bélyegkép|jobbra|250px|Az egykori Entrádám helye a Nagy-Szamos partján Entrádám, (, 1925-ig Tradam, a zsidó forrásokban Inter Adam) egykor önálló település Naszódtól délre, a Nagy-Szamos bal partján, Naszód vidékén, később Beszterce-Naszód vármegyében. Erdély egyetlen, túlnyomó többségében zsidók által lakott községe volt.
Története Valószínűleg már a 17. században éltek benne zsidók.Egy a 19. század első felében írt neposzi napló szerint azonban csak 1815 után települt. Ziarul grănicerului Vasile Crăciun din Nepos. Arhiva Someșană 20 (1936), 235. o. 1762 és 1764 között vált el Luskától, a későbbi Szamosparttól. 1848 előtt a kevés hely egyike volt Erdélyben, ahol zsidók letelepedhettek. 1838-ban készült el hitközségük későbbi szabályzata. Az 1840-es években lakossága 35-40 zsidó családból állt. 1844-ben ideköltözött egy Golnhofer nevű tímár, és bőrgyárat alapított benne.Virgil Şotropa: Năsăudul de altă dată. Arhiva Someșană 19 (1936), 9. o. A gyár 1848-ban Bardócz Elek tulajdonában volt.Gróf Bethlen Lajos önéletírása, in Makkai László (szerk.), Erdély öröksége, 10. köt., 44. o. Az entrádámiak 1848 után kezdtek beköltözni Naszódra. Ugyanekkor kapott kiváltságukkal élve a házalás mellett szeszfőzéssel kezdtek foglalkozni, és nemsokára minden egyes háznál működött szeszkazán.
A 19. század második felében az ortodox hitű és jiddis nyelvű közösség tagjai magyarosodni kezdtek. A folyamatról kissé ironikus képest fest Liviu Rebreanu Ion című regénye, amely részben a Jidoviţaként szereplő községben játszódik. 1885-ben az állam magyar tannyelvű iskolát alapított.
1918 után a magyarosodás megakadt, lakói között népszerűvé vált a cionizmus. A két világháború között a gazdagabbak szeszfőzés helyett kereskedelemmel, a szegények famunkával, földműveléssel és fuvarozással foglalkoztak. A nem zsidó lakosság aránya 1930-ra 40%-ra nőtt. Zsidó lakóit 1944 májusában deportálták. Naszód környékére kb. száz zsidó tért vissza, de ők az 1950-es évek elején kivándoroltak, főként Izraelbe.
1917–1920-ban és 1941–1944-ben Szamosparthoz tartozott.
Lakossága 1850-ben 197 lakosából 179 volt zsidó és 13 görögkatolikus román. 1900-ban 297 lakosából 150 vallotta magát magyar, 116 német és 29 román anyanyelvűnek; 257 volt zsidó és 29 görögkatolikus vallású.
Híres emberek Itt született 1893. május 6-án Bárd Oszkár költő.
Jegyzetek
Források Randolph L. Braham – Tibori Szabó Zoltán (szerk.): A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. 1. Budapest, 2007
Külső hivatkozások Az entrádámi („Năsăud II”) zsidó temető az International Jewish Cemetery Project oldalán
Kategória:Településrészek Kategória:Holokauszt Kategória:Románia megszűnt települései Kategória:Beszterce-Naszód vármegye települései