Mánóah (héberül מָנֹחַ Mánóach, jelentése: nyugalom, békés, nyugodt) a Héber Biblia leírása szerint Sámson apja volt. Történetét az Ószövetségben a Bírák könyve írja le.Bírák könyve 13:1-23Bírák könyve 14:2-4 Manoah és felesége az izraelita Dán törzsének tagja volt, és a történet szerint egy Czóra nevű faluban éltek. Manoah bibliai szerepe mindössze Sámson születésének csodás körülményeire korlátozódik. Ezt az is alátámasztja, hogy Manoah feleségét név szerint a Biblia meg sem említi, mindössze a zsidó midrások leírásábólBava Batra 91a illetve Philón művébőlPhilón: Liber Antiquitarum Biblicarum (angol nyelven). 42. fejezet ismerjük őt.
Manoah és felesége története a Bibliában A Bírák könyvének elbeszélése szerint Manoah felesége meddő volt, éppúgy, mint Sára vagy Ráhel. Egyszer az Úr angyala jelent meg Manoah felesége előtt, és azt mondta neki, hogy méhe hamarosan foganni fog, és fiú gyermeket fog szülni. Az angyal elmondta az asszonynak, hogy a gyermek születésétől fogva halála napjáig az Úr oltalmában fog állni, nazarénus és az izraelita nép bírája lesz. A jóslat szerint a gyermek fogja elindítani Izrael felszabadulását a filiszteusok igájából. Éppen ezért az égi látogató arra figyelmeztette Manoah feleségét, hogy ne igyon semmilyen alkoholos italt, és ne egyen tisztátalan ételt. Az asszony azonnal férjéhez rohant, és elmesélte neki, hogy Istennek egy embere látogatta meg, és gyermeket jósolt neki. A jó hírek hallatán Manoah imáiban arra kérlelte az Urat, hogy küldje el hozzájuk angyalát még egyszer, hogy utasításait pontosan megjegyezhessék. Az Úr valóban meghallgatta Manoah kérését, és az angyal ismét meglátogatta feleségét, amikor az egyedül volt. Az asszony kirohant a földekre a férjéért, hogy Manoah is találkozhasson az isteni lénnyel. Amikor hazaértek a vándor még mindig ott várakozott, és újra elmondta jóslatát és utasításait a házaspárnak. Manoah nagyon örült a szerencsés jóslatnak, de nem vette észre, hogy valójában egy angyalhoz beszél, ezért vacsorára hívta a vándort. Az angyal megköszönte a felajánlott fiatal kecske húsát, de azt mondta, hogy a húst inkább Jahvénak mutassák be áldozatul. A házaspár egy kőoltáron feláldozta a gödölyét, és amikor annak lángjai teljesen bebprították az állatot, az angyal a lángok között felszállt a mennyekbe Manoah és felesége szeme láttára. A csodás esemény láttán Manoah megrémült, és a következőt mondta feleségének: "Meghalván meghalunk, mert az Istent láttuk."Bírák könyve 13:22 Az asszony azzal nyugtatta meg férjét, hogy ha az Úr valóban haragudna rájuk, akkor nem jövendölne nekik szent utódot, és nem fogadná el áldozatukat sem. A jóslat hamarosan valóra vált, és a párnak fiú gyermeke született, akit Sámsonnak neveztek el.
Manoah és felesége az Úr angyalának utasításai szerint nevelték fel Sánsont. Az angyal meghagyta az asszonynak, hogy szent gyermekének haját olló vagy borotva sose érje. Amikor a rendkívüli erejű Sámson felnőtt, egy filiszteus lányt választott feleségül. Manoah minden erejével megpróbálta lebeszélni fiát a házasságról, hiszen a filiszteusok az izraeliták ellenségei voltak, de Sámson hajthatatlan volt. Manoah és felesége nem tudták, hogy mindez az Úr akaratából történik. Mindennek ellenére végül Manoah is kénytelen volt áldását adni a házasságra, és elkísérte fiát Timnátba az esküvőre. Ezt követően Manoah életéről a Biblia mindössze egyetlen megjegyzést tesz. A Bírák könyve leírja Sámson halálát és temetését. Eszerint Sámson atyjának háza elment a hős holttestéért Gázába, és Manoah mellett a családi kriptában helyezték örök nyugalomra valahol Czóra és Estháol városai között.Bírák könyve 16:31
Manoah a Midrásban Manoah felesége thumb|right|300px|Manoah áldozata; Rembrandt festménye, 1641 A Szentírás magyarázataként is értelmezhető midrások valamint az Ószövetség szövegének megfejtésével foglalkozó ókori művek Manoah és felesége történetét bővebben tárgyalják. Az egyik legfontosabb különbség Manoah feleségének a megjelenése és szabatos leírása. A midrás szerint Sámson anyja Izrael huszonhárom becsületes és igazságos nőinek egyike volt,Midrash Tadshe, Ozar ha-Midrashim, 474 és a világ huszonkét legértékesebb női között is szerepelt.Genesis Rabbah, Hayyei Sarah, 100-101 Mindezek ellenére Manoah feleségének neve nem teljesen bizonyos. A midrásban, a zsidó hagyományokban a legelterjedtebb a Zlelponi avagy Zlelponith név, amelyet a babiloni rabbik feljegyzései örökítettek meg.Bava Batra 91a; ebből a hagyományból emelték át a nevet az Aggadába A rabbinikus magyarázatok erre alapozva úgy vélik, hogy Manoah felesége Júda törzséből származik, ugyanis az Ótestamentumban hasonló női név merül fel a Júda törzs tagjainak leírásakor.Krónika első könyve 4:3 Ezt az információt kihasználva a rabbik úgy vélik, hogy Izrael ókori történetének kiemelkedő alakja, Sámson valójában az izraeli királyi törzzsel állt rokonságban.Num. Rabbah 10:5 A Bírák könyve leírja, hogy Manoah Dán törzséből származott, ugyanakkor a Szentírásból az is kiderül, hogy Czóra egyik része Júda, másik része Dán törzsének birtokában volt.Józsué könyve 15:33Józsué könyve 19:41 Éppen ezért lehetővé válik Sámson származását úgy magyarázni, hogy apja Dán törzséből, míg anyja Júda királyi törzséből származik. A Zlelponi nevet egyesek a héber zel szóból származtatják, amely angyalt jelent. Miután Manoah felesége előtt két ízben is megjelent az angyal, ezért érthető, hogy a szó többesszámát, a zll-t használták fel az asszony nevéhez. Mások a héber hizlilah szót tartják a név gyökének, amely arra utal, hogy az asszony addig kereste a Tóra magyarázatát, amíg meg nem világosodott előtte a szent könyv üzenete.Midrash Eshet Hayil, Batei Midrashot 2. rész Philón a Liber Antiquitarum Biblicarum című művében azonban úgy tudja, hogy Manoah feleségét Elumának nevezték, és Remakh leánya volt. A zsidó hagyományok szerint Sámson anyját idézi a Példabeszédek könyvének egy éneke. Ebben arra derül fény, hogy Manoah felesége szőnyegeket készített, gyolcsot és övet szőtt, majd eladta azokat.Példabeszédek könyve 31:22-24Midrash Eshet Hayil; Yalkut Shimoni, 1164
Manoah ószövetségi történetének magyarázata A meddőség átka Az Ószövetséget magyarázó midrások mindegyikében felmerül, hogy Manoah és felesége között feszültséget okozott a gyermektelenség. Ezt a zsidó vallástudósok arra vezették vissza, hogy az angyal megjelenése előtt a házaspár túlságosan is a fizikai valóságra koncentrált, ezért a meddőség vitaponttá vált.Gidon Rothstein rabbi: Haftorah parashat naso Mindketten házasságuk mély sebeként értelmezték a gyermekáldás elmaradását, és ezért a másikat okolták. Manoah többször hangoztatta, hogy asszonya meddő, ezért nem lehet gyermekük, felesége viszont úgy vélte, hogy párja nemzésképtelensége az ok. Az angyal megjelenése és jóslata állítja helyre a családi békét. Ezt a különböző midrások másképpen írják le. A legelterjedtebb verzió szerint az angyal elmondta Manoah feleségének, amikor az egyedül volt, hogy az ő méhe meddő, ezért nem volt eddig gyermekük. Az asszony ezt követően a gyermekáldás jó hírei mögé bújt, és a meddőség kérdését elhallgatta férje elől. Más meglátások szerint az angyal inkább Manoahra hatott: elérte, hogy jobban értékelje feleségét, és ezért cserébe az Úr hírnöke elhallgatta felesége elől, hogy valójában Manoah volt a nemzésképtelen.Masekhet Derekh Erez, „Gadol ha-Shalom” (A béke nagyszerűsége) 7 Minden esetben a családi béke helyreállítása volt az igazi cél. A midrás Manoah és felesége példáján keresztül igyekszik megerősíteni a gyermekáldás fontosságát a zsidó vallásban. Az egyik történet megemlíti, hogy Ibsán bírának hatvan gyermeke született, és százhúsz ünnepséget tartott, amikor azok megházasodtak. Manoah és felesége egyikre sem volt hivatalos, mert Ibsán azt mondta, hogy a meddő házaspár sohasem fogja őt visszahívni egyetlen lakodalomra sem, hiszen nincs gyermekük, ezért nem kapja majd vissza azt a vendégszeretet, amit ő ad a vendégeinek. Az Úr akaratából Manoahnak végül gyermeke született, míg Ibsán gyermekei még apjuk életében meghaltak. Innen ered a régi zsidó mondás, miszerint egy néha többet ér, mint hatvan. A Zsoltárok könyve is megemlékezik a bibliai történetek meddő nőiről, és a következőt írja: „A ki beülteti a meddőt a házba, mint magzatoknak anyját, nagy örömre.”Zsoltárok könyve 113:9 Manoah feleségét a hét legismertebb meddő asszony között emlegetik Sára, Ráhel, Rebeka, Lea, Anna és Sion mellett. A zsidó tanítások kiemelik, hogy mindannyiuk a meddőség terhe alatt szenvedtek, amíg meg nem találták a tiszta hitben az Urat. A nem várt gyermekáldás sokszor nagyobb örömöt és odaadóbb anyai szeretetet váltott ki, mint másoknál.Pesikta de-Rav Kahana, Rani Akarah 20:1 A midrás szerint Manoahnak Sámsont követően született egy lánya is, akit Nashjánnak neveztek el.
Manoah és az angyal thumb|right|300px|Manoah áldozata; Govert Flinck festménye A bibliai történet szerint Manoah egyszer találkozott az angyallal, míg felesége kétszer, vagy más nézőpont szerint háromszor. Egyes midrások ugyanis úgy vélik, hogy az angyal második látogatása, amikor Manoah a földeken dolgozott, és amikor az asszony elrohant a férjéért, majd visszatért, két különböző alkalomnak számít.Mishnat R. Eliezer 15; 292. o. Manoah felesége a Bírák könyve szerint először nem döbbent rá, hogy egy angyallal beszél: „Istennek egy embere jöve hozzám, kinek tekintete olyan volt, mint az Isten angyalának tekintete.”Bírák könyve 13:6 A midrás sokat foglalkozik a házaspár reakcióival. Az asszony félelemmel átitatott csodálata, amikor az angyal hozzászólt természetes megilletődöttséget tükröz, de Manoah halálosan megijedt, amikor rádöbbent, hogy az Úr angyala szólt hozzájuk. Egyes értelmezések szerint ez arra vezethető vissza, hogy a korabeli hiedelem az angyalokat az Úr seregének vezetőiként írta le. Manoah ezért rettent meg a csodás lénytől. A zsidó hagyományok szerint viszont mindez a bibliai nemzedékek hitének lealacsonyodását jelzi. A midrás leggyakrabban Ábrahám második feleségével, Hágárral hasonlítja össze Manoah reakcióját. Hágár ötször is találkozott az angyallal, hite mégis olyan erőssé tette, hogy nem ijedt meg. Ez az összehasonlítás adja az alapját egy zsidó mondásnak, miszerint többet ér apáink körme hegye, mint fiaink egész gyomra.Genesis Rabbah 45:7 A midrás kiemeli, hogy az angyal nem Manoah előtt jelent meg, hanem a felesége előtt. A rabbik szerint Manoah hanyag ember volt, aki még a Szentírást sem ismerte.BT Berakhot 61a Vele szemben felesége lelke tiszta volt, hite pedig erős. Mindennek ellenére Manoah nem bízott felesége szavában, amikor az elmesélte az angyallal való első találkozást. Manoah véleménye szerint a nők hajlamosak arra, hogy a valós történetből elvegyenek, vagy éppen hozzátegyenek valamit. Ezért arra kérte az angyalt, hogy újra jelenjen meg nekik, és magyarázza el pontosan, hogy mi fog történni, és nekik mi a feladatuk. Az angyal az asszony iránt tanúsított tisztelete miatt várta meg Manoah megérkezését, akinek türelmesen elmagyarázta újra a próféciát. Amikor az angyal távozott, a Biblia szerint Manoah és felesége „arccal a földre borult”.Bírák könyve 13:20 Az azonban nem derült ki, hogy a házaspár vajon csak az angyal tiszteletére, vagy esetleg az Úr színe előtt borult földre, vagy esetleg egyszerűen csak a meglepetés és a félelem váltotta ki ezeket a reakciókat.
Ugyanakkor egyes rabbinikus magyarázatok Manoah személyiségének nemességéről szólnak. Ezt támasztja alá, hogy Manoah áldozatot ajánlott fel az angyal tanácsára az Úrnak, pedig abban a korban a házi oltárokat a földi törvények tiltották, illetve csak magas rangú vezetőknek engedték meg. Másrészt a Biblia leírja, hogy Manoah megkérdezi az angyal nevét is, amelyet előtte csak Jákob mert megtenni. Ez természetesen magyarázható azzal is, hogy Manoah nem volt tudatában annak, hogy angyallal beszél.
Sámson szülei