thumb|150px|right|Hidegen sajtolt kókuszolaj
A kókuszolaj (Oleum Cocois) a kókuszpálma (Cocus nucifera) magjának szárított beléből (koprából) készített növényi olaj. A szárított táplálószövet értékes exportcikk a termelő országokban. Mivel a kókuszolaj 24 °C alatt megdermed, kókuszzsírnak is nevezik.
A kókuszolaj legnagyobb exportőre 2008-ban a UNCTAD nyilvántartása szerint a Fülöp-szigetek volt.
Tulajdonságai thumb|250px|right|Kókuszdió és kopra termelő országok thumb|250px|right|hidrogénezett kókuszolaj (kókuszvaj) A frissen sajtolt kókuszolaj színe fehér, íze és szaga különös, de kellemes. Könnyen avassá válik, ilyenkor íze és szaga csípős, karcos lesz. A kókuszolaj szobahőmérsékleten vajszerű (emiatt kókuszzsírnak is nevezik), 24 °C-on megolvad. Füstpontja 177 °C, a főzőolajok közül ez kezd legmagasabb hőmérsékleten toxikussá válni, az olaj többszöri használata is engedélyezett, nem kell minden használat után kicserélni.
Három fajtája ismeretes az olaj készítésének módja szerint: Hidegen sajtolt kókuszolaj Szűz kókuszolaj vagy Virgin Coconut (VCO) Finomított kókuszolaj
Hidegen sajtolt kókuszolaj A hidegen sajtolt kókuszolaj folyékony átlátszó tiszta folyadék. Amennyiben az olajat nem hőkezelik, akkor hidegen sajtolt kókuszolaj, így a kókusz minden pozitív tulajdonsága megjelenik az olajban kellemes kókuszaromájú lesz és a szerkezete sem módosul.
Szűz kókuszolaj A szűz kókuszolaj mechanikus úton előállított olaj, mely nem esett át az RBD (Refinig, Bleaching, Deodorizing vagyis finomítás, színtelenítés, szagtalanítás) folyamatán és nem is hidrogénezték.
A nemzetközi szóhasználat a szűz és hidegen sajtolt kifejezéseket szinonimaként használja, ám ez nem pontos mivel a tudományos jelentésük mást takar.
Finomított kókuszolaj Az olaj színe sárgás, íze és szaga semleges, 24°C alatt dermed. A finomított kókuszolaj RBD eljáráson megy keresztül, így tiszta, színtelen és szagtalan olajat kapunk, amely kiválóan alkalmas sütéshez, főzéshez. A finomítás során az olaj elveszíti a benne található értékes vitaminokat és aminosavakat, így a szervezet számára értéktelenebb olajat kapunk.
Hidrogenizálás hatására az olaj magasabb hőmérsékleten is stabil marad és a vele készített ételek hosszabb ideig eltarthatóak, ám kis mennyiségű transz-zsír is keletkezik, mely káros a szervezetre.
Felhasználása A kókuszolajat elsősorban a lakosság használja fel főzésre és sütésre. Az ipar margarin gyártásra, sütőipari és édesipari termékek készítésére használja. Kis mennyiségben a kozmetikai ipar is felhasználja szappangyártásra.
Összetétele 92%-ban telített zsírsavakból áll. thumb|200px|right|Az alapanyag (kopra)
Zsírsavösszetétele
Rövid jelölés Triviális név Százalék 6:0 kapronsav 0,5 8:0 kaprilsav 7,8 10:0 kaprinsav 6,7 12:0 laurinsav 47,5 14:0 mirisztinsav 18,1 16:0 palmitinsav 8,8 18:0 sztearinsav 2,6 20:0 arachinsav 0,1 18:1 olajsav 6,2 18:2 linolsav 1,6
Jegyzetek
További információk
Valóban színtiszta méreg lenne a kókuszolaj?
Kategória:Zsíros olajok