A Széchenyi-kastély vagy más néven Esterházy–Trauttmannsdorf–Berchtold-kastély Vas vármegyében (1921 előtt Sopron vármegyéhez, 1951-ig Győr-Moson-Sopron megye Csepregi járásáhozApró Erzsébet, Tóth Ágnes: A magyarországi németek történetének levéltári forrásai, 1670–1950 7. rész Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára (588. oldal); Budapest-München - MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete; Bundesinstitut für Kultur und Geschichte der Deutschen im östlichen Europa - 2010 tartozott), Peresznyén található.

A különféle szakirodalmakat olvasva mind a kastély elnevezését, mind 18. és 19. századi történetét illetően ellentmondások mutatkoznak.

A kastély A kastély nevével kapcsolatosan sem Csatkai Endre 1937-ben, sem László Ernő 1938-ban nem beszél Széchenyi-kastélyról, egyikük sem említi meg, hogy a Széchenyi család tulajdonába került volna: Csatkai Endre kastélyként, László Ernő Berchtold-kastélyként említi. Genthon István 1959-ben már Széchenyi-kastélyként nevezi meg (szerinte a kastély a Széchenyi család számára épült meg a 18. század végén), az 1976-os műemlékjegyzék, Heckenast János 1987-ben, valamint a Magyar nagylexikon 2002-ben hasonlóan; az utóbbi három forrás az elnevezésről információkat nem közöl. Virág Zsolt 2004-ben kijelenti, hogy a szakirodalomban és útikönyvekben ugyan Széchenyi-kastélyként írnak az épületről, valójában azonban sosem állt a Széchenyi család tulajdonában.

A kastély építésével és történetével kapcsolatosan is ellentmondásosak a különböző források. Csatkai Endre 1937-ben azt írja, hogy a mai kastélyt a régebbi felhasználásával a 18. század végén építtette a tulajdonos, az Esterházy család cseszneki ága, miután a peresznyei birtok körüli zavarok rendeződtek. László Ernő 1938-as cikkében arról ír, hogy a jelenlegi kastély megmaradt legkorábbi része a 18. század során épült meg, s az egyes átalakításokkor a régebbi részeket mindig felhasználták. Genthon István 1959-ben azt írja, hogy a kastély a Széchenyi család számára épült meg a 18. század végén. Heckenast János 1987-es cikke, illetve a Magyar nagylexikon 2002-es 14. kötete szerint a kastély 1727-ben épült a régebbi épület felhasználásával. Virág Zsolt 2004-es könyvében arról ír, hogy a kastélyt Esterházy János (1691–1744) fia, Dániel (1723–1759) építtethette 1727-ben, s egyben a peresznyei templom 1727-es átalakítása is az ő nevéhez fűződik.NB. Eszterházy Dániel 1727-ben mindössze 4 esztendős volt, s nehezen képzelhető el, hogy az ő intézkedései révén épült volna fel a kastély, illetve került volna átépítésre a templom. Dénes József szerint a kastély magva a Nádasdyak korából származik, s ezt felhasználva alakíttatta át Esterházy Dániel 1727-ben a kastélyt; a szerző nem említi meg, melyik Esterházy Dánielről van szó. Ugyanis könnyen félreértésre adhat okot, hogy Esterházy Dániel (1723–1759) nagyapja is Esterházy Dániel volt (aki korábban csakugyan Peresznyén lakott, tehát a korábbi kastély már az övé volt, s Peresznyén hunyt el egykori tiszttársa, kedves embere Csajághy János is 1713 elején). A nagyapa Esterházy Dániel azonban 1714. október 1-jén meghalt, így nem építtethette a kastélyt 1727-ben. Csatkai Endre nem említi ezt az 1727-es építést (az 1727-et és Esterházy Dániel nevét csak a peresznyei templom felújításával kapcsolatban említi meg). Virág Zsolt szerint a kastélyt az Esterházy család 1790 körül copf stílusban átépíttette. Egyes források szerint későbbi tulajdonosai a Széchenyiek voltak.NB. Ahogy korábban említésre került, Virág Zsolt szerint sosem volt a Széchényi család birtokában a kastély, hanem pusztán annyi szál fűzi az épületet a Széchényiekhez, hogy néhány évre Széchényi Ferenc zárgondnoksága alá került az Esterházyak eladósodása miatt. Dénes József szerint (Dr. Dénes József: Peresznye településtörténete ) viszont úgy kapcsolódik a Széchenyi családhoz a kastély, hogy a 19. század közepén a tulajdonos Esterházy Ferenc halálát követően az utód a kiskorú Esterházy János lett, akit gróf Széchenyi Ferenc (nem a korábban említett személy!) vett gondnoki szárnyai alá, s a kastélyba költözött, majd itt is élt egészen haláláig, 1858-ig. Genthon István szerint pedig, ahogy' korábban már említésre került, a 18. század végi kastélyépítés a Széchenyi család számára történt meg. 1866-ban gróf Trauttmannsdorf–Weinsberg József vásárolta meg a kastélyt, amit 1872-ben átengedett Jozefa nevű lányának, aki akkor már 1860 óta gróf Berchtold Zsigmond férje volt, így az épület 1872-ben a Berchtold család tulajdonába került. Az első világháború idején Berchtold Lipót közös külügyminiszter lakta, majd az államosításig a család kezén maradt. Jelenleg szociális otthonként működik.

A kastélypark A 6,5 ha-os kastélyparkot ma a Hunyadi János utca két részre osztja. A kastély felé eső parkrész volt korábban a díszkert, ahol ma is megtekinthetők kővázák, illetve egy Flóra-szobor, ami a 18. században barokk stílusban készült. Az utca túloldalán az angolpark található, melyhez egykor vadaskert is tartozott. A tájképi jellegű angolpark ma is látható jellegzetességei a mesterséges tó a benne lévő kis szigettel: „Rousseau szigetével”. A Hunyadi utcával párhuzamos mélyterületen lévő sekélyebb tó ma már csak időszakosan jelenik meg. A kastélyhoz vezető allét és az angolparkot copf stílusú kővázák díszíti. Az egykori kő ülőpadok közül mára kevés maradt meg. A Szent Egyed-templomot és a kastélyt eperfákkal, vadgesztenyefákkal kísért allé kötötte össze a parkon keresztül, amelynek részletei ma is láthatóak.

Az egykori kastélykertben lévő, 1985-ben védetté nyilvánított kertben, egy tó partján áll a nyugati platán (Platanus occienditalis) csodálatos méretű példánya.

2014. március 29-én a park területén került átadásra egy új sportkomplexum, játszótérrel, sportpályával, új fitnesz eszközökkel és defibrillátorral. A fejlesztés összköltsége 22, 8 millió forint volt.

Galéria

Megjegyzések

Jegyzetek

Források

Pecsétes tégla mániások fóruma Peresznye, Esterházy-Trautmannsdorff-Berchtold-kastély

Kategória:Vas megye kastélyai Peresznye