A spanyol márna (Luciobarbus comizo) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása A spanyol márna élőhelye az Ibériai-félsziget délnyugati és déli tájainak sebes folyói, a Tajo és oldalfolyója, a Guadiana és a Guadalquivir vízrendszere.
Megjelenése A hal kerekded teste mérsékelten nyújtott, hasoldala csaknem egyenes vonalú, tarkóprofilja púpos; feje széles, felülről lapított, alacsony. Orra széles, lapos, szája alsó állású, ajkai keskenyek; 4 rövid, vékony bajuszszála van, az első visszahajtva nem ér a szemig. Pikkelyei nagyok, 49-51 van az oldalvonal mentén. Hátúszója 11-12 sugarú, az első nagyon erősen elcsontosodott, és a hátulsó peremén fűrészes szélű. Farok alatti úszója 8 sugarú. Farokúszója kimetszett. Garatfogai háromsorosak, 5.3.2-2.3.5. A spanyol márna színe élőhelyei szerint nagyon változó. Háta sötét, a barnászöldtől a szürkészöldig változik. Oldalai világosabbak, ezüstösen csillogóak, Hasa fehéres. Testhossza 20-30 centiméter, legfeljebb 80 centiméter.
Életmódja A vízfenék közelében élő rajhal, szereti az erősen áramló homok- vagy kavicsaljzatú vizeket. Tápláléka főként apró talajférgek, a fenéken élő kis rákok, puhatestűek, amellett halikra és (főként a fiatalok) növényi táplálék.
Szaporodása Április és június között, a víz hőmérséklete szerint változóan ívik, ikráit elöntött, alacsony kavicspadokra rakja. Az ikrák és az ivadék fejlődése alig ismert.
Források
Luciobarbus comizo (Steindachner, 1864) FishBase Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.
Kategória:Luciobarbus Kategória:Halfajok Kategória:Spanyolország halai Kategória:Portugália halai