A Megastictus margaritatus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó Megastictus nem egyetlen faja.
Rendszerezése A fajt Philip Lutley Sclater angol ügyvéd és zoológus írta le 1855-ben, a Myrmeciza nembe Myrmeciza margaritata néven.
Előfordulása Brazília, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és lombhullató erdők.
Megjelenése Testhossza 12–13 centiméter, testtömege 18–21 gramm.
Életmódja Rovarokkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Megastictus Kategória:Madárfajok Kategória:Brazília madarai Kategória:Kolumbia madarai Kategória:Ecuador madarai Kategória:Peru madarai Kategória:Venezuela madarai