Egy Ao sorozatú személykocsi Cegléd állomáson egy gyorsvonatba sorozva|thumb|right|250px
Az expresszvonat olyan távolsági vasúti járat amely a gyorsvonathoz képest kevesebb állomáson áll meg, magasabb komfortfokozattal rendelkezik és/vagy többletszolgáltatásokat nyújt az utasok számára. (Az InterCity-k elődjének tekinthető). A menetrendben az expresszvonatokat vastagon szedett betűkkel ábrázolják, és a vonatszám előtt Ex felirat áll, az állomási érkező-induló vonatok menetrendben piros betűkkel. Az expresszvonatokra a helyjegy váltása kötelező. A mai expresszvonatok megállási rendje és komfortfokozata nagyjából megegyezik a gyorsvonatéval, a helyjegy emiatt olcsóbb, mint az InterCity vonatokon.
Magyarországi története 1991 előtt Régebben Magyarországon az expresszvonatok javarészt a csak a nagyvárosokban megálló nemzetközi vonatok voltak. Az 1950-es évektől szezonálisan közlekedtek belföldi expresszvonatok Budapest és a Balaton között Badacsony, Helikon és Sió néven, ezek csak nagyon kevés helyen álltak meg. 1959-ben elindult a Borsod Expressz Budapest és Miskolc között, amely a nyári időszakban tovább közlekedett a Balatonra.Kelet-Magyarország 1959. április 17.
A komfortos belföldi expresszvonatok története az 1960-as évekre nyúlik vissza, ekkor kezdte el a MÁV fejleszteni és hálózatba szervezni az InterCity-k elődjének tekinthető szolgáltatást.
1962 nyarán indul el Budapest és Miskolc között a Lillafüred Expressz, amely kezdetben csak szezonálisan közlekedett.Észak-Magyarország 1962. június 29.
1963-ban elindult Budapestről Debrecen–Nyíregyháza irányába a Hajdú -és a Szabolcs Expressz.Amerikai Magyar Szó 1963. január 6.
1967. május 28-án elindult Budapest–Miskolc–Nyíregyháza viszonylatban a Tokaj Expressz (az első próbautat 1967. május 16-án tartották.Kelet-Magyarország 1967. május 17.)
Az expresszvonatok szerelvényei jellemzően gyorsvonati összeállítással közlekedtek, emiatt gyorsvonati jeggyel lehetett őket igénybe venni, viszont a gyorsvonatokkal ellentétben ezekre kötelező volt a helyjegy váltása is, valamint jóval kevesebb helyen álltak meg, mint a gyorsvonatok, és mindegyik járat továbbított étkezőkocsit is. A Budapest felé közlekedő expresszeken lehetősége volt az utasnak taxi-előrendelést intézni egy szelvény segítségével.
1968. május 26-án indult el a Mecsek Expressz Pécs felé, és a Szeged Expressz Szeged felé, nyáron pedig megindult Keszthely felé a Balaton Expressz.Dunántúli Napló 1968. május 12.
1968 októberében lépett hatályba az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció, majd 1969 márciusában leálltak az 1946-ban indult belföldi repülőjáratok.75 évvel ezelőtt jött létre a Malév jogelődje - Aeropark
1969-ben megindult az expressz-szolgáltatás Veszprém, Szombathely, Zalaegerszeg felé, a Savaria -és a Göcsej Expresszel. Ekkor elindul Budapest és Lipcse között a Favorit -és a Saxonia Expressz, utóbbi a nyári időszakban tovább közlekedik Keszthely.
1970-ben megindult Kaposvárra a Somogy Expressz, majd 1971-ben megindult Budapest–Győr–Sopron–Bécs viszonylatban az Arrabona Expressz, majd megindult Békéscsaba felé a Csaba Expressz, ezzel egyidőben megszűnt a Borsod Expressz, a helyét gyorsvonat vette át.
1972-ben megindult Nagykanizsára a Kanizsa Expressz, Sopronba meg a Ciklámen Expressz, ezenkívül a Lillafüred -és Szabolcs Expressz útvonala Záhonyig hosszabbodik, a Favorit Expressz meg nyári időszakban tovább közlekedik Balatonfüredre.
1973-ban a Hajdú Expressz útvonala Záhonyig hosszabbodik, és megindul nyári főszezonban a Füred Expressz Budapest és Balatonfüred között.
1975-ben megindul Sopronba a Lővér Expressz.
1976-ban megindult Szegedre a Napfény Expressz és Kaposvárra a Zselic Expressz. Ezzel egyidőben megszűnt a Lillafüred Expressz, helyette megindult a Zemplén Expressz Sátoraljaújhelyre, valamint Gyulára a Körös Expressz, a Csaba Expressz útvonala pedig Kötegyánig hosszabbodott (a későbbiekben ismét Békéscsaba lett a végállomása).
1979-ben megszűnt a Zemplén Expressz, a helyét gyorsvonat vette át, és újraindult a Borsod Expressz Budapest és Miskolc között.
1982-ben megszűnik a Zselic Expressz, helyette megindul Pécsre a Baranya Expressz, valamint megindul Budapest–Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely viszonylatban a Bakony–Őrség Expressz.
Az Arrabona Expressz pár évnyi szünet után 1986-ban indult újra Budapest és Bécs között, de Sopron helyett Hegyeshalmon keresztül közlekedik.
1989-től a Hajdú Expressz Nyírség Expressz néven közlekedik.
1991 után 1990-ben megszűnt a Favorit Expressz.
1991-től a szegedi Szeged Expressz Maros Expressz néven, a békéscsabai Csaba Expressz pedig Alföld Expressz néven közlekedik, és ekkor indul el Budapest és Nyíregyháza között a Hortobágy Expressz. Ebben az évben indult Magyarországon az InterCity közlekedés. Az új vonatnem járatai a korábbi expresszvonatok helyét vették át, emiatt az új IC-k is gyakrabban az általuk kiváltott expressznek a nevét kapták meg. (A Szombathelyre közlekedő Savaria IC a korábbi expresszel ellentétben már nem Veszprémen, hanem Győrön és Csornán keresztül közlekedik). Először a Miskolc felé közlekedő expresszeket váltották fel, majd 1992-ben a Debrecen, Nyíregyháza, 1994-ben a Pécs és Szeged, 1995-ben a Sopron és Szombathely felé közlekedő expresszeket váltották fel az IC-k.
1992-ben indult el a Beograd Expressz Belgrád–Kelebia–Kiskunfélegyháza–Cegléd–Kőbánya-Kispest–Budapest-Kelenföld–Győr–Hegyeshalom–Bécs viszonylatban.
1994-től az Arrabona Expressz meghosszabbított útvonalon, Záhony és Bécs között közlekedik.
1997-ben megszűnt az utolsó belföldi expresszvonat, így Békéscsaba, Kaposvár, Zalaegerszeg és a Balaton felé is IC-k kezdtek közlekedni.
2000. szeptember 25-én megszűnt a Saxonia Expressz.
2001. június 10-től az Orient expressz már nem jár Magyarországra.
2003-tól a Beograd Expressz gyorsvonatként közlekedik csak Budapest-Keleti és Belgrád között. Ez év végétől indul el a Tihany Expressz Budapest–Balatonfüred–Tapolca–Keszthely viszonylatban.
2004-ben néhány vonalon újra közlekedtek expresszvonatok név nélkül, ezek leginkább a gyorsvonatokat váltották fel (például Sopron, Szombathely és Zalaegerszeg felé), és csak fakultatív helyfoglalási lehetőség volt rajtuk, de 1 év múlva ismét gyorsvonatok közlekedtek helyettük.
2005-től a Tihany Expressz IC-vonatként közlekedik.
A 2009-es menetrendváltással egy új expresszvonatpár közlekedik Szeged–Miskolc viszonylatban: Szeged–Kistelek–Kiskunfélegyháza–Kecskemét–Újszász–Jászberény–Hatvan–Vámosgyörk–Kál-Kápolna–Füzesabony–Mezőkövesd–Nyékládháza–Miskolc útvonalon. Az expresszvonat a menetrendváltással átalakuló Szeged–Záhony/Miskolc viszonylatú gyorsvonatot jelenti, melynek a Záhonyba közlekedő része megszűnt, így a gyorsvonat expresszvonatként közlekedik Szegedről Miskolcra, továbbra is Cegléd, illetve ez évtől Szolnok állomás érintése nélkül, egy órával rövidebb menetidővel. Ez a vonat Campus Expressz néven közlekedik. Szintén menetrendváltással a nyári Szeged–Fonyód viszonylatú fürdősvonat Aranyhíd Expressz néven közlekedik, és szintén a nyári menetrend idején Budapest–Siófok viszonylatban közlekedett fűrdősvonat Siófok Expressz néven, ez utóbbi később tovább ment Fonyódra, bár ez a vonat a menetrendekben gyorsvonatként jár, az "Expressz" név reklám céljából szerepel. Ezek az expresszek már a gyorsvonatokhoz hasonlóak voltak, azzal a különbséggel, hogy kötelező volt rájuk a helyjegy váltása, és a mai belföldi expresszek is ezt a szolgáltatást nyújtják.
A 2012/2013-as menetrendváltással egyidőben a korábbi Budapest–Baja viszonylatban közlekedő Gemenc IC és Sugovica IC, továbbá a Budapest–Kaposvár viszonylatban közlekedő Kapos IC, valamint a Sátoraljaújhely–Budapest viszonylatban közlekedő Zemplén IC is expresszvonatként közlekedik. A nyári menetrend idején Miskolc–Balatonszentgyörgy viszonylatban fürdősvonat közlekedik Ezüstpart Expressz néven. Ebben az évben a Siófok Expressz nem közlekedett.
A 2013/2014-es menetrendváltással egyidőben iskolaidőben vasárnaponként expresszvonat közlekedett Győr–Budapest-Déli pályaudvar között Tálentum Expressz néven, amely egyben az X10-es viszonylatjelzést is megkapta, ezzel egyidőben pedig megszűnt a Kapos Expressz. 2014. június 21-től az Aranyhíd- és Ezüstpart Expressz meghosszabbított útvonalon, Keszthelyig közlekedik, és ismét jár a Siófok Expressz, szintén Keszthelyig meghosszabbítva.
2015. június 20-tól Budapest-Déli pályaudvar–Siófok–Keszthely/Nagykanizsa viszonylatban új fürdősvonatok közlekedtek Balaton Expressz néven, amelyeknek érdekessége, hogy az országban először InterCity kocsit is továbbítottak, amiben a menetjegyen és a helyjegyen felül IC-pótjegyet is kellett venni, ami tartalmazta a helybiztosítást is. Ezzel egyidőben a Siófok Expressz Siófoki FLIRT néven közlekedik, továbbra is gyorsvonatként.
A 2015/2016-os menetrend váltástól Budapest-Keleti pályaudvar–Győr viszonylatban új expresszvonat közlekedett Vaskakas Expressz néven (szintén X10-es viszonylatjelzéssel). 2016-tól a nyári Záhony–Keszthely viszonylatú fürdősvonat is expresszvonatként jár Aranypart Expressz néven, a decemberi menetrend váltástól a Zemplén Expressz ismét InterCity vonatként közlekedik.
2017. április 2-án megszűnt a Talentum -és a Vaskakas Expressz, a helyüket gyorsított személyvonatok vették át. 2017-től a nyári Győr–Keszthely viszonylatú fürdősvonat is expresszvonatként közlekedik Tanúhegy Expressz néven.
2018-tól a Balaton Expressz vonatok kizárólag Budapest-Déli pályaudvar–Keszthely viszonylatban közlekednek, ezzel egyidőben új fürdősvonatok közlekedtek Budapest-Déli pályaudvar–Nagykanizsa viszonylatban Tópart Expressz néven, amelyek szintén továbbítottak IC kocsit, amikbe a menetjegyen és a helyjegyen felül IC-pótjegyet is kell venni.
2019-től a Budapest–Split viszonylatú Adria-, valamint a Budapest–Koper/Rijeka (Fiume) viszonylatú Istria nemzetközi gyorsvonat is expresszvonatként közlekedik, ezzel egyidőben az Arany- és Ezüstpart Expressz csak Balatonszentgyörgyig közlekedik, amik az Aranyhíd Expresszel együtt immár IC kocsit is továbbítanak, amikbe a menetjegyen és a helyjegyen felül IC-pótjegyet is kell venni, továbbá a nyári időszakban a Budapest–Siófok–Zágráb viszonylatú Agram- és Gradec nemzetközi gyorsvonat is expresszvonatként közlekedik.
2020 után 2020-tól az Ezüstpart Expressz tovább közlekedik Sátoraljaújhelyre, ezzel egyidőben megszűnt a Tanúhegy Expressz (az utolsó vonat 2019. augusztus 25-én közlekedett), helyette a Győr–Balatonszentgyörgy viszonylatban 2 óránként közlekedő InterRégió vonatokkal lehet utazni. (2023-tól újból járt Tanúhegy nevű vonat, de sebesvonatként).