Hrussóvölgy () falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 25, közúton 29 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re délre, a Dilj-hegység északi részén, a Longya bal oldali mellékvize a Ruševački-patak völgyében, a Pozsegát Diakovárral összekötő 38-as számú főút mentén Djedina Rijeka és Sovski Dol között fekszik.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskorban éltek emberek. „Kamenjača”, „Močnjak”, „Selište”, „Baščice”, „Gregiča Bašća”, „Corin grob”, „Pušivac”, „Kamen”, „Pojatište” nevű lelőhelyeken paleolitikumból és mezolitikumból származó leleteket találtak. Újkőkorszaki leletek kerültek elő a „Jazbine” lelőhelyről.
A település a középkorban is létezett. Első írásos említése a pozsegai Szent Péter káptalan 1250. augusztus 28-án kelt oklevelében „Horsova” alakban a szalatnoki birtok határleírásában történt.Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae, et Slavoniae IV. 424-425. 1422-ben „Hrusewa, Hrwssewa”, 1427-ben „Hrossowa”, 1440-ben „Hrussowa, Hrwsowa”, 1464-ben „Hrwsowycha, Hrwsowa”, 1465-ben „Rwsowa” alakban említik a korabeli források. Óvár uradalmához tartozott.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye. A 13. században a Voja családból való kisnemesek birtoka, akik a „de Horsova”, azaz horsovai előnevet használták. A család gyorsan szaporodott és idővel már Valkó megyében is szerzett birtokokat. Egyik águk megtartotta az itteni birtokot a 14. és 15. században is, de ez a mai település területének csak a nyugati részét képezte. Valószínűleg rokonságban álltak a horsovai Tompa családdal, akiknek a 15. század közepén Kőrös környékén, majd később Zágráb körül voltak birtokaik. A 14. században lesz itt birtokos a báró lévai Cseh család, akik 1464-ben a birtokot zálogba adták, majd 1483-ban végleg átengedték grabarjai Beriszló családnak. A hrusovai uradalom központja az a vár volt, mely a településtől keletre emelkedő „Zalazine” nevű magaslaton állt. Az uradalomhoz számos kis falu (Ravan, Zavratac, Završje, Časljevci, Baćin Dol, Ribnjaci, Zabregovci, Dvorišće, Zadvorje stb.) tartozott, melyek ma már nem léteznek. Közülük néhány még 1545-ben a török defterben is szerepel.Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
A települést 1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. Az 1545-ös török defterben több településrészével is szerepel. A török uralom idején náhije központja volt. A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Russeva” néven 10 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. A 18. és 19. század folyamán újabb családok érkeztek a településre. 1702-ben 20, 1730-ban 28, 1746-ban 30 ház állt a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Russeva” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Russevo” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 568. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Russevo” néven 67 házzal, 556 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 29. o.
1857-ben 471, 1910-ben 701 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 81%-a horvát, 7-7%-a német és szlovák, 4%-a magyar, 1%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 265 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 471 453 414 488 576 701 643 756 784 764 648 570 429 320 310 265
Nemzetiségi összetétele 1991-ben
Hrussóvölgy év 1991. Horvát311 (97,18%) Szerb2 (0,62%) Јugoszláv0egyéb és ismeretlen7 (2,18%)style="background: bgcolor="#F5DEB3" |összesen|320'''
Nevezetességei Középkori vár romjai a „Zalazine” lelőhelyen. Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma. A régi községháza épülete. Zsidó temető maradványai.
Oktatás A településen a cseglényi elemi iskola területi iskolája működik.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. kötet 2. füzet Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae, et Slavoniae IV. kötet. Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja A község rendezési terve
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései