A Nemzetközi Meridián Konferenciát 1884-ben tartották Washingtonban, az Amerikai Egyesült Államokban, hogy megállapodjanak a Föld kezdő délkörének kijelöléséről. A konferenciát Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Chester A. Arthur hívta össze.

A konferencián huszonöt ország vett részt (az Osztrák-Magyar Monarchia, Brazília, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Dánia, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Guatemala, Hawaii, Olaszország, Japán, Mexikó, Hollandia, Paraguay, Oroszország, a Dominikai Köztársaság, Salvador, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, az Amerikai Egyesült Államok és Venezuela), 41 küldöttel képviseltetve magát.

Történelmi körülmények A nemzetközi kereskedelem és áruszállítás körülményeit a fejlődés akkori állapotában mind jobban nehezítette a mértékegységek különbözősége, az időzónák szeszélyes alkalmazása és a térképek vonatkoztatási adatainak jelentős eltérése. Ezért csaknem egyidejűleg kötötték meg a nemzetközi méteregyezményt, az egyezményes koordinált világidőre vonatkozó egyezményt és a nemzetközi kezdőmeridiánra vonatkozó egyezményt.

A nemzetközi kezdődélkör egyezményes kijelölése előtt a tengerhajózási és a szárazföldi térképek egymástól eltérő délkört használtak, ami a nagy távolságú áruszállítást nagy mértékben akadályozta. Eltérőek voltak a tengerszint feletti magasságra vonatkozó alapadatok is, és eltérőek az időzónák is. Ez például végtelenül zavarta a kanadai vasúti menetrendek összehasonlítását.

Előzmények 180px|thumb|right|A Királyi Obszervatórium, Greenwich (jelenleg múzeum) 180px|thumb|right|A greenwichi kezdőmeridián

A konferencia döntését megelőzően igen sok délkört használtak kezdő délkörként:

Párizs (2° 20' 14,025” E), Párizsi Délkör Brüsszel (4° 22' 4,71” E) Bern (7° 26' 22,5” E) Pisa, Olaszország (10°24' E) Oslo (Kristiania) (10° 43' 22,5” E) Róma (12° 27' 08,4” E), Mount Mario meridián Koppenhága (12° 34' 32,25” E) Rundetårn Stockholm (18° 3' 29,8” E), Varsó (21° 00’ 42” E), varsói meridián Nagyvárad, (21° 55' 16” E) Alexandria (29° 53' E) Ptolemaiosz Szentpétervár (30° 19' 42,09” E), Pulkovo csillagvizsgáló meridián Gízai nagy piramis (31° 8' 3,69” E), 1884 Jeruzsálem (35° 13' 47,1” E), Szent Sír Templom Mekka (39° 49' E) keletre Greenwich-től Ujjain (75° 47' E), India, Madhja Prades államban Kiotó (135° 46' E?), Japán, XVIII. - XIX. század Washington (77° 3' 2,3” W), Washington meridián Philadelphia (75° 10' 12” W) Rio de Janeiro (43° 10' 19”) El Hierro (Ferro), Kanári-szigetek (18° 03' W), később helyesbítették: 17° 39' 46? W) Lisszabon (9° 07' 54,862” W) Madrid (3° 41' 16,58” W) Érdekesség:

Határozatai A konferencia az alábbi döntéseket hozta:

Egyetlen egységes kezdődélkört (meridánt) határozott meg valamennyi ország számára az aktuálisan létező sokféle kezdődélkör helyett. Javasolta valamennyi kormányzat számára, hogy fogadják el kezdő meridiánként a Greenwichi obszervatórium központi megfigyelő műszerének középpontját. A hosszúsági köröket a kezdőmeridiántól mint nulla foktól két irányban indulva 180 fokig számítsák, keletre pozitív, nyugatra negatív előjellel. Javasolta az egyezményes nap elfogadását általános felhasználás céljára úgy, hogy az sem a helyi idő, sem a szabványos időszámítás vonatkozásában zavart ne okozzon. Legyen az egyezményes nap a közepes szoláris nap időtartama, legyen a kezdőpontja az az időpont, amikor a kezdő délkör helyén éjfél van, a polgári időszámítás céljára való felhasználás vonatkozásában, és számítsák nullától huszonnégy óráig. A konferencia kifejezte azon reményét, hogy amint a gyakorlat szükségessé teszi, a csillagászati és a tengerhajózási értelemben is a nap mindenhol az éjfél időpontjában fog kezdődni. A konferencia reményét fejezte ki, hogy a műszaki fejlesztés lehetővé teszi majd a decimális rendszer kiterjesztését a szögmérés és az időmérés tekintetében is.

A 2. döntés (22-1 szavazataránnyal) elfogadta a greenwichi kezdőmeridiánt. A Dominikai Köztársaság ellene szavazott, Franciaország és Brazília tartózkodott. Franciaország csak 1911-ben fogadta el a greenwichi délkört kezdőmeridiánként.

A 4. döntés egyértelműen elfogadta az időszámítás alapjául a nap hosszát. Két küldött, köztük Sandford Fleming, általános elfogadásra javasolta, míg a többiek nem kívántak ehhez hozzájárulni, minthogy ez nem szerepelt a konferencia eredeti célkitűzései között. Emiatt a konferencia nem hozott döntést a zónaidő kérdésében.

A 6. döntést megelőzőleg Nagy Britannia úgy döntött, hogy legyen a tengerhajózás számára a nap kezdőpontja a dél, tizenkét órával éjfél előtt, a trafalgari csata időpontjára (1805) emlékezve. A csillagászati napot 1925. január 1-jén az újjáalakuló Nemzetközi Csillagászati Unió tizenkét órával az éjfél utáni időpontra helyezte.

Érdekességek Greenwich A Greenwichi Csillagvizsgáló a GPS-készülék szerint 100 méterre van a kezdő meridiántól.

Betlehem Vallási buzgóságból szóba került a betlehemi kezdőmeridián is. Mivel ott nem volt pontos helymeghatározásra alkalmas csillagvizsgáló, ezt a javaslatot nem tárgyalták meg.

Dél vagy éjfél? A Nap helyzetének meghatározása délben végezhető, az éjfél időpontjában a Nap nem látható. Ezért volt kérdéses a konferencia döntése a nap mint időtartam kezdőpontjának értelmezése ügyében.

Kapcsolódása az idő mértékegységéhez Az idő mértékegysége a másodperc; eredetileg a nap 86 400-ad részeként fogalmazták meg. A 11. Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (1960) definíciója szerint (Compte Rendu 86.) a tropikus év 31 556 925,9747 másodperc időtartamú. Ennek az évnek kezdete 1900. január 0-án 12 óra és vége 1901. január 0-án 12 óra. A csillagászati nap 0-án 12 óra a polgári időszámítás szerint 1-jén nulla óra.

A másodperc definíciója azóta megváltozott.

Az időpont csillagászati értelmezéséhez lásd a Julián dátum szócikket.

Az időzónák kérdése A Föld felszínét 15 hosszúsági fokonként 24 időzónára osztották. A jelenlegi közép-európai idő ideiglenes neve Continental Time volt. A kelet-európai idő ideiglenesen Bosporus Time néven szerepelt.

A helyi idő számára kijelöltek szűkebb időzónákat is, amelyek tíz perc eltéréssel különböztek egymástól. Így Magyarország Greenwichtől keletre a nyolcadik lokális időzónába került, míg Ausztria a hatodikba.

A Greenwichtől keletre 180 fokkal jelölt időzóna neve Transitional Time volt. Ez jelenleg a vasárnap–hétfő vonal helye (a nemzetközi dátumválasztó vonal).

Mérések a méter mértékegység meghatározása céljából A geodéziai méréseket a Barcelona és Dunkerque közötti délkörön végezték 1791 és 1798 között, de nem a kezdődélkör definíciója, hanem a méter hosszának meghatározása céljából, Jean-Baptiste Joseph Delambre és Pierre Méchain. Ezt a délkört azért választották, mert jelentős részben szárazföldön halad keresztül, méghozzá csekély tengerszint feletti magasságban (a Pireneusoknál végzett mérések kivételével).

Jelentősebb résztvevők John Couch Adams az Egyesült Királyság képviseletében Kikucsi Dairoku Japán képviseletében Sandford Fleming Kanada Francisco Vidal Gormaz Chile képviseletében báró Ignatz Freiherr von Schæffer az Osztrák–Magyar Monarchia képviseletében

Jegyzetek

Források Az 1884-es International Meridian Conference határozatai Steve Allen's lapján szkennelt formában Proceedings of the 1884 International Meridian Conference a Project Gutenberg alapítvány lapján szöveges formában Csillagvizsgáló Ujjain-ban, Indiában

Kategória:Konferenciák Kategória:Metrológia Kategória:Mértékegységek