Soós Zoltán (Hajdúnánás, 1935. július 6. – Budapest, 2015. augusztus 2.) magyar költő.
Élete Édesapja, aki motorszerelő volt, 1945 márciusában meghalt málenkij robotban a Szovjetunióban. Soós Zoltán vasesztergályosként 1952-ben szabadult. Szakmunkásvizsgája után egy évig az „Ózdi Vasas” című üzemi lap munkatársa. A helyi lapban jelentek meg versei, majd országos irodalmi lapokban is (ÉS, Kortárs, Új Írás stb.). majd az Ózdi Szakszervezeti Központi Könyvtár munkatársa. Közben levelező tagozaton leérettségizett. Hazatért Hajdúnánásra, 1955-ben az ottani városi könyvtár vezetője lett, 1956-1957 között a városi kultúrotthon igazgatója. 1958-ban Budapestre költözött.
1958-1961 között a Népművelési Intézet módszertani előadója. 1961-ben a Fiatal Művészek Klubjának igazgatója lett. 1961-től 1962-ig kulturális akadémiai hallgató. 1962-től 1963-ig a Magvető Könyvkiadó propagandistája.
1964-től 1968-ig a Magyar Hajó- és Darugyár könyvtárosa, 1968-tól 1970-ig a "Hajó-Daru" újságírója. 1971-től 1972-ig az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet műszaki ügyintézője. 1972-től 1976-ig a Magyar Hajó- és Darugyár munkaügyi előadója.
1976-tól szabadfoglalkozású író. Az Irodalmi Alapnak 1953 óta, a Magyar Írószövetségnek 1966 óta, a Magyar Újságírók Szövetségének 1968 óta tagja. A rendszerváltást követően - megélhetési lehetőségként - a Népszabadságnál helyezkedett el, mint biztonsági őr. Innen ment nyugdíjba 1995-ben. A nyilvánosságtól visszavonult nyugdíjasként legkedveltebb időtöltése családfájának levéltári kutatása volt, de lelkesen foglalkozott a buddhizmussal is. 2015. Augusztus 2-án hunyt el 80 éves korában. Kívánsága szerint hamvait kedvenc egykori hajógyára és a sólyatér közelében bocsátották a Duna vizére.
Soós Zoltán költői pályáját idilli, falusi pillanatképekkel kezdte; a nagyváros és a munkássors élményvilága azonban hamarosan egyeduralkodóvá vált költészetében. Első kötete (Napébresztő, 1963) máris ráirányította a közfigyelmet, mely egyfelől széles közönségsikerben, másfelől – indokolt – kritikus észrevételekben nyilvánult meg. Írásainak témája: a nagyüzemi munkások, orenburgi építők, olajbányászok, katonák, bűnüldözők - költészeti munkásságának kezdetén falusi idillek is megjelentek verseiben. Rá- és beleérzései ösztönösen találóak voltak, érdeklődési köre, kíváncsi szellemisége mindig friss volt.
Költészetének jellemzői
Témáit szülővárosa körülményeiből (családi, néphagyományi) és a munkásélet köréből merítette. A későbbiek során bűnügyi és katonai tárgykörből írt. Rímes-szójátékos, epigrammatikus és szonettes-mesterszonettes formák jellemzik költészetét. Következetes képviselője a mindennapok igazsága kimondásának. Elkötelezett közösségi érzelmű, mindenkit a KÖZért végzett következetes tettei, munkája alapján ítél igazságosan. Soha sem „fért bele” az ún. hivatalos (irodalom)politika kedvencei sorába, bár nem egyszer a belsőből vezérelt opponáló hangja miatt néha úgy ítélték egyes (akár olvasói) körökben is. Bátor hangú bökversei, csipkelődően ironikus-önironikus hangvételű „odamondogatásai”, valamint fennkölt hangú, emberien esendő vallomásai egyaránt jellemzik költészetét, magatartását. A költő 1967-ben SZOT-díjat kapott.
Kötetei Napébresztő; Magvető, Bp., 1963 Aggódnak érted; Magvető, Bp., 1965 Gorombakovácsok; Magvető, Bp., 1966 Soós Zoltán játékos versezete Pityeri harckocsizó hihetetlen, ám többnyire hősies kalandjairól; Zrínyi, Bp., 1967 Játék a fegyverekkel. Szonettek; Zrínyi, Bp., 1969 Sólyatéri tél; Magvető, Bp., 1972 Sólymok között egy veréb. Versek; Zrínyi, Bp., 1976 Új versek és Gorombakovácsok; Magvető, Bp., 1977 Tűzpecsét az égen. Sivatagi rakétás napló; Zrínyi, Bp., 1978 Pohárköszöntő. Egy megtért alkoholista viszontagságaiból; Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság Titkársága–Magyar Vöröskereszt, Bp., 1978 Hátországi portya; Zrínyi, Bp., 1982 Kútölők; Zrínyi, Bp., 1983 Egyszer volt Orenburg; Zrínyi, Bp., 1984 Narkotikum; az Alkoholmentes Klubok Fóruma 1985/4. karácsonyi melléklete; Bp., 1985 (részben angol nyelvű) Hadijátékok; Zrínyi, Bp., 1986 Járőr nyomán; BM Határőrség Politikai Csoportfőnöksége, Bp., 1986 A furuszár forog; Zrínyi, Bp., 1987 Ágyúval verébre; Ifjúsági Lap és Könyvkiadó, Bp., 1987 (IM exkluzív) Értő bíráim ti lehettek; Zrínyi, Bp., 1988 Piások Bicskakönyve. Versek; szerzői, Bp., 1995 Aktuális régi versek; Soós Zoltán: Mulat a Vezér. Válogatott versek 1951-1985 (Baranyi Ferenc Hegyibeszéd c. kötetével egybekötve); K. u. K., Bp., 1995 Bökversnapló 1985-1995; szerzői, Bp., 1996 (Z-füzetek)
Subah Zoltán álnéven Márta. Zichy Mihály „Szerelem” című albumából 15 lap melléklettel; Művészetpártolók Első Magyar Nosztalgia Egylete, Budapest, 1988 Márta. Zichy Mihály „Szerelem” című albumából 15 lap melléklettel; 2. bővített és javított kiadás; Anivid, Budapest, 1989 Márta, folytassuk!; ill. Zichy Mihály „Szerelem” című teljes albuma; PallWest, Budapest, 1990
Irodalom Ki kicsoda? (1996) A magyar irodalom története 1945-1980
Források A magyar irodalom története 1945-1975 - Soós Zoltán Elhunyt Soós Zoltán költő Alkotói adatlapja a Moly oldalán* (Emlék)honlapja: www.gorombakovacs.hu
További információk Bán Béla emlékezője - Facebook Ezredvég, V. évfolyam, 1995/8. augusztus Simor András: Soós Zoltán verséről http://ezredveg.vasaros.com/html/2015_11_12/1511122.html#bafe Baranyi Ferenc nekrológja
Kategória:Magyar költők Kategória:SZOT-díjasok Kategória:Hajdúnánásiak Kategória:1935-ben született személyek Kategória:2015-ben elhunyt személyek