bélyeg|250px|Szilassy László (jobbra) Jávor Pállal az Uz Bence című magyar filmben (1938) Szilassy László (szül. Szabó) (Nyírcsászári, 1908. február 13. – São Paulo, 1972. március 30.) magyar színész, filmcsillag.
Az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején Jávor Pál és Páger Antal mellett a magyar filmipar egyik legfoglalkoztatottabb és legnépszerűbb filmszínésze volt.Tolnay 100 – Színháztörténeti konferencia Tolnay Klári filmes partnerével, Szilassy Lászlóval foglalkozó, Miklós Zoltán által tartott előadása (oszk.hu)
Élete és pályája Budapesten jogi tanulmányokat folytatott, majd hét félév után titkára lett Szalay Károly társulatának. Színészkarrierje is itt kezdődött. 1933–34-ben Kallós József társulatában, 1934–35-ben Szegeden, 1935–36-ban Miklósy Imre egyesületében, 1936–37-ben pedig Debrecenben lépett fel. Tagja volt 1937 és 1939 között a Belvárosi Színháznak, 1939–40-ben a Magyar és az Andrássy Színháznak, 1940 és 1942 között pedig a Pesti és a Vígszínháznak. Állandó szerződést ezután nem kötött.
1942–43-ban vendégszerepelt a Fővárosi Operettszínháznál. 1944 őszén sikerült elérnie élete nagy álmát: szerződtették a Nemzeti SzínházhozA Hangosfilm portál Szilassy Lászlóról szóló szócikke – ám mivel tartalékos hadnagyként katonai szolgálatra hívták be, majd szovjet fogságba esett, a nemzet első színházában végül nem volt lehetősége színpadra lépni.
Miután a hadifogságból sikerült megszöknie, 1945-ben emigrált, először 1946-tól Brazíliában élt, majd Argentínában telepedett le. 1950-ben vendégként lépett föl az Argentínai Magyar Színjátszó Társaság fölkérésére, 1951-től tag lett. 1960-ban újból Brazíliába költözött.
Szilassy kiugrása 1938 körülre datálható. Üstökösszerűen felívelő karrierje beindulása szempontjából tehát releváns volt az első zsidótörvény, azaz az 1938. évi XV. törvénycikk hatályba lépése, amely úgy rendelkezett, hogy a szellemi szabadfoglalkozású pályák állásainak maximum 20 százalékát tölthetik be zsidók (numerus clausus). E törvénynek a színészek körében az volt a következménye, hogy olyan korábbi közkedvelt, zsidó származású művészek, mint például Kabos Gyula, Törzs Jenő avagy Ráday Imre egyre inkább kiszorultak a pályáról, míg az olyan nem zsidó színészek előtt, mint az ízes beszédű Szilassy, gyorsan megnyílt a pálya. Felkérések sokaságát kapta.
A kor férfi szépségideáljának tökéletesen megfelelő, jó kiállású, vonzó férfi előnyös külsejének köszönhetően számos dráma és operett, illetve szalonvígjáték szerelmes szerepeit játszotta. Játékstílusa könnyed, természetes volt. Kellemes énekhangja és tánctudása is hozzájárult sikereihez. (A Tokaji aszú című darabban Fedák Sári mellett állhatott a színpadon!.)
Az 1930-as évek végének, 40-es évek elejének egyik legnagyobb filmcsillagává vált, akinek életéről a sajtó is rendszeresen tudósított, aki hatalmas női rajongótábort tudhatott magáénak, akiről új meg új pletykák röppentek föl. Számos filmben kapott főszerepet. Filmográfiája az 1938 és 1944 közötti hét esztendőben 42 filmre rúg.
Ezek többsége vígjáték volt, de a drámai szerepekben is meggyőző tudott lenni – ilyen volt az Alkalom és az Isten rabjai, amelyben egy szerzetest játszott. Szeleczky Zitával, akivel öt filmben játszott együtt, a közönség egyöntetű véleménye szerint „álompárt" alkottak. De más vezető színésznőnek (Karády Katalin, Tolnay Klári, Turay Ida, Simor Erzsi, Honthy Hanna, Bulla Elma, Szörényi Éva) is méltó partnere volt. Komédiákban Latabár Kálmánnal is remek párost alkottak.
A Herczeg Ferenc regénye nyomán forgatott Szíriusz című filmje – a világ első időutazós regényének filmadaptációja – az 1942-es Velencei Biennálén sikert aratott, csupán a náci Németország közbeavatkozása miatt nem kaphatta meg a fődíjat.A Szíriusz című film elemzése – Pápai Zsolt írása; közli: MMA-MMKI Lexikon
A kritika és a közönség egyaránt úgy vélte, hogy Szilassy Jávor Pál utóda lehet majd a filmvásznon, noha Jávor leginkább mulatós, duhaj dzsentriket formált meg, Szilassy ellenben polgári foglalkozást választó, becsületes, törekvő fiatalembereket, például mérnököket vagy orvosokat.
Művészi ambícióit jelzi, hogy nem elégedett meg azzal, hogy a nők bálványaként, amorózóként tündököljön, karakterszerepeket is vállalt. A beszélő köntös című Mikszáth Kálmán-filmadaptációban, amelyet Radványi Géza rendezett (ez az első magyar film, ahol egyes jelenetek színesben láthatók!), Szilassy László a török szultánt alakítja.
Szilassy filmjei közül ma is kellemes szórakozást nyújt a Szegény gazdagok, a Karosszék, az Öreg.malom, a Bercsényi huszárok, a Zenélő majom és a Nászinduló című film. Az előbbi három, az utóbbi hat epizódot ölelt föl a szerelem, illetőleg a nő motívuma köre fonva.
Megjegyzendő, filmtörténeti szempontból érdekes adalék, hogy Szilassy szkeccsfilmekben is szerepelt, úgymint A nőnek minden sikerül, valamint a Szerelmes szívek című produkciókban. Az előbbi három, az utóbbi hat epizódot ölelt föl a szerelem motívuma köré fonva.
Érdekes momentum az is, hogy az 1939-ben forgatott Hölgyek előnyben című filmben Pál/Paulette kettős szerepét megformálva Szilassy nőt (is) alakított, megelőzve Latabár Kálmánnak az Egy szoknya, egy nadrág című 1943-as filmben nyújtott bravúros alakítását Sóvári Péter színészként, illetve Huares Dulcinea, gazdag spanyol özvegyként, nem is beszélve Tony Curtisnek és Jack Lemmonnak a Van, aki forrón szereti című, 1959-ben készült amerikai filmben nyújtott kettős szerepeiről.
Az Új Filmlexikon az Isten rabjai című, 1942-ben készült film János fráterét emeli ki mint Szilassy László legemlékezetesebb alakítását.Új Filmlexikon, 2. kötet (L-Z), Akadémia Kiadó, Budapest, 1973, 512. o.
Bár Magyarországról való távozása után polgári foglalkozásokból kellett biztosítania szűkös megélhetését, amikor 1951-ben Buenos Airesben csatlakozott az Argentínai Magyar Színjátszó Társasághoz, újra igényes feladatokhoz jutott.A Nullaév.hu-n Szilassy Lászlóról készült ismertető Ő alakította Németh László Villámfénynél című drámájában Nagy Imre körorvost, ő játszotta a férfi címszerepet a Noszty fiú esete Tóth Marival című regény drámaváltozatában. A Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmond-műben Valkai tanár úr bőrébe bújt. Herczeg Ferenc Bizáncában pedig karakterszerepet formált meg. Partnere ebben az időszakban is többnyire Szeleczky Zita volt.
Szilassy mint hazafias ikon Szilassy László és Szeleczky Zita egyik legnépszerűbb közös filmjének, a Bercsényi huszároknak a sikeréhez az is hozzájárult, hogy a trianoni traumára is reagált.Lips Adrián: A trianoni trauma alkotóművészi reprezentációja Szeleczky Zita filmjeiben – Jogtörténeti Szemle, 2021. évi 3. szám (újraközli: oszk.hu)
Mint arra az elemzők rámutatnak, a Szilassy és Szeleczky által felváltva elénekelt Darumadár, ha elszállsz című dalból és azt követő udvarlós-kacérkodós jelenetből a kor nézői fontos üzeneteket hallhattak ki.
Amikor Szeleczky karaktere arról beszél, hogy büszke arra, hogy bécsi, Szilassy a magyarság eltéphetetlen összetartozásának szenvedélyes hangvételű megfogalmazásával válaszol: „– Mi akár pestiek vagyunk, akár kolozsváriak, akár pozsonyiak, mi mindig magyarok vagyunk.”
Szilassy ennek a szerepének köszönhetően lett több, mint aktuális szívtipró. Személye összekötődött a nemzeti identitással, a hazafias tematikával. A magyarság összetartozására irányuló kijelentés célba talált.
A Szíriusz című filmben is hangsúlyosan magyar karaktert formál meg: Tibor Ákos grófot. A film nemcsak filmnyelvi újításai miatt, hanem aktuálpolitikai áthallásai okán is érdekes, fontos. Felfogható ugyanis az ország az 1940-es évek elejére már végzetessé vált német orientációja kritikájaként. Amikor a Szilassy-megformálta gróf ebben az „időgépes” sci-fiben visszakerül a múltba, és bevezetik az illusztris, labancok uralta társaságba, mindenkivel tengelyt akaszt, parázs szócsatákba bocsátkozik. A film tele van kifejezett osztrákellenes (értsd: németellenes) kiszólásokkal. (Egyetlen példa: „Nem tűröm ennek a jöttment, idegen népségnek a pimaszkodásait. Ha nagyon szemtelenek, az orrukra kell koppintani. Higgye el, kell ez nekik, különben még azt hinnék, hogy az övék ez az ország.”) A filmtörténeti annalesek szerint a Szíriusz németellenes éle miatt esett el Velencében a fődíjtól, a hazai közönség jórészének viszont éppenhogy tetszett ez a merész odamondogatás. Szilassy nimbusza csak nőtt tőle. Érdemes ideidézni a Szíriusz rendezőjének, Hamza D. Ákosnak egy olyan, 1987-es nyilatkozatát, amelyben filmje férfi főszereplőjéről, Szilassyról ezt mondta:Pethő Tibor A kiradírozott színész – Szilassy László ügye egykorú sajtóforrások alapján című cikke a Fórum Társadalomtudományi Szemlében; 2023/4. szám „Szilassy korántsem volt annyira jobboldali, mint ahogy ez máig él a köztudatban. Amikor én a Szíriuszt forgattam vele, a legvadabb baloldali negyvennyolcas kuruc> magyar volt. Nem hocsak azért, mert a filmbeli szerepe ezt kívánta, hanem valóban így érzett akkoriban. Ezután bolond módon beleszeretett Szeleczky Zitába, akinek úgy akart beférkőzni a kegyeibe, hogy elkezdett jobboldaliaskodni.” 1966-ban vitézzé avatták.
Halála 64 évesen halt meg rákban.
A mélyen megrendült Szeleczky Zita így búcsúzott tőle: „Neked már jó, Lacikám… Megszűnt a kín, a fájdalom, az országért, nemzetünkért való örökös rettegés, tépelődés. Te elmentél, és mégsem haltál meg: hangod, képed megőrizte számunkra a film – és ha az is elszakad, lelkünkben, emlékeinkben élsz örökké, mosolygó szemeddel, száddal, míg csak élünk, míg földi pályánk lejár. Addig is: Isten veled, Lacikám, kedves partnerem!”
Emlékezete A Kétszer kettő című filmet már 1944-ben befejezte rendezője, Manninger János, de csak 1945 végén nyílt lehetőség arra, hogy a nézőközönség elé kerüljön. Ekkora azonban, a politikai klíma változásával a főszerepet játszó Szilassy László már nem kívánatos személynek számított, nem utolsósorban azért, mert 1944 novemberében részt vett Szálasi Ferenc „nemzetvezető” ún. kultúrértekezletén,Kultúrértekezlet Szálasi Ferenc nemzetvezető részvételével (Filmhiradók online – a Nemzeti Filmintézet filmarchívumából) – a kultúrértekezleten a vezető színészek közül megjelent Kiss Ferenc, Páger Antal és Szeleczky Zita mellett Szilassy is emellett olyan megalapozatlan legendák is elterjedtek róla, hogy köze volt a Margit körúti nyilas fogolyszabadításhoz. Jeleneteit ezért újraforgatták Várkonyi Zoltánnal.Feltárulnak a cenzúra miatt dobozban maradt filmek titkai – Lakner Dávid írása a Magyar Hangban; 2019. február 18. (Hasonló helyzet állt tehát elő, mint napjainkban, amikor is a szexbotrányba keveredett Kevin Spacey-t A világ összes pénze című sorozatban egyszerűen kivágták egy már leforgatott filmből. Lecserélték egy másik színészre.) A filmgyárban ezt az esetet még évtizedek múlva is intő példaként emlegették arra, hogy egy színész jobb, ha nem ártja bele magát a politikába. A „létező szocializmus” idején természetesen nem vették jó néven, hogy 1944-ben elhagyta az országot. Szilassy helyzetét még hátrányosabban befolyásolta, hogy névegyezés következtében összekeverték egy nyilas katonatiszttel.Szilassy László, a száműzött filmsztár (Dippold Pál írása a MANDÁN; 2017. március 3.) Az Új Filmlexikon (1973) is azt a téves információt közölte róla, hogy részt vett az 1944. október 15-ei Szálasi-puccsban és a nyilasuralom bukását követően Ausztriába, majd Latin-Amerikába szökött. Emiatt filmjeit betiltották, bár népbírósági eljárás nem indult ellene. Egészen a rendszerváltásig kellett várni a hírnevét beárnyékoló félreértés tisztázására, ekkor sikerült csak cáfolni a ránehezedő vádakat. Ábel Péter cikke tisztázta 1990-ben. Lásd: Ábel Péter: Történelmi nyomozás I—II. Szilassy László vagy Szabó? Színházi Élet, 1990/4. és 1990/5.