thumb|right|220px|Óriáskalmár a Smithsonian Múzeumban Az óriáskalmár (Architeuthis dux) a kalmárok (Teuthida) rendjébe és az óriás kalmárok (Architeuthidae) családjába tartozó faj.
Elterjedése Az óriáskalmár élőhelyének a határai nem teljesen ismertek. Az eddigi kutatások alapján a Csendes-óceánban él.
Ritkaságát mutatja, hogy az első fénykép 2004-ben, az első videófelvétel csak 2012-ben készült el róla.https://www.turistamagazin.hu/hir/ujabb-video-ami-bizonyitja-hogy-letezik-az-oriaskalmar
Megjelenése A jelenlegi ismeretek szerint nőstények (a két visszahúzható végtagot beleszámítva) maximum 12 vagy 13, a hímek pedig maximum 10 méteresre nőnek.McClain CR, Balk MA, Benfield MC, Branch TA, Chen C, Cosgrove J, Dove ADM, Gaskins LC, Helm RR, Hochberg FG, Lee FB, Marshall A, McMurray SE, Schanche C, Stone SN, Thaler AD. 2015. Sizing ocean giants: patterns of intraspecific size variation in marine megafauna. PeerJ 3:e715 https://doi.org/10.7717/peerj.715Anderton, H.J. 2007. Amazing specimen of world's largest squid in NZ. New Zealand Government website.O'Shea, S. 2003. "Giant Squid and Colossal Squid Fact Sheet". The Octopus News Magazine Online. A két visszahúzható végtag nélküli testhossz csak nagyon ritkán haladja meg az 5 métert. Becslések szerint a nőstények elérhetik a 275, a hímek pedig a 150 kilogrammot. Beszámoltak már 20 méter hosszú példányokról is, de ezen beszámolók hitelessége kérdéses.
Pontos színezetét nem ismerik, általában fehéres rózsaszín, de beszámoltak már fehéres pirosas példányról is.
Életmód Pontos táplálékáról és szokásairól szinte semmit nem tudunk. Egyesek szerint más, nagytestű vízi élőlényekkel táplálkozik, de a saját fajtársait sem veti meg. Nagyon mély vizekben élnek. Pontosan nem tudni, milyen mélyen, feltételezések szerint 300 és 1000 méter között.Roper, C.F.E. 1998. Architeuthidae Pfeffer 1900. Tree of Life web project.
Az óriáskalmárok és az ember
Régi időktől kezdve maradtak feljegyzések arról, hogy óriási méretű polipok, kalmárok hajókra, emberekre támadtak. Ezek a regék részben összekeveredtek a skandinávai Kraken-mondájával. Bár a biológusok szerint az óriáskalmárok az emberre nézve nem veszélyesek, több beszámoló ennek az ellenkezőjét látszik mutatni.A történeteket lásd: Dalmady Zoltán: Óriáskígyók és viharágyú – Mendemondák a természettudomány köréből, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1909 (reprint kiadás: ugyanazzal a névvel, Laude Kiadó, Budapest, é. n., ) Gaál István: Amit rosszul tudunk – Természettudományi koholmányok és balítéletek, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1935 (reprint kiadás: Természettudományi koholmányok és balítéletek, Terra-Maecenas, Budapest, 1987, ), Jékely Endre: A vizek óriásai, Gondolat Kiadó, Budapest, 1982, Szekeres Zsolt: A világ legördögibb tengerei, Android Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, Az Uránia-féle Állatvilág vonatkozó 1977-es kötete is az utóbbiakkal ért egyet, amikor így fogalmaz: „Az óriáskalmárokkal kapcsolatban felvetődő leggyakoribb kérdés, hogy vajon e hatalmas állatok megtámadják-e az embert, veszélyt jelentenek-e a hajók számára. Erre a kérdésre határozott igennel kell felelnünk, bár természetesen nem a nagy, modern tengerjáró hajók vonatkozásában. Kétségtelen azonban, hogy egy kisebb hajót vagy csónakot alkalomadtán megtámadhat egy ilyen óriás. Hogy erre kevés példa van, annak nyilván az az oka, hogy az óriások nem jönnek a felszín közelébe. Ez egyben szerencsénk is, mert ha nem így volna, akkor bizony veszélyt jelentenének a csónakázók számára. Szavahihető tanúk arról számolnak be, hogy az újabb időkben is megtámadtak – méghozzá nagyobb hajókat – az óriás kalmárok. Az Architeuthidák 40 km-es sebességgel haladó hajók körül úszkáltak (ez elképesztő sebesség egy víziállat számára; fogalmunk sincs arról, milyen a maximális gyorsaságuk), és támadást intéztek a hajó ellen. Feltehetjük, hogy a hajó törzsét a fogascetek testének nézték, ugyanis helyenként igyekeztek beleharapni, ahol a fogasceteknek az agya található. Hogy ez a feltevés mennyire igaz, az egyszer majd nyilván kiderül. Az óriás tintahalakkal kapcsolatos történeteket tehát nem szabad mindig meséknek tartanunk, de azt is számításba kell vennünk, hogy többnyire alaposan ki vannak színezve.”Urania Állatvilág – Alsóbbrendű állatok, i. m., 327. o.
Régi ábrázolások az óriáskalmár legendás támadásairól:
Megjelenése a kultúrában Az óriáskalmár méretén kívül jelentős mértékben hozzájárult hírességéhez az is, hogy Jules Verne 1870-ben megjelent Nemo kapitány (eredeti címén: Húszezer mérföld a tenger alatt) című tudományos-fantasztikus regényében egy fejezetben szerepeltette a fajt (bár a szerző feltehetően összekeverte a valóban 8 karú, bár jóval kisebb óriáspolippal).Dalmady, i. m., 53. o.
Jegyzetek
Források Brehm Alfréd: Az állatok világa egy kötetben, Légrády Nyomda és Könyvkiadó Rt. és a Genius Könyvkiadó Rt., Budapest, é. n. [1920-as évek] (→reprint kiadás: ÁKV-Maecenas, Budapest, 1990, )
Kategória:Fejlábúak Kategória:Puhatestűfajok Kategória:A Csendes-óceán puhatestűi Kategória:Az Atlanti-óceán puhatestűi Kategória:A 19. században leírt fajok