Aparhant község Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.
Földrajza Fekvése A falu Bonyhádtól 8 km-re északnyugatra, Szekszárdtól 28 km-re nyugatra, a Völgység szívében fekszik, északról a Tolnai-Hegyhát, délről a Mecsek és keletről a Szekszárdi-dombság veszi körül. Aparhant központján a Bonyhád-Majostól Kurdig húzódó, a 6529-es és 6532-es utakat összekötő 6538-as út vezet keresztül; zsákfalunak tekinthető északi szomszédja, Nagyvejke az előbbi útból Aparhant északi szélén kiágazó 65 164-es úton érhető el.
A település legmagasabb pontjának, az Apari-szőlőhegynek tengerszint feletti magassága 226 méter, a legmélyebbé, az Apari 5-ös halastó vízszintjéé pedig 118 méter.
Szomszédos települések: északra Nagyvejke (7 km), északkeletre Bonyhádvarasd (légvonalban alig 5 km, de közúton 18 km), délkeletre Majos (4 km), délnyugatra Izmény (légvonalban alig 4 km, de közúton 18 km), északnyugatra Mucsfa (6 km).
Éghajlata Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–600 mm között alakul. Az évi középhőmérséklet 10 C° felett van. A napsütéses órák száma meghaladja a 2100 órát. Az uralkodó szélirány északnyugati, az átlagos szélsebesség pedig eléri a 2,9 m/s-ot. Növénytermesztés szempontjából Aparhant igen jó fekvésű, hiszen az utolsó tavaszi fagyok ideje április közepére esik.
Vízrajza Patakok: Apari-patak, Hanti-patak, Cinkai-patak, Frank utcai-patak és Csurgó-patak. Halastavak: az Apari-patak mentén öt, a Hanti-patak torkolatánál egy és a Csurgó-patak mellett is egy.
Története thumb|261x261px|Apar és Hant A községet 1940-ben hozták létre két település, Apar és Hant egyesítésével.
Apar nevét Apor kalandorvezérről kapta, akinek seregéhez tartozott a jól ismert Botond nevű katona is. Tolna megyében ugyanennek az Apor családnak két Apar nevű falu is a tulajdonában volt, az egyik a mai Pálfától mintegy másfél kilométerre északra található. Ez a török hódoltság alatt teljesen elpusztult, lakói elmenekültek. A másik a mai Apar, amely távolabb volt a török erődöktől és váraktól, így a török kiűzése után is fennmaradt, új telepesekkel szaporodott és fejlődött. A legkorábbi történelmi dokumentum, amelyben Aparunkról biztosan említést tesznek, V. Ince pápa 1276-ban kelt bullája. Ugyanez a bulla Hantót ("Hunta") is említi, ami megerősíti, hogy nem a törökök által elpusztított Aparra utal. A szótár szerint a Hant gyeptégla kunyhót, gyeptéglából épített kunyhót jelent. Hant a 11. században a Sák nemzetség lakhelye volt, temploma pedig már a 13. században állt. A honfoglaláskor elpusztult, lakói szétszóródtak. Római katolikus templomát a 18. század második felében építették újjá, amely ma késő barokk műemlék. A mai Apar a legrégebbi lakott település. A kedvező természeti környezet is magyarázza, hogy már a kőkorszakban lakott volt. Az újkőkortól a középkorig, a neolitikumtól a középkorig terjedő régészeti szórványleletek kerültek elő Aparon ifj. Csiszér Antal magángyűjteményéből Hanton. A rómaiak is lakták a helyet, a falu határában számos római kori érmét találtak. Minden valószínűség szerint a rómaiak után az avarok és a hunok is átvonultak a mai Aparhanton, és hódító őseink is korán elfoglalták.
Apar elődjének, Apornak első fennmaradt okleveles említése 1314-ből való; ekkor három nemest tiltottak el a birtok és az itt található Szűz Mária-kolostor használatától. A név később Apaar, Apor, Apoor, Apour, Apowr, Apur, Opor, Opoor, Opour, Opur, Opowr alakváltozatban is előfordult; személynévből eredhet, amely az apa főnév származéka lehetett. Innen származott Garázda Péter, Janus Pannonius költőtársa.
A prépostsággal rendelkező település a török hódoltság idején teljesen elpusztult, a 18. század elején a környékbeli településekhez hasonlóan német betelepülők népesítették be ismét. 1702-ben az "apari uradalmat" Zinzendorf Vencel grófnak, a bécsi pénzügyminiszternek adományozták. Az egész uradalomban öt falu volt, a többi puszta. A birtok központja Apar volt, innen ered az "Apari uradalom" elnevezés.
Apar lakossága az új telepesek bevándorlásának köszönhetően főként az 1743-46. és az 1754-58. és 1762. években nőtt jelentősen, míg Hant lakosságának változásában az 1744. és az 1756. év volt jelentős.
1945-ben bukovinai székelyek telepedtek le Aparhanton.
1945 új korszakot jelentett a székelyek életében. Hirdetmény közölte az új úti célt, Bonyhádot. Az andrásfalvi székelyek Aparhantra kerültek 122 családdal, 568 lélekszámmal és 321 gyermekkel.
Érthető, hogy kezdetben – úgy mint a többi településen – Aparhanton is igen nagy ellentétek voltak a betelepített székelyek és a már itt lakó svábok között. Idővel ez az ellentét is gyengült és mára már békében él egymás mellett mind a sváb, mind a székely, mind a felvidéki nép.
Nevezetességei Szent Bertalan római katolikus templom, 15. századi, gótikus stílusban épült Mihály arkangyal római katolikus templom, 18. századi, késő barokk stílusban épült Szent Vendel kápolna, 1903-ban épült Csiszér Antal magángyűjteménye – régészeti leletek az újkőkortól a középkorig
Oktatás Aparhanti Általános Iskola www.aparhantiskola.hu Története Az apari iskola a Szent Bertalan templom melletti kis iskolában kezdte meg működését 1882-ben. Apar és Hant egyesülése után a Trerr-házból és a tehén istállókból átalakított részekkel bővült az aparhanti iskola.
Iskola Hant Története A hanti iskola a mai óvoda épületében működött az aparhanti iskola megalakulásáig. Iskolaigazgatók 1990-től: Schunk József, Kianekné Györgyi, Sármány Gyula, Somogyvári Rita
Közélete Polgármesterei +TerminusNévJelölő szervezetMegjegyzés1990–1994Szűcs Györgyfüggetlen1994–1998független1998–2002független2002–2006független2006–2010független2010–2010Kenderesiné Szücs Ibolyafüggetlenhivataláról lemondott2010–2014Szűcs Györgyfüggetlenidőközi választás: 2010. december 19.2014–2015betöltetlen2015–2019Csóka Attilafüggetlen2019–2024Dávid Tímeafüggetlen2024–2026független2026–Fábián Lászlófüggetlen
A településen 2010 utolsó negyedévében két polgármester-választás is zajlott: miután ugyanis Kenderesné Szűcs Ibolyát a "rendes" önkormányzati választáson, október 3-án polgármesterré választották, október 15-én – mindössze 12 nap elteltével – le is mondott a tisztségéről. Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2010. december 19-én tartották meg, két jelölt részvételével.
A következő, 2014-es önkormányzati választás keretében viszont Aparhanton nem lehetett polgármester-választást tartani, mert a posztra senki sem jelöltette magát. Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2015. január 25-én tartották meg, négy jelölt részvételével.
A településen 2026. május 31-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani, mivel a települést a 2019-es önkormányzati választás óta vezető polgármester, Dávid Tímea 2026 márciusában lemondott hivataláról. A választáson 7 független polgármesterjelölt vett részt, a győztes az érvényesen leadott szavazatok alig több, mint 30 százalékával nyerte el a mandátumot.
Népesség A település népességének alakulása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 3% cigánynak, 10,5% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,3%, református 2,6%, evangélikus 1,5%, felekezeten kívüli 4,2% (14,4% nem nyilatkozott).Aparhant Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 8,1% németnek, 3% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% horvátnak, bolgárnak és ukránnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,2% volt római katolikus, 2% evangélikus, 0,9% református, 1,2% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (34,2% nem válaszolt).Aparhant Helységnévtár
Aparhanti plébánosok Vizi János (1947–1963) Demse Péter (1963–1967) Kriszt Mátyás (1967–1981) Sebestyén András (1981–1994) Végvári Tibor dr. (1994–2002) Bukovics István (2002–2012) Matis Géza (2012–)
Híres emberek Aparon vagy Hanton születtek Garázda Péter (Apar, 1448 – Esztergom, 1507) kiemelkedő 15. századi magyar humanista, költő és prózaíró Bitter Illés Béla OCist (Apar, 1868. október 22. – Pécs, 1939. szeptember 26.) ciszterci szerzetes, főigazgató, tankönyvíró, germanista, a Szent István Akadémia tagja Faust Antal (Apar, 1887. dec. 11. – Tevel, 1961. szept. 26.) plébános
Aparon vagy Hanton éltek/élnek Wosinsky Mór (Tolna, 1854. március 28. – Szekszárd, 1907. február 22.) apátplébános, régész, az MTA levelező tagja Kenderesi Tamás olimpiai és Európa-bajnoki bronzérmes, ifjúsági olimpiai bajnok magyar úszó
Testvértelepülései Csíkbánkfalva, RomániaAparhant testvértelepülései Debrőd, Szlovákia
Jegyzetek
Források Szalay Ágoston 1861: Négyszáz magyar levél a XVI. századból. 1504–1560. Pest, 322–323.
További információk Apor és Től
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Tolna megye települései