Aranyosapáti község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Fekvése A vármegye északkeleti részén fekszik, a Tisza bal partján, Vásárosnaménytól 12 kilométerre északra.
A szomszédos települések: észak felől Újkenéz, északkelet felől Tiszaadony, délkelet felől Tiszavid, dél felől Gyüre, délnyugat felől Lövőpetri, nyugat felől Nyírlövő, északnyugat felől pedig Tornyospálca.
Megközelítése Közúton négy irányból érhető el: Kisvárda, illetve Tiszaadony felől [a Tiszán kompon átkelve] a 4109-es úton, Vásárosnamény-Gyüre és Újkenéz felől pedig a 4115-ös úton.
Vonattal a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon érhető el, melynek egy megállási pontja van itt; Aranyosapáti megállóhely a 4109-es út vasúti keresztezésétől nem messze délre található, közúti elérését az előbbi útból kiágazó 41 316-os számú mellékút teszi lehetővé.
Története Aranyosapáti 1950-ben keletkezett két falu, Kopócsapáti és Révaranyos egyesüléséből. Révaranyos maga is két középkori falu, Aranyos és Bács összeolvadásából jött létre a 17. század végén.
Neve is utal arra, hogy valamikor apátsági birtok volt. Apáti első fennmaradt okleveles említése 1316-ból való, amikor I. Károly a területet akkori uraitól elvette és Kállai Egyed fiainak adományozta.
Bács neve a történeti forrásokban először 1331-ben, Aranyosé 1448-ban bukkan fel. Tulajdonosaik többször változtak, voltak a Várday, az Upory és az Eördögh család birtokában is.
A török hódoltság alatt a lakosság száma erősen lecsökkent. A 18. században orosz lakosok is érkeztek a településre.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Pálfi András (független) 1994–1998: Pálfi András (független) 1998–2002: Pálfi András (független) 2002–2006: Varga Péter (független) 2006–2010: Kozma Erika (független) 2010–2014: Sándorné Kozma Erika (független) 2014–2016: Sándorné Kozma Erika (független) 2016–2019: Kazsuk Csaba (független) 2019–2024: Kazsuk Csaba (Fidesz-KDNP) 2024– : Kazsuk Csaba (Fidesz-KDNP)
A településen 2016. április 10-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
Népesség Aranyosapáti népessége 2011-ben 1988 fő volt, de 2016 elejére 2054 főre emelkedett. A népességszám növekedésében jelentős szerepet játszottak az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltözők.
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 38,6% cigánynak, 0,3% ukránnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,6%, református 36%, görögkatolikus 23,4%, felekezeten kívüli 5,9% (13,1% nem válaszolt).Aranyosapáti Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 17,5% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek és örménynek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,6% volt római katolikus, 28,2% református, 17,1% görögkatolikus, 3,6% egyéb keresztény, 7,9% felekezeten kívüli (33,5% nem válaszolt).Aranyosapáti Helységnévtár
Nevezetességei Szent Miklós püspök 18. századi görögkatolikus, barokk temploma Nagyboldogasszony római katolikus, késő barokk temploma Az 1725-ben épült Újhelyi-kastély Kultúra Lovagrendje Emlékparkja (az Aranyos Közösségi Alkotóház kertjében, Petőfi Sándor utca 60.) Határtalan összefogás kapuja (az Aranyos Közösségi Alkotóház kertjében, Petőfi Sándor utca 60.) New York állam korábbi kormányzójának, George Patakinak a nagyapja innen vándorolt ki az Amerikai Egyesült Államokba.
Jegyzetek
További információk http://adrinusa.ucoz.hu/index/aranyos_kozossegi_es_alkotohaz/0-6
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései