A csalitpatkányfélék (Octodontidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.
Tudnivalók A csalitpatkányfélék 13 faja Dél-Amerika délnyugati részén él. A legismertebb faja, a degu (Octodon degus).
Ezek az állatok középméretű rágcsálók, amelyeknek átlag hossza 12-20 centiméter. A csalitpatkányfélék szőre hosszú és selymes; általában barnás színű, alul világosabb. A legtöbb faj éjszakai életmódot folytat. Üreglakó állatok. Gumókkal és kaktuszfélékkel (Cactaceae) táplálkoznak. A foguk a kopás miatt nyolcas alakú formát vesz fel, innen ered a tudományos nevük.
Egyes rendszerező a családot a nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjébe helyezné, de ezt az indítványozást a legújabb genetikai vizsgálatok elutasítják (pl. Opazo, 2005). Korábban a tukókat (Ctenomyidae), ebbe a családba sorolták, Ctenomyinae alcsaládként. A csalitpatkányfélék családjának két legújabb leírt neme a Salinoctomys és a Pipanacoctomys. Egyes bizonyítékok szerint a családon belüli evolúció poliploidia eredménye. A Tympanoctomys barrerae tetraploid, 102 kromoszómával, míg a nemrégiben leírt Pipanacoctomys aureus 92 kromoszómával rendelkezik.
Rendszerezése A családba 8 nem és 13 élő faj tartozik:
Aconaemys Ameghino, 1891 - 3 faj Octodon Bennett, 1832 - 4 faj Octodontomys Palmer, 1903 - 1 faj, szinonimája: Neoctodon hegyi degu (Octodontomys gliroides) Gervais & d’Orbigny, 1844 Octomys Thomas, 1920 - 1 faj Octomys mimax Thomas, 1920 Pipanacoctomys Mares, Braum, Barquez, & Diaz, 2000 - 1 faj Pipanacoctomys aureus Mares, Braum, Barquez, & Diaz, 2000 Salinoctomys Mares, Braum, Barquez, & Diaz, 2000 - 1 faj Salinoctomys loschalchalerosorum Mares, Braum, Barquez, & Diaz, 2000 Spalacopus Wagler, 1832 - 1 faj, szinonimák: Poephagomys, Psammoryctes kisfülű degu (Spalacopus cyanus) Molina, 1782 Tympanoctomys Yepes, 1941 - 1 élő faj és 1 fosszilis faj
Jegyzetek
Források Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Wikispecies ITIS szerint a tukók családja ide tartozó törzs Gallardo, M. H. et al.. (2004). Whole-genome duplications in South American desert rodents (Octodontidae). Biological Journal of the Linnean Society, 82, 443-451. Opazo, J. C. (2005). A molecular timescale for caviomorph rodents (Mammalia, Hystricognathi). Molecular Phylogenetics and Evolution, 37, 932-937.
Fordítás
További információk Deguworld.com - The Internet's Degu Expert, providing information, a forum and advice on raising your Degus. http://www.chez.com/rodent/Octodontidae/Octodontidae.html https://web.archive.org/web/20090302004032/http://www.degutopia.co.uk/ DeguCage.com - Learn all about your degus
Kategória:Emlőscsaládok