; pályafutása ekkor ívelt fel. Itt első munkája a püspöki kastély lépcsőháza és kápolnája volt 1766-ban. Az ő nevéhez fűződik a veszprémi püspöki palota tervezése is. A Josef Ignaz Gerl bécsi építész által tervezett egri Líceum építését 1765-ben vette át. 1768–1774 között tervezte a veszprémi püspöki palotát, amely az európai késő barokk számottevő emléke, legragyogóbb változata. Utolsó nagy alkotása a pápai plébániatemplom volt 1773-ban, amely klasszicizáló homlokzatával és világos, tágas belső terével a magyar templomépítés egyik típusalakító őse. A meglévő építészeti adottságok, a hely és a táj kitűnő kihasználásának egyik kiváló példája a veszprémi aggpapok háza, amely 1770–1778 között épült.

Fellner Jakab 1773-ban nemességet kapott. Tatán hunyt el, és saját kérésére itt temették el az általa épített Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom kriptájában. Emlékét a Nagytemplom falán az 1940-es évek elején elhelyezett emléktábla is őrzi:

„Fellentháli Fellner Jakab 1722–1780. A XVIII. századi Magyarország legnagyobb építőművésze és mérnöke volt, barokk szellemű alkotásainak egyéni stílusa harmonikusan forrt egybe a magyar tájjal és lélekkel. Fáradhatatlan munkássága szebbé, gazdagabbá tette hazánkat. Művészetét Eger, Pápa, Veszprém, Pozsony, Csejklész, Mór, Kecskéd, Kistálya és főleg Tata emlékei hirdetik. Itteni főalkotásai: a plébániatemplom, a kastély, a piaristák rendháza, a kálváriakápolna. Nagyszerű tervet készített az öregvárnak várkastéllyá való átépítésére. A mester Tatáé volt, innen indult el dicsőséges útjára, itt lakott, innen irányította többi építkezését is. Tatán halt meg és porladó hamvai itt szemben nyugszanak a hatalmas alkotásának kriptájában. Halhatatlan emlékét hirdeti e szobor, amelyet 160 évvel halála után emelt a hálás utókor.”

Tatán, a templom előtti tér rendezésekor, 1940-ben szobrot emeltek emlékére, ami Ungvári Lajos alkotása.

Fia, Fellner József (1773–?) ugyancsak építész lett, aki Bécsben a Képzőművészeti Akadémián Gundel-díjat nyert és a pápai uradalomban kapott állást.

Munkái 1751–1776 tatai Esterházy-kastély 1751–1783 tatai római katolikus plébániatemplom 1753 Lapatári malom, ma: Tatabánya-Kertváros 1754 Tata, kálvária kápolna 1754–1758 cseklészi kastély 1759–1760 szári katolikus templom 1760 Vigántpetend Keresztelő Szent János római katolikus templom 1760–1765 Esterházy-kastély (Csákvár) 1761 Vértesboglár plébániaház 1762–1767 móri Lamberg-kastély 1763–1769 egri érseki palota 1765–1780 egri líceum (mára egyetem) 1765–1776 veszprémi püspöki (mára érseki) palota 1766 egri püspöki kastély lépcsőháza és kápolnája 1767–1770 tatai piarista rendház 1768 Vértesboglár vendéglő 1770–1778 veszprémi aggpapok háza 1771–1775 császári római katolikus templom 1773–1775 veszprémi szeminárium 1773 pápai Esterházy-kastély belső átalakítása 1774–1776 egri nagypréposti palota 1774–1783 pápai katolikus nagytemplom 1775–1777 nagyigmándi római katolikus templom 1777 Gyömrő, Nepomuki Szent János római katolikus templom 1777 Borsodszirák, római katolikus templom 1777 Ászár, római katolikus templom 1773 Pápa, római katolikus templom Kocs, római katolikus templom Számos malom, például Tatán a Miklós-, a Nepomucenus-, a József-, a Cifra- és a Tóvárosi malom Több vidéki fogadót, plébániatemplomot, gazdasági épületet és udvarházat valósított meg

Emlékezete

2024 óta nevét viseli az 589887 Fellnerjakab kisbolygó.

Jegyzetek

Források és szakirodalom Cs. Dobrovits Dorottya: Pápa Római katolikus Nagytemplom – TKM Kiskönyvtára 182. sz., Pannon Nyomda Rt. 1984 Rados Jenő: Magyar építészettörténet (Fellnerről: 226. o.), Műszaki K., Budapest, 1961, ETO 72(439)091 Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei, Budapest, 1922 Gerő L. – Sedlmayr J.: Pápa – Budapest, 1959 Voit Pál: Tervek, mesterek és a mű – Művészettört. Ért.. 1960.4. 205–279. o. Dornyai Béla: Fellenthali Fellner Jakab tatai építőművészről. Királyi Magyar Egyetemi nyomda, Budapest, 1930 Wehner Tibor: Tatai szobrok, emlékművek, emléktáblák. Tata: József Attila Megyei Könyvtár, 1980 (Honismereti Kiskönyvtár) Mújdricza Péter: Fellner Jakab. In:

Kategória:Magyar építészek Kategória:Barokk építészek Kategória:Tataiak Kategória:Magyar autodidakták Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el Kategória:1722-ben született személyek Kategória:1780-ban elhunyt személyek

Fellner Jakab

Źródło i licencja