Baté község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése Kaposvártól 15 kilométerre keletre, a Kapos-völgy szívében fekszik.

A közvetlenül határos települések: észak felől Fonó, kelet felől Mosdós, dél felől Kaposkeresztúr, délnyugat felől Kaposhomok, nyugat felől pedig Taszár.

Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 61-es főút, mely délkelet-északnyugati irányban végighúzódik belterületén. Igal felé itt ágazik ki a főútból északnak a 6503-as út, az ellenkező irányban pedig a Kaposkeresztúrra vezető 65 106-os mellékút.

A falu közlekedése jó, naponta mintegy 46 autóbusz-járatpár halad át rajta; könnyen elérhető a közeli megyeszékhely, Kaposvár, a 14 kilométerre fekvő Dombóvár, és a Balaton irányába is járnak autóbuszok.

Megállási pontja van a (Budapest-)Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalnak is, melynek jelentős a személy- és teherforgalma; a falu délnyugati szélén lévő Baté vasútállomáshoz négy sínpáros rakodó-pályaudvar is tartozik.

Története A település a középkorban, egészen 1696-ig Tolna vármegyéhez tartozott. A legrégebbi irat Batéról a 14. századból maradt fenn, az oklevelek tanúsága szerint akkoriban Batejnek hívták. A község környékén már időszámításunk előtt is éltek emberek, amit a falu közelében talált, ma a Nemzeti Múzeumban őrzött neolit kori csiszolt kőeszközök és fémkarikák is bizonyítanak.

Baté a 16. században Bati, majd háromszáz évvel később Bathé néven szerepelt. 1343-ban a Dersfi család, majd 1452-től az Esterházy család és a Festetics család birtokában volt, 1733-tól a második világháború végéig pedig a Gyulai-Gaál család birtokolta a területet. A török uralom alatt a falu csaknem teljesen elpusztult, 1686-ban mindössze öt család élt benne. Jelentős helytörténeti eseményként tartják számon a krónikák az 1848-as esztendőt, amikor a jobbágyok önkényesen földet foglaltak az uraságtól, de ő az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után e földeket visszavette.

A település első iskoláját 1768-ban létesítette a római katolikus egyház. A 19. században használt pecsétjén az S. A. monogram látható. A múlt század első évtizedeiben több mint hatszázan laktak itt, ebben az időben már vasútállomása, postája, telefonja is volt Baténak. 1990-ben 804 fő, 2006-ban pedig már csaknem 900 fő volt a településen élők száma.

Az elmúlt években jelentős fejlődésen ment át a falu: gázrendszer épült, megszépültek a közterek, emlékművet állítottak, sportcentrum épült, s kicsinosították a közintézményeket. Jelentős összegeket fordítottak az út- és járdahálózat karbantartására is.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Horváth Zoltán (független) 1995–1996: Horváth Zoltán (független) 1996–1998: Zsalakó Ernő (független) 1998–2002: Zsalakó Ernő (független) 2002–2006: Zsalakó Ernő (független) 2006–2010: Zsalakó Ernő (független) 2010–2014: Zsalakó Ernő (független) 2014–2019: Zsalakó Ernő (független) 2019–2024: Zsalakó Ernő (független) 2024– : Bőzsöny András (független)

Baté azon települések közé tartozik, ahol az 1994. december 11-i önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében szavazategyenlőség miatt nem lehetett eredményt hirdetni. A négy induló közül a két független (Fonai Jenő és Horváth Zoltán) a két pártjelöltet (a Fideszes Gyenes Jenőt és az MSZP-s Kárnyáczki Lajosnét) messze megelőzve egyaránt 130–130 szavazatot szerzett. Az emiatt szükségessé vált, 1995. június 18-án tartott időközi választás a hivatalban lévő településvezető, Horváth Zoltán győzelmét hozta. A településen 1996. április 14-én újabb időközi polgármester-választást kellett tartani Horváth lemondása miatt.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,8%-a magyarnak, 0,8% németnek, 5,4% cigánynak mondta magát (21,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,9%, református 2,4%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 8,8% (31,5% nem nyilatkozott).Baté Helységnévtár

2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,9% németnek, 0,1-0,1% horvátnak, szerbnek, örménynek és szlováknak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,9% volt római katolikus, 3,2% református, 1,3% evangélikus, 0,1% görögkatolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 13% felekezeten kívüli (37,9% nem válaszolt).Baté Helységnévtár

Nevezetességei Gaál-kastély

Batéi tó 2005-ben kezdődött meg a magán horgásztó építése (horgászat áprilistól szeptember végéig péntektől vasárnapig 8 - 19 óra között). A helyére eredetileg az önkormányzat 15 hektáros csónakázó tavat tervezett.

Halak: ponty, amur, keszeg, kárász, csuka, süllő, harcsa. A tónak mindkét oldalán lehet horgászni a falu felőli oldalon az utolsó stégig, a másik oldalon pedig a V alakú fáig. A rendezett tóparton stégeket, ülőhelyeket és tűzrakóhelyeket alakítottak ki.

Jegyzetek

További információk Baté település honlapja A batéi tó honlapja

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Somogy megye települései Kategória:Somogy vármegye települései