bélyegkép|jobbra|265px|Sidló Ferenc: Szent István lovasszobra (Székesfehérvár, 1938) bélyegkép|jobbra|265px|Danaidák kútja (1933) Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 22. – Budapest, 1954. január 8.MÉL-ban i.m. 1954. január 8. a halál dátuma; sírkőre 1954 van írva; artportal; Magyar művészeti kislexikon i.m. 1953. január 11..) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára.

Életpályája

Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Strobl Alajos mesteriskolájában tanult. Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a gödöllői művésztelepen töltötte.

Hazatérése után, 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig. Itt kapcsolatban állt Körösfői-Kriesch Aladárral, a marosvásárhelyi kultúrpalota számára együtt készítették a Ferenc József koronázását ábrázoló domborművet, s még számos épületdíszt. 1924-től 1948-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, közben dolgozott a Százados úti művésztelepen is. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu. bélyegkép|Sidló Ferenc sírja Budapesten. Új köztemető: 16/4-1-5.

Művészete

1909-től kiállító művész, ekkor a gödöllői művészekkel együtt a Nemzeti Szalonban állított ki. Képmás szobrokkal, aktokkal állandó szereplője volt a budapesti időszakos kiállításoknak. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki, a Horthy-korszakban a sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrászok közé tartozott. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja. A Danaidák kútja egyszerre mutatja a görög művészet és a szecesszió hatását.

Alkotói munkájára a görög művészet mellett a szecesszió gyakorolt mély hatást és Ivan Meštrović szobrászművészete. A nemzet, a hősök, a vallás foglalkoztatta alkotásaiban, s mindazok a karaktervonások, amelyeket az emberek átélnek, elgondolnak múltjukra, kultúrájukra nézve. A magyar emlékműszobrászat egyik nagy mestere.

Művei (válogatás)

Több művét (Primavera, Genius, Szt. István) a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Ismertebb szobrai: Ébredés (Gödöllő, Városi Múzeum, 1911) Római katolikus templom angyalfigurái (Rárósmúlyad/Muľa 1909-11) Ember-ciklus (fejtanulmányok, 1926-27) Nemzeti áldozatkészség szobra (Budapest, 1915, elbontva 1946-ban) Nyugat szobra, (Budapest, 1921) I. világháborús hősi emlékművek (Nagyszokoly, Pécs, Kalocsa) Hősök szobra (Rákoscsaba, 1925) Zichy Mihály emléktábla (Zala, 1927) Nagy Lajos király dombormű (Szeged, Dóm tér, a nemzeti panteonban; 1930) Danaidák kútja (Budapest, 1933) Görgey Artúr mellszobra (Miskolc, 1934; ma a Görgey utcában, a Herman Ottó Múzeum előtt) Madách Imre (Balassagyarmat, 1937) Szent István király szobra (Székesfehérvár, 1938) Szent Imre herceg szobra (Kistarcsa, 1938)

Díjai, elismerései Kistarcsa díszpolgára (1938) Corvin-koszorú (1930)

Köztéri szobraiból

Források

Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Főszerk. Körber Ágnes. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Sidló Ferenc lásd 361. p.

További információk Sidló Ferenc élete, munkássága az artportalon

Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Corvin-koszorúsok Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1954-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar rektorok Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek