A Hipparion az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó fosszilis nem.Christol, Jules de - La France savante XVIIe-XXeJ. T. Thurmond and D. E. Jones. 1981. Fossil Vertebrates of Alabama 1-244R. L. Carroll. 1988. Vertebrate Paleontology and Evolution. W. H. Freeman and Company, New York 1-698B. J. MacFadden. 1998. Equidae. In C. M. Janis, K. M. Scott, and L. L. Jacobs (eds.), Evolution of Tertiary Mammals of North America 1:537-559
Leírásuk bélyegkép|balra|250px|Hipparion macedonicum koponyája
Úgy tartják, hogy a valódi lófélék a Merychippus három csoportjából fejlődtek ki, melyek a következők: Hipparion, Protohippus és Pliohippus. A Merychippustól a legeltérőbb a Hipparion volt. A legnagyobb eltérést a fogzománc képezte: eltérően a többi lófélével, a fog nyelv felőli részén egy teljesen elkülönült „fal” helyezkedett el. Az Észak-Amerikában talált teljes és jól megmaradt csontváz azt mutatja, hogy az állat mérete egy kisebb póniéval egyezett meg. A Hipparionok karcsúak, inkább antilopszerűek voltak, és jól alkalmazkodtak a száraz prérinek megfelelő életmódhoz. Vékony lábaikon három ujj ült, ezek patákban végződtek, de csak a középső érte a földet.
Észak-Amerikában a Hipparionból és rokonaiból (Cormohipparion, Nannippus, Neohipparion és Pseudhipparion) sok más lóféle fejlődött ki, és legalább egy ezek közül átvándorolt Eurázsiába a miocén kor idején. Az európai Hipparionok abban különböznek az észak-amerikai fajoktól, hogy kisebb a testük - a legismertebb európai Hippariont Athén közelében találták meg.
Az állatok átlagos marmagassága körülbelül 1,4 méter volt, és testtömegük fajtól függően 62,8-118,9 kilogramm közötti lehetett.S. Legendre and C. Roth. 1988. Correlation of carnassial tooth size and body weight in recent carnivores (Mammalia). Historical Biology 1(1):85-98 A Hipparion-fajokat meg lehet találni Észak-Amerika, Ázsia, Európa és Afrika területén is. A Hipparion emlősnem, körülbelül 22 millió évig élt a Földön, azaz 23 millió és 781 ezer évvel ezelőtt.
Rendszerezés bélyegkép|jobbra|250px|Hipparion
A nembe az alábbi 22 faj tartozik:
Hipparion concudense Pirlot, 1956; Casa del Acero lelőhely Murcia, Spanyolország és Masia de La Roma lelőhely, Aragónia, Spanyolország. Délnyugat-Európa endemikus állata volt. ~11,6–5,3 Mya. Hipparion crassum Gervais, 1859; Odessza, Dorkovo, Ukrajna. Délkelet-Európa endemikus állata volt. ~4,9 Mya– évvel ezelőtt. Hipparion dietrichi Wehrli, 1941; Észak-Macedónia és Nikiti, Görögország. Délkelet-Európa endemikus állata volt. ~9–5,3 Mya. Hipparion fissurae Crusafont & Sondaar, 1971; Soria, Spanyolország. Délnyugat-Európa endemikus állata volt. ~5,3–3,4 Mya. Hipparion forcei Richey, 1948; Contra Costa megye, Santa Cruz megye, Los Angeles megye, Kalifornia. Észak-Amerika endemikus állata volt. ~23–5,3 Mya. Hipparion gromovae Villalta & Crusafont, 1957; Murcia, Spanyolország. Délnyugat-Európa endemikus állata volt. ~9–5,3 Mya. Hipparion laromae Pesquero et al., 2006; Teruel, Spanyolország. Délnyugat-Európa endemikus állata volt. ~9,7–8,7 Mya. Hipparion longpipes Gromova, 1952; Ankara, Törökország. Eurázsia endemikus állata volt. ~5,3–3,4 Mya. Hipparion lufengense Sun, 2013 Hipparion macedonicum Koufos, 1984; Görögország. Délnyugat-Európa endemikus állata volt. ~8,7–7,8 Mya. Hipparion matthewi Abel, 1926; Ankara, Törökország. Anatólia endemikus állata volt. ~11,6–5,3 Mya. Hipparion mediterraneum Roth & Wagner, 1855; Irak, Törökország, Görögorszzág. Anatólia és Délkelet-Európa endemikus állata volt. ~9–5,3 Mya. Hipparion molayanense Zouhri, 1992; Afganisztán. Délnyugat-Ázsia endemikus állata volt. ~9–5,3 Mya. Hipparion periafricanum de Christol, 1832; Aragónia, Spanyolország. Délnyugat-Európa endemikus állata volt. ~9–5,3 Mya. Hipparion philippus Koufos & Vlachou, 2016 Hipparion phlegrae Lazaridis and Tsoukala, 2014 Hipparion prostylum Gervais, 1849 - típusfaj Hipparion rocinantis Hernández Pacheco, 1921; Spanyolország. Délnyugat-Európa endemikus állata volt. ~5,3–1,8 Mya. Hipparion sellardsi Matthew & Stirton, 1930 Hipparion shirleyae MacFadden, 1984 Hipparion sithonis Koufos & Vlachou, 2016 Hipparion tehonense (Merriam, 1916); Észak-Amerika, Floridától Kaliforniáig. ~23,3–5,3 Mya.
Jegyzetek
Források Paleobiology Database link: Hipparion de Christol 1832
Kapcsolódó szócikkek A lovak evolúciója
Kategória:Lófélék Kategória:Emlősnemek Kategória:Afrika állatvilága a miocénben Kategória:Ázsia állatvilága a miocénben Kategória:Európa állatvilága a miocénben Kategória:Észak-Amerika állatvilága a miocénben Kategória:Afrika állatvilága a pliocénben Kategória:Ázsia állatvilága a pliocénben Kategória:Európa állatvilága a pliocénben Kategória:Észak-Amerika állatvilága a pliocénben Kategória:Afrika állatvilága a pleisztocénben Kategória:Ázsia állatvilága a pleisztocénben Kategória:Európa állatvilága a pleisztocénben Kategória:Észak-Amerika állatvilága a pleisztocénben Kategória:Fosszilis páratlanujjú patások