Bakonya község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Fekvése A Nyugati-Mecsekben fekszik, Pécstől mintegy 15 kilométerre. Közigazgatási területe kelet felől Kővágótöttössel, dél felől Bicsérddel, nyugat felől Bodával, északnyugat felől pedig Hetvehellyel szomszédos, és észak-északnyugat felől csúcspontosan határos Bükkösddel is.

Megközelítése Közigazgatási területének déli peremén húzódik a 6-os főút, ezen érhető el a legkönnyebben Budapest-Szekszárd-Pécs és Szigetvár-Barcs felől is. Lakott területére azonban csak a 6605-ös útból délnek kiágazó 66 134-es számú mellékút vezet, illetve Kővágótöttös felől elérhető egy változó minőségű önkormányzati úton is.

Története left|thumb|245px|A helyi uránbányász-emlékmű Bakonya Baranya vármegye legősibb falvainak egyike, az újkőkorszaki vonaldíszes kerámia kultúrájának népe élt itt, amiről kis kerámiatöredékek tanúskodnak. Később, a Krisztus előtti 3–4. században a feltárt leletek szerint kelták lakták.

Első fennmaradt írásos említése 1235-ből való. Elnevezése a szláv eredetű bukovina – bükkös, bükkerdő – szóból ered. II. Endre király korabeli levele arra utal, hogy akkor a pécsi székesegyházhoz tartozott.

Lakosai egészen a közeli uránbánya feltárásáig, azaz az 1950-es évek közepéig túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozó emberek voltak, de a magyarországi uránércbányászat elkezdődésekor többségük bányász lett, vagy valamilyen az uránbányászathoz kapcsolódó, azt kiszolgáló szolgáltatóipari munkát végzett. A bánya 1989-es bezárása után a falu hanyatlásnak indult.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Vakaró András (független) 1994–1998: Vakaró András (független) 1998–2002: Varga István (független) 2002–2006: Varga István Csaba (független) 2006–2010: Varga István (független) 2010–2014: Varga István Csaba (független) 2014–2019: Varga István Csaba (független) 2019–2024: Janz Anikó (független) 2024– : Seres József (független)

thumb|250px|helytörténeti múzeum

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 15,2% cigánynak, 0,9% horvátnak, 0,6% lengyelnek, 2,1% németnek mondta magát (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,9%, református 1,2%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 26% (20,6% nem nyilatkozott).Bakonya Helységnévtár

2022-ben a lakosság 70,2%-a vallotta magát magyarnak, 17,3% cigánynak, 1,8% németnek, 0,3% görögnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (29,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,1% volt római katolikus, 0,6% református, 21,3% felekezeten kívüli (57% nem válaszolt).Bakonya Helységnévtár

Nevezetességei Szent György nevére szentelt római katolikus temploma Árpád-kori, a 13. századból származó építmény; többszöri átépítés után nyerte el jelenlegi, barokk stílusú alakját. Plébániaháza a 18. század végén épült.

Ismert emberek Itt élt és alkotott Vörös Vince kisgazdapárti politikus, író, gazda. 1941-ben a Magyar Parasztszövetség alapító tagja, majd titkára, 1944-től a nemzetgyűlés tagja, a Magyar Közösség elleni kirakatper egyik vádlottja volt. 1989 júniusától az újjáalakult FKgP pártelnöke. 1990-ben képviselővé, május 2-án az Országgyűlés alelnökévé választották. Itt született 1950. június 21-én Csoma Dezső esperes-plébános.

Jegyzetek

További információk Bakonya honlapja

Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései